Biztos vagyok benne, hogy sosem figyeltél fel a Fekete-tenger egy érdekes jellegzetességére, mégpedig arra, hogy a közepén nincs hajóforgalom.
Elég, ha rápillantasz egy interaktív térképre, ami mutatja a hajóforgalmat és az összes regisztrált hajó helyzetét, hogy meggyőződj róla: ez nem mítosz, nem kitaláció, nem „összeesküvés-elmélet”.
Láthatod, hogy a partok mentén tele van a tenger a legkülönbözőbb rendeltetésű hajókkal. De a közepén „tátong egy lyuk”, ami a legkülönbözőbb gondolatokat veti fel.
Figyelembe véve, hogy a Fekete-tenger sok európai kedvelt nyaralóhelye, ez az „üresség” aggodalomra ad okot. Például, amikor a netezők elkezdtek erre a jelenségre felfigyelni, az interneten a legkülönfélébb kellemetlen pletykák kezdtek terjedni: kezdve valamilyen ősi civilizáció maradványaitól, amiket a hatóságok nem engednek megtekinteni, vagy hogy valami egészen különleges szuperfegyver van elhelyezve ezen a területen.
De valójában minden sokkal egyszerűbb…
…vagy bonyolultabb?
Nem is tudom. Nézzük meg együtt!
A Fekete-tenger felépítésének sajátosságai
A Fekete-tenger korántsem olyan nyugodt belvíz, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. A boldog partokon kinyújtózhatsz és élvezheted az élet melegét és nyugalmát. A hajóskapitányok számára azonban a Fekete-tenger tele van veszélyekkel: sekély vizekkel, homokpadokkal, nagy mélységekkel, erős áramlatokkal és még „rejtett örvényekkel” is – amikor a hajó „ívben” kezd haladni, és letér a pályájáról, mert az áramlat ezen a helyen nagy kört kezd alkotni (ezért szabad szemmel láthatatlan).
Persze a partok mentén is van bőven veszély/akadály, de a Fekete-tenger közepe ilyen tekintetben egy valódi „kincsesbánya”, hiszen kijut benne bőven az imént felsorolt veszélyek mindegyikéből. Ettől függetlenül persze, át lehet kelni rajta (egyetlen hajózással foglalkozó ember sem használná az „átúszni” kifejezést). De minek kockáztatni, minek a felesleges nehézségekkel küzdeni és veszélybe sodorni a legénységet, amikor vannak olyan útvonalak, amelyek biztonságosan járhatók?
A Fekete-tenger középső részének sajátosságai
A racionális okok ellenére a Fekete-tenger közepén vannak olyan rejtélyek is, amelyek zavarba ejtik a tudományos közösséget. Például a legtöbb örvény a középpontban, méretétől függetlenül, az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Egyes örvények olyan nagyok, hogy különálló gyűrűs áramlatokról beszélhetünk ebben a régióban. És ez annak ellenére van így, hogy a legtöbb „standard” áramlatot itt kizárólag a „szélrózsa” szabályozza.
A Fekete-tenger közepe teljesen biztonságos a „szilárd akadályok” szempontjából – nincsenek zátonyok, szigetek és nagy tárgyak. A halászat sem túl kedvelt tevékenység errefelé, mivel bebizonyosodott, hogy a nagy halrajok is szeretik elkerülni ezeket a területeket.
És nem mellesleg, a Fekete-tengerben nagyon mély víz. 100 méternél mélyebben pedig nehéz bármilyen életet találni. Csak baktériumcsoportok vannak, amelyek nem félnek az iszapos fenék közelében „uralkodó” hidrogén-szulfidtól.
„Húzóáramlatok” és feláramlások
Nagyon tetszik a tengerészek szakmai szlengje. Van benne valami „nem evilági” – zord, tesztoszteronnal teli, gázolaj és tengeri hullám szagú. Ezért itt az ideje, hogy beszéljünk néhány specifikus dologról, amelyek jelen vannak mind a Fekete-tenger közepén, mind a Föld legtöbb más tengerében és víztömegében.
Például a „húzóáramlatok” – veszélyes, hirtelen, kiszámíthatatlan áramlatok, amelyekre a fekete-tengeri hajósok gyakran panaszkodnak. A „húzóáramlatok” tulajdonságait magában a névben is felfedezheted – a hajót mintegy oldalra „húzza”, és ha elbambulsz, és nem korrigálod az irányt, annyira letérhetsz az útról, hogy beleütközöl valamilyen víz alatti zátonyba, vagy akár zátonyra is futhatsz.
A „húzóáramlatok” különösen gyakran jelentkeznek a kaukázusi partoknál. Ott változik leggyakrabban a szélrózsa, és a legkiszámíthatatlanabbul.
A feláramlások is áramlatok. De nem vízszintesek, hanem függőlegesek. A nagy hajóknak általában nem jelentenek akadályt (bár az egyik elmélet szerint a hajók Bermuda-háromszögben történő gyakori eltűnését épp a feláramlások magyarázzák). A Fekete-tengerben is sok a függőleges áramlat. És sok helyi „tengeri” legenda szól arról, hogy egy szerencsétlen halászhajó hogyan nem tért vissza a tengerről, és tűnt el a víz alatt, amikor elnyelte ez a pusztító természeti erő.
De húzóáramlatok és feláramlások nélkül is van elég probléma. Például a legnagyobb örvényeket a bolgár partoknál észlelik – ott a körkörös vízáramlat átmérője eléri a kolosszális 50 vagy annál is több kilométert.
Ráadásul az erejük akkora, hogy a legmodernebb motorok/hajócsavarok sem mindig bírnak velük.
Alternatív „Bermuda-háromszög”
Az összeesküvés-elméletek egyes rajongói különleges statisztikát vezetnek – feljegyzik a Fekete-tenger térségében eltűnt kis és nagy hajókat. Természetesen a hajóépítési technológiák fejlődésével az elmúlt 100-200 évben gyakorlatilag nem történtek balesetek, de amikor az Orosz Birodalom még csak éppen elkezdte benépesíteni ezt a régiót, fokozatosan kiszorítva az Oszmán Birodalmat a vitatott területekről, a Fekete-tenger közepén nemcsak halászhajók, hanem nagy hadihajók is eltűntek.
Egyes teoretikusok szerint a Fekete-tenger közepe kiváló alternatívája a Bermuda-háromszögnek.
Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy itt teljesen váratlanul is kialakulhat vihar, amely könnyen „szétszedheti” a tökéletlen fahajót.
Egyébként a legnagyobb mélység éppen itt található – ez egy közismert tény. És a mélység olyan nagy, hogy gyakorlatilag lehetetlen meghatározni, hogy hány hajó fekszik most az „európai Bermuda-háromszög” alján – rég egybeolvadtak a szurdokos és dombos tengerfenék domborzatával.
De sok tudós teljesen jogosan úgy véli, hogy éppen ezen a helyen található „az ígéret földje” minden régész számára – a hajózás ugyanis itt már azóta zajlott, hogy az emberiség elsajátította a hajóépítést, és elindult felfedezni a vizeket. Az elsüllyedt hajók többsége pedig a korának megfelelő legértékesebb árukat, például aranyat és ezüstöt szállított eladásra.
Tegyük fel, hogy ha valaki kifejlesztene egy mélytengeri járművet, amely képes ellenállni a víztömeg óriási nyomásának, és megragadni vagy felhozni ezeket tárgyakat a tengerfenékről – akkor az a személy és/vagy szervezet mesésen meggazdagodhatna, nem mellesleg pedig rengeteg hihetetlen történelmi felfedezést ajándékozhatna a világnak.
„Csak hadihajók”
A modern kapitányok és flottaparancsnokok inkább nem kockáztatnak, és nem mennek be a fokozott veszélyességű zónába. De míg a polgári hajók számára a hajózás ebben a régióban teljesen tilos, addig a hadihajók időnként be-benéznek ide, ami csak növeli az összeesküvés-elméletek számát.
Jártál már a Fekete-tengernél? Vettél észre különbségeket a többi tengerhez képest?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
