A Közel-Keleten, néhány kivételtől eltekintve, arabok élnek. De ennek a régiónak az államait úgy nevezik el, ahogy éppen megtetszik nekik, és csak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek említik a névadó nemzetet a nevükben. Azonban, hogy mit jelentenek ezek a nevek – számunkra rejtély.
Erről fogunk ma beszélgetni.
Irán – nem arab ország, a földrajzi közelség, a vallás és a név ellenére sem. Különösen az utóbbi, hiszen sok európai diák, akárcsak az amerikai elnökök, összekeveri Iránt Irakkal. Azonban, azért van itt is néhány arab – ők az ország legdélnyugatibb részén élnek, azokon a területeken, amelyekre negyven évvel ezelőtt Szaddám Huszein szemet vetett.
De a többséget itt azok alkotják, akiket mi perzsáknak szoktunk nevezni, bár ők maguk az „irániak” nevet szeretik jobban. Irán tehát az „irániak országa”, mint Franciaország – a „franciák országa” és Anglia – az „angolok országa”.
Ez a modern név az ősi Arijána szóból ered, ami „áriák országa”-t jelent. Ugyanezek az áriák, akik valaha Kazahsztánban és Dél-Szibériában éltek, mielőtt kelet felé indultak. A 20. század elején elért tudományos ismereteink miatt a nácik ezeket az áriákat az ókori germánokkal keverték össze. Ez két teljesen különböző, bár eredetüket tekintve viszonylag közeli törzs.
Irak – Irán déli szomszédja, és vele ellentétben arab ország. Valamikor itt virágzó mezopotámiai civilizációk léteztek, szemita vagy sumér őslakosok. A Tigris és az Eufrátesz közti terület aztán a Perzsa Birodalom szerves részévé vált – itt volt a gazdasági és kulturális központja, és több történelmi fővárosa is.
Azonban a lakosság nagyrészt szemita maradt, ami a középkorban gyors arabosodásához vezetett. Irak arab neve fordításban „partot” vagy „tengerpartot” jelent, mivel egy folyón túl helyezkedett el a nomád beduin-arábiaiaktól.
Egyiptom valamikor egyedi civilizáció szülőföldje volt, de a muszlim hódítás után fokozatosan arabizálódott. Jelenleg demográfiai súlyának köszönhetően jelentős befolyással bír a Közel-Keleten és az egész iszlám világban.
Évezredes történelme során számos nevet viselt, és az első a Ta-Kemt volt, ami „fekete földet” jelent. Pontosan ilyen színű volt a Nílus völgyében, ami a sivataggal – a vörös földdel – állt szemben. Ezt a nevet Kemet formában a koptok, az ókori egyiptomiak keresztény leszármazottai őrizték meg.
Ezzel szemben a népesebb egyiptomi muszlimok az arab Miszr nevet részesítik előnyben, ami „lakott helyet”, „várost” jelent. Ami az ország európai elnevezését illeti, az a görög hagyományokra vezethető vissza. Az ókori görögök Egyiptomnak nevezték Memphisz városát, amelyet helyi kiejtésben Hi-ku-Pta-nak hívtak – „Ptah isten háza”.
Jemen – az egész arab nemzet ősi szülőföldje. Ott éltek a legautentikusabb és legigazabb arabok, akik később asszimilálták nemcsak a nomád szemita törzseket az Arab-félsziget központi és északi részén, hanem a letelepedett szemita és más eredetű földműveseket is, akik ezen a régión kívül éltek.
A régi időkben számos elfeledett arab királyság létezett itt, de egyikük sem adta át a nevét a modern államnak. Az ország jelenlegi neve a muszlim korszakból származik, amikor Mekkát, pontosabban a Kaabát kezdték a világ központjának tekinteni. Ha szemben állsz vele, akkor a délen fekvő Jemen jobbra lesz. Így is fordítják az ország nevét – „jobbra”.
Igazából Arábia az egész félsziget neve, amelyen több muszlim arab ország található. De Szaúd-Arábia a legnagyobb köztük, és történelmileg csak ő tartott igényt a perzsáktól és törököktől való függetlenségre, valamint a szent városok – Medina és Mekka – feletti uralomra.
Arábia, akárcsak a hasonló jelentésű nevek csoportja, nem jelent mást, mint „arabok országa [vagy szülőföldje, vagy földje]”. A „szaúdi” jelző pedig a régió beduin klánjait egyetlen iszlám állammá egyesítő uralkodó család említését jelenti. Valamikor az államok ilyen elnevezése gyakori volt a monarchikus Európában és Ázsiában. Jelenleg Liechtenstein hercegsége, a Jordán Hasemita Királyság és a Szaúd-Arábiai Királyság azon kevés példák közé tartoznak, amikor egy ország a dinasztiájáról kapta a nevét.
A gyakorlatban, aminek az ókori görögök voltak az előfutárai, szokás volt megkülönböztetni a geopolitikai régiókat a „kis” és „nagy” jelzőkkel. Vagyis Nagy-Görögország és Kis-Görögország, Nagy-Lengyelország és Kis-Lengyelország, és persze a jól ismert Nagy-Oroszország és Kis-Oroszország.
Ezzel összefüggésben a „kis” fogalom a történelmi központot és az eredeti szülőföldet jelentette, míg a „nagy” a gyarmatokat és az adott állam vagy nép későbbi területeit. Ezt tudva könnyen érthető, hogy mit jelent a modern Szíria ország neve – az Asszíria szóból származik, amely egy ősi állam és az egyik első keleti birodalom volt.
Ráadásul, míg Asszíria eltűnt mind kulturális és politikai, mind pedig földrajzi értelemben véve, és később Irak részévé válva, Szíria továbbra is létezik. Assur volt az asszírok szemita népének törzsi istene. Eredetileg a vadászok védnöke volt, majd az egész birodalom főistenévé vált. Ennek az istennek a tiszteletére kapta a nevét ennek a hatalomnak a fővárosa is. A szó eredete nem teljesen tisztázott. Lehetséges, hogy a szemita Szur (Sur) szóból ered, amely a Tigris folyó nevének egyike a sok közül.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
