Ehhez még hozzájön, hogy jól elszigetelve található – messze a szibériai vadonban. Ez bőven elég ahhoz, hogy a tudósok számára egy rendkívül érdekes és kíváncsiságot okozó objektum legyen.
Azonban a szovjet expedíciók még több rejtélyt fedtek fel a kráternél.
Először is, ez a kráter egy töredezett mészkőtömbökből álló kúp alakú képződmény. Egy hegyoldalon fekszik az Irkutszki területen. Azt gondolhatnánk, hogy mivel is lephetne meg ez egy tudóst?
Azonban a kráterhez rejtélyek egész sora kapcsolódik. Érthetetlen a különös alakja és összetétele (erről részletesebben lejjebb olvashatsz). Ilyen kráterek ugyanis nem léteznek a Földön! És ami a legfontosabb, a környékén rendszeresen elpusztulnak az állatok.
A Patomszkij-kráter körülbelül 500 évvel ezelőtt keletkezett. 40 méter magasra emelkedik, és a tömege megközelítőleg egymillió tonna.
A szovjet tudósok kezdetben úgy gondolták, hogy a kráter meteorit becsapódás következtében jött létre.
1949-ben Vagyim Kolpakov geológus végezte a kráter vizsgálatát. Ezt megelőzően a helyiek mindenképpen megpróbálták elrettenteni őt, történeteket mesélve a „Tűzmadár fészkéről” – ahogy ők nevezték ezt a helyet.
Kolpakov elmondása szerint a helyi lakosok elkerülték ezt a vidéket, hol „tűzhegynek”, hol „tűzmadár fészkének” hívták, és baljós legendákat kötöttek hozzá.
Azt mesélték, hogy itt nyomtalanul eltűnnek az emberek. És még az állatok is messze elkerülik.
Az emberek pedig, még ha távolról is haladnak el mellette, nyugtalanító tüneteket kezdenek érezni – fájdalmat, hányingert és hasonlók.
Mondani sem kell, hogy ezek a történetek nemcsak hogy nem ijesztették meg Kolpakovot, hanem éppen ellenkezőleg, felcsigázták a kíváncsiságát. A tudósok természetükből adódóan kíváncsiak, itt pedig egy rendkívül különös jelenségről van szó, aminek a mélyére szeretnének hatolni.
„A Tűzmadár fészke” – így nevezik ezt a helyet a helyiek.
A geológus egy hatalmas krátert fedezett fel, akkorát, mint egy „25 emeletes ház”. Közelről egy vulkán kráterére emlékeztetett. Azonban ez nem lehetett vulkán, hiszen a kráter nemrég keletkezett – legfeljebb 250 éves. Vulkanikus tevékenység pedig ezen a területen már évmilliók óta nincs.
Megfigyelései szerint a kráter körüli fák egy felgyorsult növekedési periódust éltek át. Maga Kolpakov más furcsa jelenségeket nem tapasztalt. Ezért azt a hipotézist állította fel, hogy a kráter meteorit becsapódás eredménye.
Egy újabb expedíció – ezúttal a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Meteorit Bizottságának szervezésében – szintén nem hozott jelentős eredményeket. A Patomszkij-fennsíkra utazó tudósok számos megmagyarázhatatlan technikai problémával szembesültek, beleértve a berendezések és szerszámok meghibásodását. Volt néhány kísérlet a furcsa hely önálló kutatására is. A kutatók beszámoltak a kráter megközelítésekor tapasztalt furcsa iránytű- és navigációs eszközviselkedésről, ami csak tovább fokozta a titokzatosság légkörét.
A 90-es években, amikor nemcsak a szervezett bűnözés élte virágkorát, hanem a paranormális jelenségek iránti érdeklődés is megnőtt (pontosabban a világ működésének magyarázata ilyen jelenségeken keresztül), felvetődött az a hipotézis, hogy egy UFO rejtőzik a kráter alatt.
2005-ben egy újabb expedíció indult útnak, de tragédia történt. A vezető szívroham következtében elhunyt néhány kilométerre az expedíció célpontjától. A helyi lakosok természetesen a maguk módján értelmezték az eseményt, és úgy magyarázták, hogy éppen a „gonosz” kráter okozta a halálát. „Mi megmondtuk, hogy nem szabad oda menni!”.
És mégis, a tudósoknak sikerült néhány dolgot tisztázniuk. A vörösfenyők évgyűrűinek vizsgálata kimutatta a korukat. Mindegyik fa körülbelül 400-480 évvel ezelőtt jelent meg ezen a helyen. Ez azt jelenti, hogy a Patomszkij-kráter a XVI. század elején keletkezett. A kialakulásakor minden fa kidőlt és elpusztult, majd egy új, egyidős fákból álló generáció nőtt fel.
A kráter geológiai rejtélye azonban továbbra is megoldatlan. A probléma az, hogy a bolygónkon ismert összes, földi eredetű kráter vulkanikus kőzetekből jön létre. Ez azt jelenti, hogy a kiömlött láva formálja meg a kráter alakját.
Üledékes kőzetekből, például mészkőből – ilyen képződmény nem jöhet létre! És mégis, a Patomszkij-kráter itt van – létezik!
Az egyik hipotézis szerint egy földalatti gázrobbanás okozta ezt a különleges formát, de ez az elképzelés egyelőre nem nyert bizonyítást. Elméletileg hasonló alakzatot belső magmás folyamatok is létrehozhatnak.
De miért pusztulnak el az állatok a kráter környékén? Erre egyelőre ugyanazt a gázhipotézist tartják a legvalószínűbbnek. A kráter mérgező gázokat bocsáthat ki, például szén-dioxidot vagy hidrogén-szulfidot, amelyek halálosak lehetnek azoknak az állatoknak, amelyek túl közel merészkednek hozzá.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
