Mi veszélyesebb: az óceán közepén vagy a sivatagban találni magad?

Ilyesmivel persze a filmekben is gyakran találkozhatsz – elég csak a csodálatos „Pi élete” című filmre gondolnod.

Széles körben ismert a 18 éves Aldi esete, aki az indonéziai Észak-Szulavézi tartományban található Minahasa település lakója volt. Az ő hihetetlen, 49 napig tartó utazása, amit az óceán közepén sodródva vészelt át, egyszerűen elképesztő.

Aldi halász volt, azzal kereste a kenyerét, hogy egy hagyományos indonéz úszó tutajjal, az úgynevezett „tomponggal” halászott. Ezeket a tutajokat általában a parttól távol rögzítik, és a halászok horgászplatformként használják őket. Egy nap, egy szokásos halászat közben történt a baj. Heves szél csapott le Aldi tompongjára, és a tutajt a helyén tartó kötél elszakadt. A fiú pillanatok alatt a nyílt tengeren találta magát, összeköttetés és a partra való visszatérés mindenféle esélye nélkül.

A sodródás 49 hosszú napig tartott. Aldi a túlélésért küzdött, kegyetlen éhséggel és szomjúsággal viaskodva. Saját eszére és ösztöneire hagyatkozott, hogy ne veszítse el a reményt és tovább harcoljon. Majdnem másfél hónapnyi sodródás után, kimerülten és kiszáradva, de még mindig élve, Aldi elérte a Csendes-óceánon található Guam-szigeteket. Hihetetlen megmenekülését egy arra haladó teherhajónak köszönhette, amely felvette az erejét vesztett fiút, és Japánba szállította, ahol orvosi ellátást kapott.

Ez a történet érdekes kérdést vet fel: milyenek a túlélés esélyei extrém körülmények között? Helyénvaló a kérdés… Hallottál már valaha olyat, hogy valaki csodával határos módon megmenekült a sivatagból? Nem. Ez mind azért van, mert a nyílt tengeren való sodródás – ahogy Aldi esete is mutatja – több esélyt kínálhat a megmenekülésre.

A sivatagban, még ha 50 napra elegendő élelmed is van, akkor is folyamatosan mozognod kell, nehéz terhet cipelve. Ha a készleteid elfogynak, és a legközelebbi lakott hely még messze van, a túlélés esélyei rohamosan csökkennek. A sivatagban szinte lehetetlen arra haladó járművel találkozni, hacsak nem tévedsz egy forgalmas útra, míg az óceánon ez sokkal valószínűbb.

A sivataggal ellentétben az óceánon, még élelem nélkül is, az áramlatok kegyeire vagy bízva, amelyek egy arra haladó hajóhoz sodorhatnak. Aldi is éppen egy ilyen óceáni áramlatnak köszönhetően sodródott tovább a gyötrő éhség ellenére, amíg végül észre nem vették.

A fő ok, amiért a sivatagban való túlélés hihetetlenül nehéz, a könyörtelen kiszáradásban rejlik. A perzselő nap és a forró levegő miatt a szervezeted rohamosan veszít nedvességet az izzadás, a légzés és más létfontosságú folyamatok révén. Még ha van is vízkészleted, azzal a kockázattal kell szembenézned, hogy az napok alatt elfogy, az alternatív vízforrások felkutatása pedig szinte lehetetlen küldetés. A ritka oázisokról gyakran kiderül, hogy csak legendák, a kiszáradt folyómedrekben vagy a perzselő nap alatt történő vízkutatás pedig csak elveszi drága erődet, és gyorsítja a kiszáradást.

Itt mondhatnád, hogy de hát az óceánon is ugyanez a helyzet, nem? Ugyan rengeteg a víz, de nem lehet meginni. Egyáltalán nem. A sivatagot általában száraz kontinentális éghajlat jellemzi, ahol a magas légnyomás miatt ritkán esik az eső. A sivatagokat gyakran hegyek zárják el a nedves légtömegek útjából, amelyek akadályozzák a nedvesség beáramlását.

Az óceán felett a jelentős párolgás miatt azonban nedves tengeri éghajlat alakul ki. Minél közelebb vagy tehát a tengerhez, annál több csapadék hullik. Ezért az óceánon nagyobb az esélyed esővizet gyűjteni.

A hőség, amit csak fokoz az árnyék hiánya, valóságos kínzássá teszi a sivatagban töltött napot. A perzselő nap elleni védelem nélkül a szervezeted túlmelegszik, ami hőgutához, ájuláshoz és a belső szervek visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.

Az éjszaka pedig dermesztő hideget hoz, arra kényszerítve a szervezetedet, hogy utolsó energiatartalékait is a testhőmérséklet fenntartására fordítsa. Ez a kettősség, ez az extrém hőmérsékletek állandó váltakozása még a legfelkészültebb embert is kimeríti és legyengíti. Az óceánon ebből a szempontból minden egyszerűbb: használhatsz nedves ruhadarabot, hogy megvédd magad a perzselő hőségtől.

Úgy tűnik tehát, hogy a sivatagban jelentősen kisebbek a túlélési esélyeid, és egyértelműen rosszabb ott rekedni, mint az óceánon. Világos persze, hogy minden helyzet egyedi, de elméletben az óceánon több lehetőséged adódik a túlélésre.