Olyan, mintha valaki vonalzóval húzta volna, és a közepén megcsúszott volna a vonalzó. Persze a valóságban nem ez történt, és ennek a furcsa vonalvezetésnek megvan a magyarázata.
A térképen Indonézia és Pápua Új-Guinea szárazföldi határa a 141. hosszúsági kör mentén fut észak-déli irányban. Északon, a Csendes-óceán partjánál kezdődik, és délen az Arafura-tengerbe torkollik. Ha viszont ráközelítesz, olyan, mintha a határ meghúzásakor valaki rajta felejtette volna az ujját a vonalzón.
A dolog úgy történt, hogy amikor a holland Kelet-India (a sziget nyugati fele) és Nagy-Britannia (a keleti fele) között újraosztották a területeket, a határt a 141. keleti hosszúsági kör mentén húzták meg.
A kiindulópont a Bensbach folyó torkolata lett, ami a határ legdélebbi pontja. Később viszont kiderült, hogy a torkolat nem pontosan a 141. hosszúsági körön fekszik, hanem pár kilométerrel keletebbre. Így a hollandok birtokába került néhány kilométernyi brit terület. A britek átengedték ezt a részt, de cserébe megkapták a térképen látható görbe szakaszt, a Fly folyó keleti partját.
Ezért ott a határ nem egyenesen a hosszúsági kör mentén, hanem a folyómederben fut. A határokat később nem igazították ki, mert ez bonyolult lett volna, és a kérdéses terület amúgy sem túl jelentős.
A 20. század elején a sziget brit része Ausztrália fennhatósága alá került. Fél évszázaddal később, a 60-as évek elején, amikor az ausztrálok és a hollandok már javában dolgoztak Új-Guinea függetlenségén (már parlamentet is létrehoztak a sziget nyugati felén, és választásokat is tartottak), Indonézia váratlanul csapatokat küldött a sziget nyugati részére. Bejelentették, hogy a nyugati részt saját területükhöz csatolják, lényegében elfoglalva azt.
Végül a sziget nyugati fele Indonézia része lett, és 1973-ban Ausztrália és Indonézia írásban is megállapodott a határról. 1975-ben a sziget keleti része független lett Ausztráliától, és felvette a Pápua Új-Guinea nevet. A határokon ekkor már nem változtattak.
Érdekesség, hogy az 1870-es években orosz tudósok is kutatták Új-Guinea területét. 1875-ben Nyikolaj Mikluho-Maklaj azt javasolta II. Sándor cárnak, hogy Oroszország létesítsen protektorátust a sziget egy része felett. A cár elutasította a javaslatot, de a partvidéket, amit a tudós felajánlott, később Mikluho-Maklaj-partnak nevezték el.
Van más olyan sziget is, amin két ország osztozik?
Érdekes, hogy legalább 15, különböző méretű szigeten osztozik két vagy több ország, még lakatlanokon is. Például a Tűzföld Nagy-szigete fele-fele arányban Chile és Argentína között oszlik meg, a Martín García-sziget (más néven Timoteo Domínguez-sziget) pedig Argentína és Uruguay között.
Borneó szigetének 72%-a Indonéziáé, 27%-a Malajziáé, és 1%-a Bruneihez tartozik. Írország szigetének 83%-a Írország, 17%-a pedig az Egyesült Királyság része.
A Finn-öbölben pedig található egy mindössze 200 x 110 méteres, lakatlan sziget. Ez a legapróbb sziget, amin országhatár fut keresztül. 1945 óta az egyik fele Finnországhoz, a másik fele Oroszországhoz tartozik.
