Ez a titokzatos építmény rengeteg kutató figyelmét vonzza, és turisták százezreinek kíváncsiságát ébreszti fel. Az idegenvezetők azt mesélik a turistáknak, hogy a Szfinx hatalmas, ember méretű orrát a napóleoni hadsereg barbár tüzérségi támadásai során semmisítették meg.
De vajon tényleg így történt? Mi köze van Bonaparténak a Szfinxhez? És még milyen részek hiányoznak ennek a grandiózus szobornak az arcáról?
A Napóleon és a Szfinx kapcsolatának mítosza
A napóleoni korszak egyik neves kutatója, Holmberg arról tanúskodik, hogy a Napóleon által megrongált Szfinx mítosza már a 20. század elején is népszerű volt. És már akkor is akadtak tudósok, akik megpróbálták megcáfolni ezt a mítoszt.
A legenda azonban túlságosan is szívósnak bizonyult. Ugyanakkor a mítosz hívei között sincs egyetértés abban, hogy Napóleon pontosan miért tette ezt. A legelterjedtebb változat szerint Bonaparte a híres, piramisoknál vívott csata előestéjén állítólag parancsot adott a célbalövés gyakorlására. Célpontnak pedig éppen a hatalmas Szfinx-szobrot választották.
Néhány radikálisabb gondolkodású közéleti és politikai személyiség úgy véli, hogy Napóleon a Szfinx ágyúzásával a fehér civilizáció felsőbbrendűségét próbálta bizonyítani. Ezt a nézőpontot hangoztatta például a hírhedt Louis Farrakhan.
Léteznek olyan összeesküvés-elméletek is, melyek szerint az európaiak szándékosan pusztították el az ókori egyiptomi civilizáció emlékműveit, hogy meghamisíthassák a történelmet.
Napóleon egyiptomi hadjárata
De vajon miért kapcsolódik össze több millió ember tudatában a Szfinx olyan szorosan Napóleonnal? Azért, mert éppen az 1798-1801-es francia expedícióval vette kezdetét az európaiak rajongása az ókori Egyiptom iránt.
Ennek az expedíciónak a célja Egyiptom meghódítása volt. Napóleon azonban megértette, hogy egy, az európai gondolkodás számára rejtélyes és érthetetlen keleti országot rendkívül nehéz lesz az uralma alatt tartani. Ezért a hadjáratra nemcsak katonákat, hanem tudósokat is vitt magával – csillagászokat, botanikusokat, vegyészeket és régészeket. Nekik kellett leírniuk és rendszerezniük az Egyiptommal kapcsolatos ismereteket.
A tudósok kiválóan oldották meg a feladatukat – Európa számára felfedezték az egyiptomi civilizációt. Az egyik legjelentősebb lelet a rosette-i kő megtalálása volt. Húsz évvel később a rajta lévő írást egy tehetséges fiatal tudós, Champollion fejtette meg, feltárva ezzel a rejtélyes ókori egyiptomi írásmód titkát.
A Tudományos és Művészeti Bizottság tevékenységének köszönhetően rengeteg ókori műemléket szállítottak Európába, és ezzel lerakták az egyiptológia alapjait. Napóleon az ókori egyiptomi örökség alapos tanulmányozását rendelte el, nem pedig annak elpusztítását. Így tehát semmi köze a Szfinx megrongálásához. Ezt más, korábbi források is alátámasztják.
Ki a bűnös a Szfinx orrának letörésében?
1737-1738-ban a dán király kérésére egy Frederic Norden nevű kapitány utazott át Egyiptomon Núbiába. Útközben számos vázlatot és jegyzetet készített. Az ő rajzain a Szfinxnek már hiányzik az orra, ami ismételten megerősíti, hogy a napóleoni hadjárat idejére ez a sérülés már fennállt.
De akkor ki merészelte elcsúfítani ezt a gyönyörű szobrot? A tudósoknak jelenleg két fő elméletük van erről.
- Az első elmélet szerint az orr hosszú idő leforgása alatt, a szél és a hirtelen hőmérséklet-ingadozás következtében, természetes úton pusztult le.
Nem szabad elfelejteni, hogy a Nagy Szfinx 4500 éves, sőt, talán még annál is idősebb. A szobrot feltételezhetően Hafré fáraó uralkodása alatt emelték, aki körülbelül az i. e. 2540-es években uralkodott. Sok tudós úgy véli, hogy a Szfinx arca ennek a fáraónak a vonásait viseli magán.
- A második elmélet szerint a Szfinx orrát a középkorban egy fanatikus muszlim törte le.
Ulrich Haarmann arab tudósokra hivatkozva azt írja, hogy a Szfinx orrát egy bizonyos Mohammed Száim al-Dahr pusztította el 1378-ban. Ő Kairó egyik legrégebbi és legelismertebb szúfi rendjének volt a tagja. Sértette, hogy az egyiptomi földművesek a Szfinxhez imádkoznak, ezért elhatározta, hogy lerombolja, vagy legalábbis megrongálja ezt a lenyűgöző szobrot. Tettéért a helyiek darabokra szaggatták Száim al-Dahrt, és éppen annál a műemléknél temették el, amelyet annyira gyűlölt.
Mi hiányzik még a Szfinxről?
Kevesen tudják, hogy a Szfinxnek nemcsak az orra, hanem a szakálla is hiányzik. A töredékeit a régészek a szobor körüli terület megtisztítása során fedezték fel. Azzal kapcsolatban, hogy mikor került rá, a tudósok a mai napig vitatkoznak. Egyesek úgy vélik, hogy a felcsatolható, ceremoniális szakáll már az Újbirodalom korában (i. e. XVI-XI. század) készült el.
Mások azonban úgy gondolják, hogy a szakáll a Szfinx-szoborral egy időben készült, mivel annak utólagos felszerelését az akkori technikai lehetőségekkel aligha lehetett volna megoldani.
A legtöbb tudós meg van győződve arról, hogy a Szfinx szakálla az idők során magától esett le. A darabjait ma a British Múzeumban és a Kairói Múzeumban lehet megtekinteni.
