Az azonosítatlan repülő tárgyak – közismertebb nevükön UFO-k, vagy újabban UAP-ok (azonosítatlan rendellenes jelenségek), ami egy tágabb fogalom, és nemcsak a levegőben, hanem a víz alatt vagy az űrben lévő objektumokat is lefedi – a történelem legkitartóbb rejtélyei közé tartoznak.
Bár az észlelések többségét téves azonosításnak vagy légköri anomáliának tudják be, néhány eset kilóg a sorból – ezek dacolnak a tudományos és kormányzati elemzésekkel, és több kérdést hagynak maguk után, mint választ.
Ezeket az eseteket nyomós fizikai bizonyítékok, radaros megerősítések, illetve hivatásos katonák és pilóták vallomásai támasztják alá.
Íme a világ 11 legmeggyőzőbb UFO-észlelése, amelyeket dokumentáltak, hivatalosan kivizsgáltak, és amelyek titkait a több évtizedes elemzések ellenére sem sikerült megfejteni.
1. A „Tic-Tac” incidens a USS Nimitz repülőgép-hordozónál (2004)
2004 novemberében San Diego partjainál a USS Nimitz repülőgép-hordozó csapásmérő kötelékének több pilótája észlelt egy fehér, Tic-Tac mentolos cukorkára emlékeztető objektumot, amely az aerodinamika törvényeinek ellentmondva manőverezett.
Villámgyors gyorsulást, hirtelen megállásokat és azonnali irányváltásokat mutatott be – mindezt látható hajtóművek nélkül. Az objektum körülbelül egy órán át tartózkodott a térségben.
A Pentagon 2020-ban hivatalosan megerősítette ezeket az észleléseket. David Fravor parancsnok, az egyik fő szemtanú úgy írta le az objektum fizikát meghazudtoló mozgását, mint „valamit, amit még soha életemben nem láttam”.
2. A Japan Airlines 1628-as járata, Alaszka (1986)
Kenju Terauchi, a Japan Airlines teherszállító repülőgépének tapasztalt pilótája furcsa jelenséget figyelt meg az alaszkai égbolton a JAL 1628-as járat teljesítése közben.
Legénységével együtt közel 50 percen keresztül találkoztak három UFO-val. Terauchin és legénységének két tagján kívül az incidenst polgári irányítók és radaroperátorok is figyelték, később pedig az FAA (Szövetségi Légügyi Hivatal) tisztviselői is kivizsgálták.
John Callahan, az FAA osztályvezetője megerősítette a kapcsolatfelvételről szóló radaradtokat, és megőrizte a felvételek másolatait. Bár az eset világhírűvé vált, Terauchi kapitányt irodai munkára fokozták le, amiért „kínos helyzetbe hozta a légitársaságot”, bár később visszahelyezték beosztásába.
A hivatalos FAA-jelentést titkosították, de Callahan megőrizte a bizonyítékokat, és később nyilvánosságra hozta azokat, mint a történelem egyik legmeggyőzőbb, radarral is megerősített UFO-esetét.
3. A Falcon Lake-i incidens (1967)
Stefan Michalak mechanikus és amatőr geológus élete leghihetetlenebb eseményével szembesült.
A manitobai Falcon Lake-nél egy furcsa, korong alakú szerkezetre bukkant. Amint azonban megközelítette, Michalakot forró gázsugár csapta meg egy rácsos fúvókából. A kilövellés rácsos égési sérüléseket hagyott a mellkasán és a hasán.
Bár Michalak volt az egyetlen szemtanú, az esetet sokan kivizsgálták, beleértve az RCMP (Kanadai Királyi Lovasrendőrség) tisztjeit, orvosokat, valamint az amerikai légierő és a kanadai hatóságok képviselőit.
A helyszínről származó talaj-, ruha- és fémminták radioaktívnak bizonyultak. Michalak találkozása nemzeti szenzációvá vált, és Kanadában az egyik leghíresebb és legmegmagyarázhatatlanabb UFO-találkozásként tartják számon.
4. A rendleshami erdei incidens (1980)
A rendleshami incidenst, amelyet gyakran „brit Roswellként” emlegetnek, az Egyesült Királyság egyik leghíresebb UFO-eseteként vált világszerte ismertté.
1980 decemberének végén a RAF (Brit Királyi Légierő) Woodbridge bázisán állomásozó amerikai légierő személyzete furcsa fényeket látott leszállni az erdőbe.
A katonák bementek az erdőbe, és egy világító fémtárgyra bukkantak. A Charles Halt alezredes vezette csoport villogó fényeket és lebegő, csillagszerű objektumokat figyelt meg, valamint megemelkedett sugárzási szintet mért.
Halt szolgálati feljegyzést készített, és a vizsgálat során valós idejű hangfelvételt is rögzített, amely ma „Halt-szalagként” ismert. A mintavételek és tesztek során a katonák azt is megállapították, hogy a sugárzási szint a normál háttérsugárzás tízszerese volt.
5. A Shag Harbour-i incidens (1967)
1967. október 4-én Shag Harbour falu lakói furcsa narancssárga fényeket vettek észre az éjszakai égen.
Öt tinédzser tanúja volt annak, ahogy ezek a fények sorban villogtak, majd hirtelen 45 fokos szögben a vízfelszín felé zuhantak. Meglepő módon a fények nem merültek el a vízben, hanem úgy tűnt, a felszínén lebegnek.
Miután a lakosok repülőgép-szerencsétlenségként jelentették az esetet, a haditengerészet és a parti őrség közös víz alatti keresést indított. A hatóságok azonban nem találták nyomát lezuhant repülőgépnek.
Később a Mentési Koordinációs Központ megerősítette ezt a tényt, és a kanadai kormányzati dokumentumokban az ügyet UFO-hoz köthetőnek minősítették. A mai napig ez az egyik legismertebb kanadai eset.
6. A „Phoenixi Fények” (1997)
1997. március 13-án Phoenix és más arizonai városok lakóinak ezrei döbbentek meg, amikor egy hatalmas, V-alakú UFO-t láttak átrepülni az éjszakai égbolton.
Különböző helyekről származó emberek számoltak be arról, hogy látták a tárgyat hangtalanul mozogni az égen. Körülbelül két órával később az amerikai légierő katonai világítórakétákat dobott le. A szóbeszéd szerint ez egy kísérlet volt a korábban aznap este történt UFO-incidens elfedésére és hiteltelenítésére.
Fife Symington III, Arizona korábbi kormányzója később kijelentette: „Elmondhatom, hogy ez a jármű semmilyen általam valaha látott ember alkotta tárgyra nem hasonlított. És határozottan nem nagy magasságú világítórakéták voltak, mert a rakéták nem repülnek alakzatban.”
7. A belga UFO-hullám (1990)
1990. március 30-án és 31-én a belgiumi Vallónia régió több száz lakosa volt tanúja egy furcsa, háromszög alakú fényformációnak, amely az éjszakai égen mozgott.
Sok szemtanú úgy írta le ezeket a hajószerű objektumokat, mint amelyeknek minden csúcsán egy-egy fényes lámpa volt, középen pedig egy vörös, pulzáló fény. A belga légierő két F-16-os vadászgépet küldött az objektumok elfogására, de a pilótáknak nem sikerült vizuális kapcsolatot teremteniük velük.
Ennek oka az volt, hogy az azonosítatlan objektumok pillanatok alatt süllyedtek le több mint 3 km-es magasságról 150 méterre. A kormány kénytelen volt hivatalosan elismerni az anomáliák jelenlétét, annak ellenére, hogy nem volt logikus magyarázat az észlelésekre.
8. UFO Westallban (1966)
1966. április 6-án a melbourne-i (Ausztrália) Westall középiskola több mint 200 diákja és néhány tanára volt szemtanúja egy szürke, csészealj alakú objektum megjelenésének, amely körülbelül kétszer akkora volt, mint egy autó.
A titokzatos jármű mintegy 20 percig lebegett az iskola felett, majd leszállt egy közeli mezőre. Néhány ausztrál szkeptikus kísérleti katonai repülőgépként próbálta beállítani az esetet. A légierő azonban közölte, hogy az incidens idején nem tartózkodott légi járművük abban a légtérben.
Mások egy hatalmas meteorológiai ballon megjelenésével próbálták magyarázni, amely véletlenül épp az iskola fölé sodródott. Az incidenst követően sötét öltönyös emberek érkeztek az iskolába, akik figyelmeztették a szemtanúkat, hogy soha többé ne beszéljenek a történtekről.
9. A teheráni UFO-incidens (1976)
1976. szeptember 19-én két iráni F-4 Phantom II vadászgépet emeltek a levegőbe, hogy elfogjanak egy világító, azonosítatlan objektumot Teherán felett.
Ahogy közeledtek az objektumhoz, mindkét repülőgépen meghibásodtak a fegyver- és kommunikációs rendszerek. A működőképesség csak azután állt helyre, hogy eltávolodtak a tárgytól. Teherán-szerte civilek százai – köztük pilóták, katonák és földi megfigyelők – voltak szemtanúi a jelenségnek.
Az amerikai Védelmi Minisztérium hírszerzési igazgatósága négyoldalas jelentést készített, amelyet később elemzésre elküldtek a Fehér Háznak, a CIA-nak, az NSA-nak és a Pentagonnak.
Az eseményt az egyik leghitelesebb katonai UFO-találkozásnak nevezték, sőt egy iráni film témája is lett. Parviz Jafari nyugalmazott tábornok 2007-ben nyilvánosan tanúskodott erről a Nemzeti Sajtóklub washingtoni konferenciáján.
10. Az eset Ruwában, Zimbabwéban (1994)
1994. szeptember 16-án a zimbabwei Ruwában található Ariel iskola 60 diákja állította, hogy az iskolai szünetben egy lebegő járművet és furcsa, fekete szemű lényeket láttak az iskolaudvaron.
Sokan arról számoltak be, hogy telepatikus üzenetet kaptak, amely figyelmeztette az emberiséget a bolygónak okozott károkra. A tömeges észlelés nemzetközi figyelmet keltett, amikor a harvardi pszichiáter, Dr. John Mack Afrikába utazott, hogy kikérdezze a gyerekeket, és később az egyik leghitelesebb UFO-kapcsolatfelvételnek nevezte az esetet.
Évtizedekkel később néhány szemtanú, visszaemlékezve aznapra, még mindig láthatóan megrendült. Ez az eset továbbra is a modern történelem egyik legnagyobb kollektív észleléseként emelkedik ki.
11. A Socorro-i UFO-incidens (1964)
1964. április 24-én Lonnie Zamora socorroi rendőrtiszt üvöltő hangot hallott, és kékes-narancssárga lángot látott az égen.
Amikor nyomozni kezdett, egy tojás alakú járművet talált egy vízmosásban, amely mellett két fehér kezeslábasba öltözött alak állt. Amikor Zamora körülbelül 140 méterre megközelítette az objektumot, az süvítve felszállt és eltűnt. A földön felperzselt területek, benyomódások és megégett növényzet maradt hátra.
Az amerikai légierő komolyan vette az ügyet a „Kék Könyv Projekt” (Project Blue Book – az amerikai légierő egyik UFO-k szisztematikus tanulmányozására irányuló projektje) keretében, és hivatalosan „megmagyarázhatatlannak” minősítették, miután nem találtak csalásra utaló bizonyítékot.
Megmagyarázhatatlan rejtélyek
A fejlett űrtechnológia és az évtizedes vizsgálatok ellenére ezek az esetek makacsul ellenállnak a hagyományos magyarázatoknak.
Ami kiemeli őket, az nem a szkepticizmus hiánya, hanem a hiteles adatok bősége – a különböző szemtanúk vallomásai, a fizikai nyomok és a hatóságok többszöri sikertelen kísérletei a rejtély megoldására. Ezek az esetek ma is ugyanolyan megoldhatatlan kérdéseket vetnek fel, mint amikor először észlelték őket az égen.
