Pedig a legelőkelőbb nemzetségből és egy nagyon híres arisztokrata családból származott: közeli rokona volt Octavianus Augustusnak, a Római Birodalom alapítójának. Gyerekkorában egy másik római császár, Caligula udvarában élt. A lány édes nagybátyja, Gnaeus Domitius Ahenobarbus Caligula császár húgát vette feleségül, magát a fiatal arisztokratát pedig Valeria Messalinának hívták.
Az akkori római társadalmi normák nem éppen az erkölcs iránti tiszteletükről voltak híresek, a császári udvar pedig teljesen elmerült a szégyentelenségben. Mindez nagy hatással volt Messalina életére. 13 évesen kezdte a felnőtt kapcsolatait, a következő évben pedig hozzáadták Claudiushoz, aki Valeria anyjának unokatestvére, Messalinának pedig a másodnagybátyja volt.
A korabeli krónikások Messalináról egyhangúlag azt állították, hogy hozzá hasonlóan buja nő korábban még nem létezett. Ez az arisztokrata hölgy egyetlen, valamennyire is jóképű férfit sem hagyott ki. Viselkedése nemcsak meglepte, hanem egyenesen sokkolta a kicsapongáshoz szokott római társadalmat is.
Miután megcsömörlött a császári udvar fényűzésétől és a korlátlan szabadságtól, elkezdte látogatni a római lupanarokat – azaz bordélyházakat –, mintha csak egy örömlány lenne. Szórakoztatta az intim viszony felszabadított rabszolgákkal, gladiátorokkal és légiósokkal. Egyszer Messalina versenyre hívta a híres kurtizánt, Scyllát: melyikük tud több férfit fogadni egy éjszaka alatt. Scylla a 25. után feladta, Messalina viszont egészen 50-ig jutott.
A férjének – aki addigra már császár lett, és rajongásig szerette Messalinát – nem merték elmondani, miket művel a felesége. Az asszony annyira megerősítette a pozícióját, hogy Claudiust irányítva gyakorlatilag ő irányította a birodalmat. A Szenátus kénytelen volt teljes jogú uralkodóként elismerni őt.
Végül ez a büntetlenség okozta Messalina vesztét is. Úgy döntött, hogy összeesküvést sző, és trónra ülteti a szeretőjét, akit ráadásul arra kényszerített, hogy váljon el a feleségétől. Amikor Claudius vidékre utazott, Messalina tanúk jelenlétében házasságot kötött a kedvesével, és lakomát rendezett az esemény tiszteletére. A császár tudomást szerzett erről, de mivel szelíd és emberséges férfi volt, nem mert lépni. Ekkor az egyik bizalmasa magára vállalta a felelősséget. Messalinát elfogták és kivégezték.
Amikor vacsora közben jelentették a hírt Claudiusnak, ő furcsán reagált felesége halálára: csak annyit kért, hogy töltsenek még bort a poharába. A Szenátus pedig elrendelte, hogy a nő nevét örökre felejtsék el. Így ért véget Valeria Messalina, a történelem legzüllöttebb asszonyának élete.
