HIRDETÉS BEZÁRÁS

Mi van a Szahara-sivatag homokja alatt, és milyen mély a homok?

A kérdésre adott válasz mindig is foglalkoztatta nemcsak a hétköznapi embereket, hanem a tudósokat is.

    HIRDETÉS

    Szerencsére az elmúlt évtizedekben a tudomány sokat fejlődött, és a Szahara sivatagról és homokjáról már sok mindent tudunk.

    afrika, éghajlatváltozás, földrajz, geológia, homok, Kalahári, környezet, Líbia, Moammer Kadhafi, oázis, sivatag, Szahara, történelem, víz

    A Szahara homokja a sivatag teljes területének mindössze 18%-át foglalja el. A fennmaradó 82% sziklákból és fennsíkokból áll. Ugyanakkor a sivatag évente 10 km²-rel növekszik.

    A Szahara területe 8 millió 600 ezer km², ebből következik, hogy a homokdűnék körülbelül 1 millió négyzetkilométert tesznek ki. De ez a szám önmagában is lenyűgöző.

    afrika, éghajlatváltozás, földrajz, geológia, homok, Kalahári, környezet, Líbia, Moammer Kadhafi, oázis, sivatag, Szahara, történelem, víz
    HIRDETÉS

    A hegyek kőzete itt rendszeresen megrepedezik, és a hőmérséklet-ingadozások hatására homokká alakul. Éjszaka a Szaharában még fagypont alatti hőmérsékletet is lehet mérni, nappal pedig perzselő hőséget.

    Ennek következtében a homok gyorsabban gyarapszik a sivatagban, mint ahogy a Szahara terjeszkedik. A homokréteg átlagos vastagsága százötven méter, néhol pedig eléri a háromszáz métert is. Az ilyen rétegek feltárása egymillió négyzetkilométeres területen nem túl könnyű feladat, ezért a tudósok ritkán tesznek ilyen kísérletet.

    Az egyik elmélet szerint a Szahara homokja alatt rejtőzik az ősi Kalahári város, amely 200 évvel ezelőtt került a homok alá, és már senki sem bízik benne, hogy valaha is kiássák.

    afrika, éghajlatváltozás, földrajz, geológia, homok, Kalahári, környezet, Líbia, Moammer Kadhafi, oázis, sivatag, Szahara, történelem, víz

    Pedig mindössze tízezer évvel ezelőtt a Szahara virágzó kert volt, akárcsak Afrika más régiói.

    De a bolygónk éghajlatváltozása fokozatosan sivataggá változtatta a termékeny földeket.

    A Szahara homokja alatt hatalmas vízkészletek találhatók, amelyek legalább hatszor akkorák, mint a Bajkál-tó vízkészlete. Ez több mint elég lenne ahhoz, hogy a Szaharából igazi zöld oázist varázsoljon.

    HIRDETÉS
    afrika, éghajlatváltozás, földrajz, geológia, homok, Kalahári, környezet, Líbia, Moammer Kadhafi, oázis, sivatag, Szahara, történelem, víz

    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy voltak emberek, akik ezt meg akarták tenni, de ahogy az a modern világban gyakran előfordul, akadtak olyanok, akiknek ez nem volt előnyös.

    Természetesen Moammer Kadhafiról, Líbia volt vezetőjéről van szó, aki a saját országa költségén egész Afrikának hozzáférést akart biztosítani a nagy mennyiségű ivóvízhez.

    Még egy egész csatornarendszert is építettek hatalmas csövekből.

    afrika, éghajlatváltozás, földrajz, geológia, homok, Kalahári, környezet, Líbia, Moammer Kadhafi, oázis, sivatag, Szahara, történelem, víz

    Sőt, a projektet sikerült is megvalósítani, legalábbis Líbia területén, amely néhány év alatt kizöldült.

    A víz 500 méter mélyen található, a homok alatt. És maga a sivatag sem olyan száraz, mint amilyennek látszik, a területén körülbelül 2 millió fa nő.

    A Szahara peremén számos kisebb tó – oázis – található, amelyeket éppen ezek a földalatti források táplálnak.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni