Tarthat néhány óráig, de akár több mint egy évig is. Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy ember lépett a Holdra, de az utazás időtartamának kérdése ma is aktuális. Természetes kísérőnk átlagos távolsága 384 400 km, ám az egyenes út ritkaságszámba megy. A mai mérnökök gyakran inkább spórolnak az üzemanyaggal, ezért hosszabb, de hatékonyabb pályákat választanak, kihasználva az égitestek gravitációját.
Milyen gyorsan értek a Holdra az első „Apollo” missziók?
Az „Apollo”-program emberes küldetéseinél a sebesség és a biztonság volt a fő szempont. Úgynevezett szabad visszatérési pályát használtak, ami hiba esetén garantálta a Földre való visszatérést. Az „Apollo–11” 75 óra (kb. 3 nap) alatt érte el a Holdat. Az ember vezette űrhajók sebességrekordját máig az „Apollo–10” tartja, amely majdnem 40 000 km/h-s sebességre gyorsult.
Mennyi a legrövidebb repülési idő a Holdig?
Az abszolút sebességrekordot az automata szondák tartják. A NASA Plútó felé tartó New Horizons szondája 2006-ban mindössze 8 óra 35 perc alatt repült el a Hold mellett. Ez a nagy teljesítményű hordozórakétának volt köszönhető, illetve annak, hogy a szondának nem kellett lassítania ahhoz, hogy pályára álljon. Ha emberek utaztak volna rajta, nem élték volna túl az ilyen mértékű túlterhelést.
Miért tart tovább az út a modern küldetések számára?
Ma már gyakran nem a sebesség a prioritás, hanem az üzemanyag-takarékosság és a tudományos célok. Remek példa erre az Európai Űrügynökség SMART–1 küldetése, amely 13 hónap alatt jutott el a Holdig. Az űrhajó kis teljesítményű, de rendkívül takarékos ionhajtóművet és bonyolult spirális pályát használt. Az „Artemis–1” küldetés pedig a repülés hatodik napján érte el a Holdat, hogy bonyolult pályamanővereket hajtson végre.
Mi befolyásolja az utazási időt a Hold felé?
A repülés időtartamát több kulcsfontosságú tényező is befolyásolja:
- A küldetés célja: a mellette való elrepülés, a pályára állás vagy a leszállás különböző megközelítési sebességet igényel.
- A hajtómű típusa és a pálya: az egyenes repülés gyorsabb, de óriási energiabefektetést igényel. A takarékos útvonalak (például a Hohmann-pálya) körülbelül 5 napig tartanak.
- A Föld és a Hold helyzete: az elliptikus pálya miatt a két égitest közötti távolság folyamatosan változik.
Így tehát a „mennyi ideig tart eljutni a Holdra” kérdésre nem létezik egyszerű válasz. A technológia és a célok határozzák meg az időtartamot, amely néhány órától akár sok hónapig is terjedhet.
De játszadozzunk el a gondolattal: mi lenne, ha egy sima utasszállítóval, mondjuk egy Boeing 747-essel vagy egy Airbus A380-assal vágnál neki az útnak? Ezek a gépek utazósebességen nagyjából 880–900 km/órával hasítanak. Ha zárójelbe tesszük a fizikát (hogy nincs levegő odafent) és azt feltételezzük, hogy a gép nyílegyenesen tud haladni, akkor is készülj fel egy maratoni útra! A közel 400 ezer kilométeres távolság leküzdése teljes gázzal, megállás nélkül körülbelül 18 napot (durván 427 órát) venne igénybe.
Ez azt jelenti, hogy amíg az Apollo űrhajósai 3 nap alatt odaértek, neked majdnem három hétig kellene folyamatosan a turistaosztályon ülnöd – tankolás és pihenő nélkül. Szóval, ha repülővel mennél a Holdra, jobb, ha viszel magaddal elég filmet és rágcsálnivalót, mert ez nem egy rövid hétvégi kiruccanás lenne, hanem egy végeláthatatlan repülés a semmibe.
