HIRDETÉS BEZÁRÁS

Hogyan kerülték el a nem kívánt terhességet a középkorban

A középkorban az egyház azt sulykolta, hogy a férj és a feleség csakis a gyermeknemzés céljából lehetnek együtt. Élvezet? Ugyan már, az rettenetes bűn…

    HIRDETÉS

    Ugyanakkor azt hitték, hogy egy nő csak akkor eshet teherbe, ha megkapta azt az bizonyos élvezetet, szóval ilyen kettős mérce volt. Ez aztán persze komoly problémákhoz vezetett a bíróságon. Ha egy nő ugyanis azt mondta, hogy megerőszakolták és gyermeket vár, a férfiak könnyen kibújhattak a felelősség alól azzal, hogy a nő biztosan élvezte, elvégre teherbe esett. Szép dolog, mi?

    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem

    Bárhogy is, azért nem mindenki akart évente gyereket szülni. Ott volt a dolog erkölcsi oldala, a szörnyű halálozási ráta szüléskor és a csecsemőhalandóság, meg persze a személyes okok is… Na de mit csináljon az ember, ha nem akar gyereket?

    Amúgy meg, mit is jelent az a mondás, hogy „gyereket hoz a szoknyája aljában”? Régen a falusi asszonyok elmentek otthonról szülni. Volt, hogy senki sem volt velük akkor, és az anyuka úgy jött haza, hogy a picit a szoknyája aljában vitte.

    HIRDETÉS
    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem

    Rengeteg oka lehetett annak, hogy egy nő ne akarjon gyereket, de az már más tészta, hogy mit szólt ehhez a társadalom…

    Az egyház csak egy módszert fogadott el – az önmegtartóztatást. De mi most azokról az esetekről beszélünk, amikor a férfiak és a nők nem akarták vagy nem tudták ehhez tartani magukat.

    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem
    HIRDETÉS

    Aki már adott a párjának egy gyereket, annak volt még egy lehetősége a következő terhesség elhalasztására – a szoptatás. Éppen ezért a királyi és nemesi családokban az anyák nem szoptatták a gyerekeiket, mert tőlük azt várták, hogy minél több gyereket szüljenek. Bár manapság már bizonyították, hogy erre a módszerre nem lehet támaszkodni.

    A tisztasági övről most nem fogunk beszélni, mert az egy 19. századi kitaláció, de mit tanácsoltak még a középkorban a nőknek?

    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem

    Például a tüsszentést! Állítólag ha valaki jól tüsszent, akkor nem lesz semmi baj. Aki nem akart ilyen kétes módszerekre hagyatkozni, az speciális kis tokokat használt vékony bőrből vagy állatok belső szerveiből.

    Ezeket a „bűn edényeinek” hívták, mivel az egyház nem nézte jó szemmel a gyerekvállalás elkerülését. Ráadásul az ilyen eszközök csak a kiváltságos felső tízezer nagyon kis részének voltak elérhetőek. És ami még durvább, többször is felhasználták őket.

    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem

    De a gyógyászat sem állt ám meg. Azok, akik ebben a témában doktoroknak mondták magukat, együtt dolgoztak a gyógynövényes asszonyokkal és az úgynevezett boszorkányokkal. Még a kolostorokban is szedtek gyógynövényeket, de a megfelelő keverék összeállítása és főzet készítése már bűnnek számított.

    HIRDETÉS

    Azokat a nőket, akik ilyen főzeteket használtak, gyilkosoknak vagy boszorkányoknak tartották, és meg is égethették őket a máglyán. És mégis, a Vatikáni Könyvtárban van egy 13. században írt könyv, amiben huszonhat recept található a gyerekvállalás elkerülésére.

    Ezenkívül aktívan használtak mindenféle amulettet is. Például gyógynövényes zacskókat kötöttek a derekukra, vagy szentek ereklyéit tartották a párnájuk alatt. A hatásuk persze elég kérdéses volt, de hittek benne.

    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem

    Legalább valami reményt adott a hüvelyöblítés, bár ólomoldatot használtak, így imádkozniuk kellett, hogy legalább ne haljanak bele. Ráadásul a hüvelybe is tettek be dolgokat … aki gyenge idegzetű, most ne olvasson tovább: „állati eredetű gyógyszereket” használtak erre a célra, amik között nyulak vagy más rágcsálók testrészei is voltak.

    Figyelembe véve a nagyon alacsony iskolázottsági szintet és a sokféle pogány hiedelem fennmaradását a falvakban, ezen igazából nem is nagyon kell csodálkozni.

    babonák, egyház, fogamzásgátlás, középkor, népi gyógyászat, nők, orvostudomány története, szexuális élet, történelem

    A férfiaknak meg azt javasolták, hogy egyenek bürököt, ami nagy mennyiségben mérgező. Figyelembe véve, hogy a férfiak valószínűleg nem szívesen kockáztatták az egészségüket a bürökkel, ezért ez a fogamzásgátlási módszer valószínűleg nem volt elterjedt.

    Ehelyett inkább a teljes felelősséget a nőre tolták. Ő kockáztatta a hírnevét, az egészségét, sőt, még az életét is.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni