Nyerd meg az életed – 2. és 3. évad: Klisék, hibák, morális bukás

A Nyerd meg az életed (Squid Game) második és harmadik évada sokak számára csalódást okozott. A cikk a sorozatban felbukkanó problémás motívumokat, kliséket és a főszereplő morális bukását veszi górcső alá, különös tekintettel a „baba könnycseppje” toposzra és a „messiás szindrómára”.

• A „baba könnycseppje” toposz célja a jó és a rossz közötti éles határ meghúzása, drámai hatás elérése, a főhős motiválása és a tét emelése lett volna, de klisébe fulladt.
• A baba bevonása a történetbe manipulációként hat, hiszen a nézők érzelmeire játszik rá mélyebb karakterfejlődés vagy történeti megalapozás nélkül.
• A gazdagok „jé, tegyünk be egy babát a játékba” ötlete sablonos gonoszságot sugall, ahelyett, hogy valódi komplexitást mutatna be.
• Az ártatlan karakterek (babák, gyerekek) a „morális értéktáblán” általában magas pozíciót foglalnak el, ami a történetet kiszámíthatóvá teszi.
• A baba megjelenésével a cselekmény kevésbé válik szabadon szárnyalóvá, és inkább egy előre meghatározott vágányra kerül.
• A baba egy élő MacGuffin, akinek a történetben betöltött értékét mesterségesen fújják fel, miközben ő maga nem befolyásolja az eseményeket.
• A „baba könnycseppje” toposz alkalmazásakor két véglet lehetséges: a nézők meghatódnak, vagy dühösek lesznek a „olcsó drámától”.
• Ahelyett, hogy a baba megmentésére fókuszálnának, a szereplőknek a játékrendszer megváltoztatására kellett volna törekedniük.
• A főhős „messiás szindrómája” ellentmondásban van a tetteinek következményeivel. Jó akar lenni, de naiv döntései katasztrofális eredményekhez vezetnek.
• A hős lázadása, bár nemes célú volt, a társai halálához vezetett, de a sorozat nem mutatja be a hős felelősségét ebben.
• A hős passzivitása a döntő pillanatokban (például amikor Mikkelssen tömegmészárlást javasol) valójában egy választás, ami súlyosabb következményekkel járhat, mint az aktív gonoszság.
• A hős nem vállalja a felelősséget a nehéz döntésekért, ezzel a sorsra vagy másokra hagyja, hogy eldöntsék, ki hal meg.
• A hős „fehér köpenye” a moralitás gyermeki, fekete-fehér megközelítését tükrözi, ami nem veszi figyelembe a kontextust és a következményeket.
• A hős erkölcsi felsőbbrendűséget sugall, miközben elhárítja a felelősséget, ami a passzív játékosok elsődleges célpontjává teszi.
• A sorozat a hős áldozatát aelve diadalaként állítja be, nem pedig tragikus hibák sorozataként, ami hiteltelenné teszi a történetet.