Azt gondolod, hogy ez misztikum vagy szerencse? Nem, ez fizika! Miért? Járjunk utána együtt!
Úgy tűnhet, hogy nagyobb magasságból ugrani veszélyesebb, mivel a becsapódás ereje nagyobb. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek a harmadik emeletről való zuhanást teszik veszélyesebbé.
De hogy jön ide a fizika?
Pofonegyszerű, kedves Watson: zuhanás közben a test a saját tömegközéppontja körül forog.
A tudósok különböző magasságokból dobáltak le próbababákat, és a következőket állapították meg:
- A harmadik emeletről (7-9 méter) való zuhanás veszélyesebb lehet, mint a negyedikről, mert a rövidebb idő alatt a test csak 180°-ot fordul, így az ember pont a fejére esik.
- A negyedik emeletről (10-12 méter) való zuhanás több időt hagy a testnek, hogy 270°-ot fordulva a hátára érkezzen – ez pedig csökkentheti az élettel összeegyeztethetetlen sérülések kockázatát.
Ezzel szemben egy alacsonyabb magasságból történő zuhanás azt eredményezi, hogy az ember biztosan a hasára esik, és csúnyán beütheti az arcát és a homlokát. Ebben az esetben a sérülések már attól függnek, hogy mire esett.
De…
Az életben rengeteg olyan eset van, amikor valaki ennél nagyobb magasságból való zuhanást is túlélt. Itt természetesen nagy szerepet játszik a szerencse, az illető testsúlya, és a talaj minősége, ahová az ablakból kiesve érkezik (aszfalt, fű, hótorlasz, kiálló kerítés).
Az sem mindegy, hogyan esett ki az illető: szándékosan ugrott ki az ablakpárkányról elrugaszkodva, véletlenül esett le az erkélyen ülve, a karjain lógott és úgy zuhant le, esetleg erővel lökték le, és így tovább.
De ha feltételezzük, hogy egy átlagos testalkatú ember hanyatt zuhan lefelé, akkor a harmadik emeletről esve halálra zúzza magát, mert a fejére érkezik, míg a negyedik emeletről zuhanva nagy valószínűséggel túléli, mert a hátára fog esni.
És mi a helyzet a vajas kenyérrel?
Pontosan ugyanazok a fizikai törvények hatnak rá is. Amikor leesik az asztalról, a vajas kenyérnek van ideje megfordulni, ezért esik a vajas felével lefelé. Ha guggolás közben ejted ki a kezedből, nem lesz ideje átfordulni, és a vajas felével felfelé fog landolni. Ennyi az egész misztikum.
Zárszó helyett
Végezetül pedig szeretnék elmesélni egy igaz történetet, amiről még az újságok is írtak (bár egy kicsit eltér a témától):
Egy fiatalember meg akarta ölni magát. Írt egy búcsúlevelet, melyben arról panaszkodott, hogy anyagi gondjai vannak, és a szülei nem értik meg, majd kiugrott a 10. emeletről.
Aznap a 7. emeleten éppen ablakokat üvegeztek, és a biztonság kedvéért reggel kifeszítettek egy hálót. A férfi visszapattant a hálóról, felrepült a 9. emelet magasságáig, ahol egy fejlövés végzett vele.
A nyomozás kiderítette, hogy aznap a 9. emeleten egy férj sörétes puskával a feleségére lőtt, de elvétette a célpontot, és a ház mellett elrepülő férfit találta el.
És ez még nem minden. Kiderült, hogy a férj nem akarta megölni a feleségét, csupán rá akart ijeszteni a lövéssel, mert szentül hitte, hogy a puska nincs megtöltve.
Amikor elkezdték vizsgálni, hogy ki tölthette meg a fegyvert, és kinek volt hozzáférése a lőszerekhez, kiderült, hogy ez csakis a fiuk lehetett, aki – micsoda véletlen! – egy emelettel feljebb lakott.
Mint kiderült: a fiú akarta megölni az apját, ezért megtöltötte a sörétes puskát, de nem tudta elsütni, ezért inkább úgy döntött, hogy véget vet az életének.
Így tehát a fiút az apja ölte meg azzal a puskával, amelyet a fia töltött meg azért, hogy megölje az apját… Ahogy mondani szokás: „Egyszerre sírunk és nevetünk.”
