Joti Detsi régész és történelemtanár a Quora.com-on vezetett blogjában rendszeresen ír szokatlan régészeti leletekről. Joti Detsi bevallja, hogy ezek a leletek őt és más történészeket is zavarba hozzák. Ugyanis kilógnak az általunk megszokott világképből. Döntsd el magad.
A püloszi harci achátpecsét
A pecsétet egy bronzkori sírban találták. I. e. 1500-ban készítették. A régészek Görögországban, az ókori Pülosz városának közelében ásták ki. De mitől is olyan különleges?
Ez egy minószi pecsétgyűrű, a minósziak személyazonosításra használták. A pecsét kidolgozása bonyolult, ezért lehetetlen hamisítani. És egyedi.
De ami egyedülálló: A gyűrű mindössze 3,6 cm-es, mégis hatalmas mennyiségű mikrorészletet véstek bele. A tudósok csak mikroszkóp segítségével tudták kivenni őket!
A minósziak egy tengeri civilizáció voltak, amely a bronzkorban élt a mai Görögország területén.
Hogyan csinálták ezt az ókori emberek i. e. 1450-ben? Ez a technológia még csak nem is a vaskoré. Ilyet csak lézerrel lehet csinálni!
És a második kérdés. Ha a legtöbb részlet csak mikroszkóp alatt látható, hogyan láthatták őket maguk a minósziak? Hiszen éppen azért készültek, hogy 100%-ig azonosítsák a tulajdonosukat.
Ez a pecsét gyönyörű, egyedi, de nem az egyetlen. A régészek már több tucat hasonló leletet ástak ki abból a korszakból. A történészeknek egyelőre nincs válaszuk arra, hogy a minósziak pontosan hogyan voltak képesek létrehozni ezeket a tárgyakat.
Babiloni agyagtábla csillagászati számításokkal
A babiloniak kiváló csillagászok voltak, sok agyagtáblájuk helyesen írta le a csillagok mozgását. De az alábbi tábla, amelyet jelenleg a Londoni Múzeumban őriznek, egyedülálló.
A helyzet az, hogy ez a tábla a Jupiter égi útját számítja ki… a modern matematika módszereivel. Integrálok és sebesség-idő diagramok használatával!
Ezek a módszerek a modern matematikában csak a XVII. században jelentek meg Isaac Newton és Gottfried Leibniz jóvoltából. Ennek a táblának… egyszerűen nem szabadna léteznie!
Honnan voltak a babiloniaknak ismeretei a matematikai analízis terén? A történészek széttárják a karjukat.
Dohány az ókori Egyiptomban
Németországban felajánlották Szvetlana Balabanova orosz igazságügyi orvosszakértőnek, hogy végezzen kémiai vizsgálatot ősi múmiákon. Meglepetésére nikotin és kokain nyomait mutatta ki rajtuk! Azonban azokban az ősi időkben mindkét anyag csak Amerikában volt megtalálható!
Először azt hitték, hogy hiba történt. De aztán elemezték a Núbiai-sivatagból származó maradványok összetételét. Azokban is kimutatták ezeket az anyagokat. Ráadásul a fáraókkal ellentétben ezek nem a felső tízezerhez tartozó emberek voltak.
Az egyiptomiak alapvetően hajlamosak voltak a kábító hatású növények használatára. Érzéstelenítőként alkalmazták őket. A mák főzetét még a gyerekeknek is adták, hogy ne legyenek túl hangosak. De amerikai anyagokról Egyiptomban eddig nem volt tudomásunk!
Két magyarázat létezik erre a rejtélyes leletre. Az első hipotézis szerint ezek a növények korábban Afrika és Európa területén is megtermettek. De aztán kihaltak az evolúció során és/vagy azért, mert az ember túlságosan aktívan használta őket.
Az ókori Rómában például elterjedt volt a szilfium. Ez egy, az ernyősök családjába tartozó növény, amelyet gyógyszerként és fűszerként is használtak. Emellett enyhe kábítószerként is alkalmazták.
A szilfium a mai Líbia területén termett. A rómaiak nagyra becsülték! Ezért is tűnt el: folyamatosan leszedték, és ellenőrizetlenül legeltették az állatokat azokon a mezőkön, ahol nőtt.
A második hipotézis: az egyiptomiak megszerezhették… Amerikából! Történelmi tény, hogy a föníciaiak, a Karthágóban élő nép, nagy tengeri utakat tettek meg. És talán ők érték el elsőként Dél-Amerika partjait. Magukkal vihették az érdekes növény leveleit, és megörvendeztethették vele az egyiptomi fáraót.
Lehet, hogy maguk az egyiptomiak is elhajóztak Amerikába. Voltak erre teljesen alkalmas, 21 méter hosszú hajóik. A hajók 200 tengerészt, árut és készleteket bírtak el. Ezt a hipotézist amerikai leletek is alátámasztják. Egy arizonai barlangban egyiptomi stílusú tárgyakat találtak, bár a kapcsolatuk az ókori Egyiptommal még nem 100%-ig bizonyított.
Nos, a történelemben még sok a fehér folt. De biztos vagyok benne, hogy idővel a történészek ésszerű magyarázatot találnak rájuk. És akkor megtudjuk, milyen is volt valójában az ókori világ történelme.
