Első pillantásra ez elég furcsának tűnhet. A legtöbb égitest nemcsak a saját pályáján kering, hanem a tengelye körül is forog. A Hold esetében azonban a tengely körüli forgásának periódusa megegyezik a Föld körüli keringésének idejével.
Ezért látjuk a holdunknak mindig csak az egyik oldalát.
A helyzet az, hogy a Hold nem tökéletes gömb, hanem kissé megnyúlt.
Ha a Hold tökéletes gömb lenne, a tengely körüli forgásának periódusa nem esne egybe a Föld körüli keringésének idejével.
De mivel hosszúkás, a Hold stabil helyzete a pályáján így néz ki:
A zöld kör – a Föld. A sárga – a pálya, amelyen a Hold a Föld körül mozog.
Ha a Hold megpróbál elfordulni ebből a stabil helyzetből, olyan erők lépnek fel, amelyek igyekeznek azt visszatéríteni.
A gravitáció egy kicsit erősebben húzza a Föld felszínéhez közelebb eső „púpot”. Így téríti vissza a Holdat a stabil helyzetébe.
De miért nyúlt meg a Hold? Miért nem tökéletes gömb?
Azért, mert évmilliókon keresztül hatott rá a Föld vonzereje, ami apránként megnyújtotta. A Hold akkoriban még forró volt. Amikor elkezdett megszilárdulni, kialakult ez a szemmel látható egyenetlenség a formájában.
A Hold a gravitációs erő segítségével vonzza a Földet (és megváltoztatja annak alakját, létrehozva az árapályt). A Föld hasonlóképpen vonzza a Holdat.
Az égitestek forgási periódusának ezt az összhangját „árapály-kötésnek” nevezik. Mielőtt a Föld „árapály-kötötte” volna a Holdat, a holdunk a másik oldalát is felénk fordította.
Körülbelül 5 milliárd év múlva a Föld is csak az egyik oldalát fogja a Hold felé mutatni. A Föld másik feléről pedig nem lesz látható.
El tudod képzelni, hogy a bolygón valahol olyan emberek élnek majd, akik úgy élik le az egész életüket, hogy soha nem látták a Holdat?!
A Földnek azt az oldalát, amely mindig a Hold felé fordul, elárasztja majd a világóceánok odaáramló vize.
Azonban ezt a furcsa látványt nem élvezhetjük majd sokáig. Addigra az élet a bolygónkon szinte elviselhetetlenné válik az éghajlati viszonyok miatt. A Nap vörös óriássá kezd válni, és „elnyeli” a hozzá közeli bolygókat. Az emberiség csak akkor élheti túl, ha más csillagrendszerekbe terjeszkedik.
