HIRDETÉS

Miért viselnek a sivatagban élő beduinok fekete ruhát, annak ellenére, hogy így gyorsabban melegszenek fel a napon?

Ránézel a beduinokra a sivatagban, és az agyad azt mondja: na, srácok, ti tényleg úgy döntöttetek, hogy megsültök.

HIRDETÉS

Körülötted fehér homok, a nap tűz, mint egy reflektor, az emberen meg fekete köpeny van. Gyerekkorunk óta tudjuk, hogy a fekete „vonzza” a napot és gyorsabban felmelegszik, a fehér pedig visszaveri a fényt, és elvileg megvéd. A logika kikezdhetetlen, de van egy kis bökkenő: a sivatagban nem az a lényeg, hogy milyen színű a ruha kívülről, hanem az, hogy mi történik az anyag és a bőröd között. És itt kezdődik az igazi fizika.

beduinok, Extrém időjárás, fizika, hőháztartás, kánikula, nyaralás, sivatag, tudomány, túraruházat

A fekete köpeny tényleg felmelegszik, de a bőr nem feltétlenül

1980-ban egy kutatócsoport (A. Shkolnik és társai) tudományosan is feltette pontosan ezt a kérdést: miért hordanak a beduinok fekete ruhát a forró sivatagban? Megmérték a hőegyensúlyt sivatagi körülmények között, összehasonlítva a fekete és a fehér köpenyeket, és olyan eredményt kaptak, ami úgy hangzik, mintha csúfot űznének az iskolai fizikából: az a hőmennyiség, ami az embert éri, nagyjából ugyanannyi volt a fekete és a fehér köpenyben is.

HIRDETÉS

Igen, a fekete szövet felszíne jobban felmelegszik, mert több napsugárzást nyel el, ez igaz. De a lényeg az, hogy ez a felesleges hő nagyrészt nem tud „eljutni” a testig, mert visszaáramlik a környezetbe, és a ruha alatti légáramlatok elszállítják.

beduinok, Extrém időjárás, fizika, hőháztartás, kánikula, nyaralás, sivatag, tudomány, túraruházat

Miért „nem ér el” a hő a bőrig: levegő, szabadság és egy kis kéményhatás

Most ne egy feszülős pólót képzelj el, hanem egy tágas köpenyt, ami úgy lóg rajtad, mint egy sátor. Az anyag és a bőröd között van egy légréteg, ami pufferként működik. A nap felmelegíti az anyag külső oldalát, az anyag elkezdi leadni a hőt az alatta lévő levegőnek, a levegő felmelegszik és felszáll, alulról pedig hűvösebb levegő áramlik a helyére.

Kialakul egyfajta keringés, mint egy nagyon enyhe „kémény”. És ez a keringés úgy tudja elszállítani a hőt, hogy a bőrödhöz kevesebb jut el, mint gondolnád. Pontosan ezt írják le azoknak a kísérleteknek a magyarázatában is: a fekete köpeny több hősugárzást nyel el, de a felerősödött hőáramlás (konvekció) elszállítja azt, így az embert érő teljes hőmennyiség nem növekszik.

beduinok, Extrém időjárás, fizika, hőháztartás, kánikula, nyaralás, sivatag, tudomány, túraruházat

Van még egy fontos szempont, amit gyakran figyelmen kívül hagynak: a sivatagban nemcsak a nappal küzdesz, hanem a saját tested túlmelegedésével is. Hatékonyan kell leadnod a belső hőt, a laza, légréssel rendelkező ruházat pedig ezt sokkal jobban megoldja, mint bármilyen más ruha.

HIRDETÉS

Akkor miért nem hordanak egyszerűen fehéret, ha az visszaveri a napot?

Lehet fehéret is, hordják is, de a való életben az „ideális szín” mindig alulmarad a „kényelmes rendszerrel” szemben. Mert a beduin ruházat nem csak a déli hőségről szól, hanem az egész napról és a teljes környezetről egyszerre:

  • Nappal hőség, éjjel hideg. A sivatag képes hirtelen lehűlni, és a sötét ruha összességében univerzálisabb érzetet adhat, mint a vékony fehér, „nyári” logika.
  • Szél és homok. A szövet pajzs, nem csak dekoráció. A zárt, sűrű szövésű, bő ruha véd a homokfúvástól, a szél általi bőrkiszáradástól és a kisebb sérülésektől, a szín itt már másodlagos.
  • Praktikum és kosz. A fehér a sivatagban nagyon gyorsan „koszos szürkévé” válik, míg a sötét vizuálisan tovább bírja. Ez hétköznapian hangzik, de a sivatagban a hétköznapi dolgok jelentik a túlélést.
  • Hagyomány és identitás. A ruházat a csoport, a státusz és a megszokott életmód jelzője, és az emberek ritkán változtatnak ilyesmin csak azért, mert valahol egy ábrán a „fehér visszaveri a fényt”.
beduinok, Extrém időjárás, fizika, hőháztartás, kánikula, nyaralás, sivatag, tudomány, túraruházat

A legfontosabb következtetés:

A fekete ruha a napon tényleg jobban felmelegszik, ezzel kár vitatkozni. De a beduinoknál három dolog számít egyszerre: a bő szabás, a légrés és a levegő mozgása. Pontosan ezek teszik lehetővé, hogy a „forró anyag” ne jelentsen egyet a „forró emberrel”. A kísérletek pedig megmutatták, hogy ilyen körülmények között a végső hőterhelés összehasonlítható lehet a fekete és a fehér köpeny esetében.

És ezért annyira megkapó ez az egész történet: általában a színt gondoljuk a fő tényezőnek, de a valóságban a konstrukció, az anyag és a közted és a szövet között lévő levegő dönt.

HIRDETÉS

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni

    Ajánlott bejegyzések

    HIRDETÉS
    Mutass többetBetöltés...Nincs több bejegyzés.
    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés