Badgir: hogyan védekeztek a pokoli hőség ellen az ókorban

A badgirek perzsa szélfogók, amelyek a sivatagi házakat hűvös lakóhellyé változtatták. Emellett egzotikus esztétikával és nyers eleganciával is bírnak.

Senki sem tudja pontosan, mikor jelentek meg a badgirek, de magában Iránban már több mint kétezer éve építik őket. Hasonló építményeik voltak az ókori egyiptomiaknak is, amelyeket „malkafnak” neveztek.

A badgirek masszív, óriási kéményekre emlékeztető csöveknek tűnnek. Az egész épületet áthatják a pincétől kezdve, a lakóhelyiségeken keresztül, és magasan a ház fölé emelkednek.

A badgirek ugyanazon az elven működnek, mint a kémények, csak a rendszer összességében bonyolultabb és többféle változatot tesz lehetővé.

Nem véletlenül nevezik őket „szélfogóknak”. A badgirek lényege, hogy a legkisebb felszíni szelet is befogják, és a nyomáskülönbség révén lefelé irányítsák az épület egészén keresztül.

Ugyanakkor a badgirek nem csupán elszívók. Méretüknek és az épület szívében való elhelyezkedésüknek köszönhetően folyamatosan hűtik annak felületeit. A falak hője átadódik a beáramló szélnek, és szintén távozik a szabadba.

Ezek az eszközök egyszerre szolgálnak szellőzésként és egyfajta radiátorként az egész épület számára. Meglepően hatékonyak: Irán sivatagos területein a mai napig építik őket – a légkondicionálók itt egyszerűen nem birkóznának meg a feladattal.

Amellett, hogy megszabadították a házakat a pokoli hőségtől, a badgireket a qanatok, azaz a föld alatti csatornák és víztározók hűtésére is használták.

Ebben az esetben a hatékonyságuk olyan nagy volt, hogy a tározókban lévő vizet szinte fagypontig hűtötték – jéghideg volt a sivatag szívében.

A badgirek a régi Perzsia örökségei, még abból az időből származnak, amikor az államvallás nem az iszlám, hanem a zoroasztrizmus volt. Ezért nem meglepő, hogy a legtöbb ilyen építmény Jazdban maradt fenn – a mai Irán kevés zoroasztriánus városának egyikében.

A szélfogók nagyon különbözőek lehetnek, és minden építész igyekezett egyedi megjelenést kölcsönözni nekik. Formájuk gyakran nagyon furcsának és díszesnek tűnik.