Kivel kötöttek házasságot Ádám és Éva fiai, hogy folytassák az emberi fajt?

De kit vettek feleségül Ádám fiai, ha ők voltak az első emberek a földön? Ez a kérdés izgatja a hívőket és teológusokat világszerte mind a mai napig. Ebben a cikkben megpróbálunk ennek utánajárni.

Lilit lányai

1925-ben Marina Cvetajeva ezt írta Borisz Paszternaknak: „Borisz, emlékszel Lilitre? Borisz, és nem volt senki Ádám előtt? Az irántam érzett vágyakozásod – Ádám vágyakozása Lilit után, az első és számon nem tartott után. (Innen ered az Éva iránti gyűlöletem!)”

Ma már senkit sem lep meg a hír, hogy Ádámnak Éva előtt volt egy Lilit nevű társa. És bár az Ószövetség kanonikus szövege erről nem beszél, Ádám első feleségének történetét a Talmud és más óhéber szövegek megvilágítják. De a legtöbb keresztény a szépirodalomból értesült Lilitről. A végzet asszonya, a csábító és engedetlen nő, a normákat és hagyományokat áthágó lázadó képét az Ezüstkor költői alkották meg.

A Lilitről szóló információk meglehetősen ellentmondásosak. A fellelhető forrásokban alakjának legkülönfélébb értelmezéseivel találkozhatsz. Az óhéber mitológiában ő egy démonasszony, akit a viharokkal és a pusztasággal azonosítanak. A Talmudban szárnyas, hosszú hajú démonként írják le, aki elhagyatott házakban telepszik meg, és hatalmába keríti az alvó férfiakat. A kabbalisztikus szövegekben (a Zóhár könyvében) Lilit Ádám első felesége, aki elhagyta őt, és gyermekek elrablójává vált.

A középkori „Ben Szira ábécéje” című szövegben Lilitet büszke és engedetlen asszonyként ábrázolják. Nem akart alárendelődni Ádámnak, mivel egyenrangúnak tartotta magát vele, Isten ugyanolyan teremtményének. Amikor Lilit elhagyta a férjét, az panaszt tett Istennél, aki három angyalt küldött utána. De az asszony megtagadta, hogy visszatérjen Ádámhoz. Ezért megbüntették. Büntetésének három változata ismert: 1) Lilit gyermekei csecsemőkorukban meghalnak, 2) arra ítéltetett, hogy csak démonokat szüljön, 3) meddőség.

Lilit nevéhez rengeteg hátborzongató legenda és monda fűződik. Nevét elkezdték a szerencsétlenségekkel összekapcsolni, ezért kerülték, hogy hangosan kiejtsék. Így Lilitet kiszorították a történelemből. Azonban a költők és írók különböző korszakokban újra és újra visszatértek Lilit alakjához, és sajátosan értelmezték azt. Érdekes, hogy Anatole France francia prózaíró tollából született a „Lilit lánya” című elbeszélés. Ebben ilyen sorokat találsz:

„Lányai, akik titokzatos egyesülésből születtek, éppúgy halhatatlanok, mint ő, és hozzá hasonlóan szabadok cselekedeteikben és gondolataikban, mivel sem istennek tetszőt nem cselekedhetnek, sem haragját ki nem vívhatják.”

Összefoglalva tehát elmondható, hogy Lilit lányai, akik „titokzatos egyesülésből” – démonoktól vagy magától Ádámtól – születtek, elméletben Káin, Ábel és Sét feleségei lehettek.

Éva lányai

A kanonikus ószövetségi szöveg arról számol be, hogy Ádámnak és Évának már az Édenből való kiűzetésük után születtek gyermekei. Azonban az az állítás, hogy a gyermeknemzés képessége a bűnbeesés következménye lenne, téves, mivel az Úr az első házaspár teremtésének napján megáldotta őket, és egyértelműen azt mondta nekik: „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!” (Teremtés 1:28). Az is érdekes, hogy a Paradicsomból való kiűzetés előtt Évát egyszerűen csak „asszonynak” nevezték, nem volt saját neve. A nevét később kapta, amikor Ádám elnevezte őt Évának (héberül Havva – élet).

Első fiaik Káin és Ábel voltak; egyikük földművelő lett, a másik pedig pásztor. Ádám 130 éves korában nemzette Évával harmadik fiát, Sétet (Teremtés 4:25, 5:3). Ádám 930 évig tartó élete során feleségével együtt összesen 33 fiút és 22 lányt nemzett. Ebből arra következtethetsz, hogy a fiútestvérek a lánytestvéreikkel kötöttek házasságot. Ma a vérfertőzés undort és elutasítást vált ki belőlünk, törvénybe ütköző, és tudományos szempontból is káros. Azonban az ókorban a vérrokonok közötti házasság megszokott dolognak számított.

Annak közvetett bizonyítéka, hogy az emberi nemzetség fennmaradását rokonok közötti kapcsolatok tették lehetővé, az a tény, hogy Ádám és Éva későbbi leszármazottai már nem voltak híresek matuzsálemi korukról. Minél távolabb kerülünk az ősatyáktól, annál világosabban látszik az élettartam rövidülésének tendenciája. Hogy ezt mi okozta, nem nehéz kitalálnod: DNS-mutációk. Még Ábrahám korában is egy férfi akadálytalanul feleségül vehette a féltestvérét. És csak Mózes idejében tiltotta meg Isten a rokonok közötti házasságot: „Ne vedd feleségül – mondta Ő – a nővéredet, se apád nővérét, se más olyan leányzót, akivel olyan rokonságban állsz, ami akadályozza a házasságot… Elég legyen irántuk érzett szeretetednek az, hogy egy méhből születtél velük, vagy más módon kötődsz hozzájuk.” (Aranyszájú Szent János, kommentár a Léviták 18:11-hez).

Azonban ha a tudományhoz fordulsz, azt láthatod, hogy az megcáfolja a világ isteni teremtésének elméletét. Charles Darwin volt az első, aki megalapozottan szembeállította ezzel az ember eredetének saját elméletét. Ennek alapja az élő szervezetek fokozatos evolúciója. Pontosan ez ad választ arra a kérdésre, honnan vannak az embernek olyan csökevényes szervei, amelyek az állatokban is meglévő szervek maradványai. A tudós kételkedett abban, hogy a teremtő értelmes akarata haszontalan szervekkel ruházhatta volna fel teremtményét. A szent szövegek nem adják meg a választ arra, hogy miért van az embernek például a hüllőkéhez hasonló pislogóhártya-maradványa a szem belső zugában, és sok más hasonló dologra sem. Ezért a tudósok igazából fel sem teszik maguknak azt a kérdést, hogy kik lehettek Ádám és Éva első fiainak feleségei.