A digitális technológiák korában a rendőri munkát egyre inkább a csúcstechnológiás megoldásokkal kötöd össze: testkamerákkal, felderítő drónokkal, intelligens arcfelismerő rendszerekkel és elemző algoritmusokkal.
Úgy tűnik, mintha a rendvédelmi szervek végleg a jövőbe léptek volna, maguk mögött hagyva mindent, ami a múlthoz kötődik.
Ezért nehéz elhinni, hogy egy olyan felszerelési tárgyat, ami egyenesen a középkorból maradt ránk, még mindig használnak éles bevetéseken. A nehéz fém láncingre már régóta múzeumi tárgyként tekintünk, vagy olyasmiként, amit legfeljebb történelmi filmekben, esetleg lovagi tornák hagyományőrző bemutatóin láthatsz.
A valóság azonban sokkal paradoxabb.
Németországban, Európa egyik technológiailag legfejlettebb országában, a középkori védelem váratlanul visszatért a szolgálatba. Ráadásul nem holmi bemutatókról van szó, hanem egy elit rendőrségi különleges egység mindennapi gyakorlatáról.
Első ránézésre ez a döntés furcsának, sőt, akár komikus anakronizmusnak is tűnhet. A választás mögött azonban hideg számítás áll, amelyet a valós harci tapasztalatok és a fenyegetések megváltozott jellege is alátámaszt.
Ebben a cikkben részletesen kivesézzük, miért lett újra aktuális a láncing, és milyen szerepet játszik a német különleges egységek munkájában.
Németország elit kommandósai: kik azok a SEK katonák?
A Spezialeinsatzkommando (röviden: SEK) különleges rendőri egységet az egyik legprofibb és legfelkészültebb fegyveres szervként tartják számon, nemcsak Németországban, hanem nemzetközi szinten is.
Ezek a harcosok rendszeresen szerepelnek a világ legjobb rendőrségi különleges egységeit rangsoroló listákon.
A SEK-et eredetileg az 1970-es években hozták létre Nyugat-Németországban, válaszul a növekvő terrorfenyegetettségre, a túszszedésekre és a fegyveres támadásokra. Az egység fő feladata a villámgyors reagálás olyan krízishelyzetekben, ahol a hagyományos rendőri erőforrások már nem elegendőek.
A SEK soraiba bekerülni rendkívül nehéz. A kiválasztási folyamat Európa egyik legkeményebbje, és több lépcsőből áll.
Követelmények a SEK-jelöltekkel szemben
Rendőri tapasztalat
A jelöltnek aktív német rendőrnek kell lennie. Általában legalább 3–5 év tényleges szolgálati időre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán részt vehessen a válogatáson. Komoly gyakorlati tapasztalat nélkül a jelentkezést figyelembe sem veszik.
Életkori korlátok
A jelentkezés alsó korhatára 32 év. A felső határ változó, de leggyakrabban 38–40 év. Az egységnél az aktív szolgálat általában 45 éves korig lehetséges.
Fizikai felkészültség
A jelölteknek komoly állóképességi, erőnléti, reakciósebesség- és koordinációs teszteken kell megfelelniük. Felmérik a lövészeti és közelharctudásukat, valamint azt, hogyan képesek dolgozni szélsőséges stresszhelyzetben. Bármilyen káros szokás, beleértve a dohányzást is, szigorúan tilos.
Pszichológiai stabilitás
Kiemelt figyelmet fordítanak a pszichére. A leendő kommandósoknak meg kell őrizniük a hidegvérüket a rajtaütések, a terroristákkal folytatott tárgyalások és a túszszabadítási műveletek során.
Egészségügyi követelmények
A makkegészséges állapot, valamint a kiváló látás és hallás a szolgálatba lépés elengedhetetlen feltételei.
Most pedig, hogy tisztáztuk, milyen egységről is van szó, visszatérhetünk a cikk fő kérdésére: miért van szüksége ezeknek az elit német rendőröknek láncingre a XXI. században?
A modern, lágy típusú golyóálló mellényeket – ideértve az aramid szálas termékeket is (melyek legismertebb képviselője a kevlár) – elsősorban lőfegyverek okozta sérülések elleni védelemre tervezték.
Védelmi képességük nem az anyag keménységén, hanem a sűrűn szőtt, nagy szakítószilárdságú szintetikus szálak bonyolult, többrétegű szerkezetén alapul.
Ha egy ilyen mellényt találat ér, a lövedék energiája eloszlik a rostszerkezet nagy felületén. Ennek eredményeként a golyó lelassul, deformálódik és megáll, a becsapódás ereje pedig szétoszlik a páncélpanel teljes felületén, megakadályozva az átütést.
Ennek a védelmi elvnek azonban vannak alapvető korlátai. A lágy aramid betétek nem igazán alkalmasak szúró- és vágófegyverek elleni védekezésre.
Ha egy ilyen mellényt ér szúrás, a penge hegye nem roncsolja közvetlenül a szálakat, hanem mintegy „szétfeszíti” őket a szövéseknél, és becsúszik a szálak közé. Megfelelő nyomás és támadási szög esetén ez a védőréteg átszakadásához és áthatoló sérüléshez vezethet még akkor is, ha rajtad van a mellény.
A lövedékkel ellentétben – amely a mozgási energiája és a viszonylag nagy érintkezési felülete révén fejt ki hatást az anyagra – a kés, a tőr vagy más szúróeszköz hegye minimális felületre koncentrálja az erőt.
A több ezer összefont fémgyűrűből álló láncing évszázadokon át bizonyította hatékonyságát a csatatereken. Megbízható védelmet nyújt a kardok, tőrök, fejszék és egyéb hidegfegyverek csapásai ellen. Egy minőségi láncinget gyakorlatilag lehetetlen késsel átvágni. A penge egyszerűen lecsúszik a fémgyűrűk felületéről anélkül, hogy komoly kárt tenne benne.
Éppen ezért a SEK kommandósai továbbra is használnak láncinget a közelharcot igénylő bevetéseken. A németországi migrációs válság kiéleződése ugyanis megnövelte az összecsapások számát a Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező radikális egyénekkel.
A jelenlegi bűnügyi helyzet alkalmazkodásra kényszeríti a német rendőrséget. A bűnözők egyre gyakrabban támadnak késsel, macsétával és házilag barkácsolt szúróeszközökkel, különösen túszszedések során. Ilyen körülmények között az időtálló láncing sokkal hatékonyabbnak bizonyult a bevetési egységek védelmére, mint számos modern golyóálló mellény.
Valaki ironikusan megjegyezheti, hogy a német rendőrök mintha visszatértek volna történelmi gyökereikhez, és újra páncélt öltöttek, mint a középkori harcosok. De e mögött az irónia mögött egy kemény valóság húzódik meg: néha éppen az ősi technológiák adják a legjobb választ az újfajta fenyegetésekre.
