Ha röviden akarjuk leírni a 30. kilométer-effektust, akkor minden arra vezethető vissza, hogy az indulás után körülbelül 10-20 perccel a sofőrre valamiféle belső ellazulás tör rá, eltűnik a tónusossága és elhomályosul a figyelme az úton zajló események iránt.
A hatás kialakulásának feltételei
Természetesen hosszú távú utazásról van szó, és most, a nyári hőségben a legtöbb sofőr az éjszakai vagy a kora reggeli órákat választja az utazáshoz. Ritkábban indulnak útnak estétől éjszakába nyúlóan. Úgy vélik, hogy az elmúlt nap során felgyülemlett fáradtság csökkenti a volán mögött ülő személy álmossággal szembeni ellenállását.
De a dolog éppen nem a fáradtságban rejlik. A sofőrökkel készített számos felmérés azt mutatja, hogy átaludhatod az egész napot, és este vagy éjjel is útnak indulhatsz, de már 10-15 perc múlva bekövetkezik a hírhedt 30. kilométer-effektus.
A jelenség élettani természete
Nappal a sofőr állapotának változása szinte észrevehetetlen, de még egy ragyogó napsütéses napon is jelen van. Ez olyasmi, mint a szervezet reflexszerű ellazulása. A fiziológusok ezt az állapotot „belső alvásnak” nevezik, amikor az ember ébren van, de a tudatalattija, mivel nem kap külső információs táplálékot, egy kevéssé aktív, ellazult állapotba kerül.
Nappal a sofőr ösztönösen érzi a reakcióinak élességének és a figyelmének csökkenését. Természetesen megjelenik a vágy, hogy bekapcsold a rádiót, zenét tegyél be, vagy egyszerűen felhívd a barátaidat, ismerőseidet, hogy kilábalj ebből az állapotból. És valószínűleg ez nem is rossz megoldás – mindenesetre szinte mindig segít.
Éjszaka azonban a helyzet sokkal komolyabb. Az éjszakai utazás már önmagában is elég vitatható dolog, különösen, ha egy vadonatúj, maximális kényelmet nyújtó, masszázsfunkciós puha ülésekkel és hatékony klímaberendezéssel felszerelt kínai autóval kell közlekedned. Bármilyen furcsa is, minél magasabb a kényelmi szint, annál gyorsabban kerül a sofőr a 30. kilométer állapotába.
Nem, itt nem az álmosságról van szó. Egyébként szinte mindenki, aki éjszaka vezetett már, megjegyzi, hogy ez valami egészen más. Érzésre nincs meg az az állapot, ami általában alvás előtt bekövetkezik, amikor a szemek maguktól csukódnak le, vagy „elúszik” a tudat.
A modern biztonsági rendszerek tehetetlensége
A sofőr álmos állapotára a modern ellenőrző rendszerek egészen jól reagálnak. De a 30. kilométer-effektussal szemben az elektronika általában tehetetlen. Külsőleg az ember teljesen normálisnak tűnik, de a figyelme és a reakciósebessége két nagyságrenddel csökken.
Ez nem bénultság, de ahhoz közeli állapot. Az ember mintegy elmerül a saját gondolataiban, és teljesen kikapcsol az úton lévő helyzet ellenőrzése alól. Ebben az állapotban gyakran megszegik a KRESZ-szabályokat, nem figyelnek a felfestésekre és a táblákra.
A jelenség tipikus következményei
Meglepő, de a sofőrök pont ebben az állapotban hajtanak bele gyakran az út szélén parkoló autókba. Ráadásul a baleset körülményeinek vizsgálata során sokan azt mondják, hogy tisztán látták a járművet a bekapcsolt helyzetjelzőkkel, de érthetetlen okokból nem sikerült helyesen kikerülniük az akadályt.
Jelentősen csökkennek a készségek, az autóvezetés pontossága és a racionális gondolkodás képessége. Ha nem lépsz ki időben ebből az állapotból, a következő lépés a volán mögötti elalvás lesz.
Felkészülés a hosszú útra
Mit tegyél ilyen esetben? Ha hosszú éjszakai út áll előtted, akkor mindenképpen pihenned kell és enned valamit. Lehetőleg 3-4 órával az indulás előtt, nem később.
A 30. kilométer-szindrómát a kamionsofőrök ismerik a legjobban. Közvetlenül az út előtt a sofőrök ellenőrzik az autó, a rakomány, a kerekek állapotát, néha apróbb javításokat végeznek vagy bevásárolnak az útra. Egyébként erre nincs különösebb szükség – egyszerűen késő este, amikor mindenki a lefekvéshez szokott, valahogy fel kell élénkülni, munkára kell bírni az agyat és a tudatalattit.
A legjobb megoldásnak az apróbb kézi munkát tartják. A legrosszabbnak pedig az alvást vagy a filmnézést.
Élénkítő italok és hatékonyságuk
Ami az élénkítő italokat és energiaitalokat illeti, a leghatékonyabbnak a kávét tartják, de ez nem teljesen igaz. Először is, rengeteg kávéfajta létezik, és a legtöbbjük másképp hat egy adott személyre. Ezért fontos, hogy megtaláld a saját italváltozatodat.
Egyébként koffein-tablettát nem ajánlott használni az út előtt – kevés a haszna. Közvetlenül az út előtt igyál egy sima instant kávét egy kevés cukorral, akár automatából vagy kávéfőzőből. És tölts még pár adagot egy termoszba – többre nincs szükség.
Ha valaki nem végez nehéz szellemi munkát, képes feldolgozni 1-2 csésze erős instant kávét. Nyilvánvaló, hogy az italt legalább 20 perces időközönként kell inni. És mindenképpen enni kell valami könnyűt – egy kekszet vagy egy szendvicset.
A kávéválasztás sajátosságai
Miért pont az instant kávé? Ez egy olyan ital, amely maximális mennyiségű koffeint és annak felszívódását javító adalékanyagokat tartalmaz. Az íze középszerű, de a tónust és az aktivitást pár órára biztosan garantálja.
Érdekes, hogy minél jobb minőségű a kávé, annál kevésbé alkalmas az ital egy éjszakai utazásra. Egy jó minőségű főzött kávéban vagy néhány instant márkában a koffein mellett olyan anyagok is vannak, amelyek elősegítik az ellazulást. Ezért egy minőségi kávétól akár el is aludhatsz a volánnál.
Az ébrenlét alternatív eszközei
Egy másik lehetőség egy erős, cukor nélküli, termoszban főzött tea. Néha jobban segít, mint a kávé. Kis adagokban kell inni az egész út során. Körülbelül úgy, ahogy Argentínában isszák a maté teát a termoszból.
De a legjobb szer a 30. kilométer-szindróma ellen a beszélgetés egy utastárssal. Pont a beszélgetés kényszeríti az emberi agyat teljes terhelésű munkára, mindenféle serkentőszer nélkül. A zene, a hangoskönyvek, a rádióműsorok – éppen ellenkezőleg – éjszaka csak súlyosbítják az állapotot.
