Sokszor úgy tűnik, hiába raktál be egy talicskányi fát, máris leégett, és alig adott meleget. Én is nem egyszer jártam így: épp csak kezdett meleg lenni a házban, de máris újra kell rakni a tüzet. Ekkor elgondolkodtam: rá lehet-e venni a fát, hogy tovább égjen, és közben több meleget adjon? Kiderült, hogy igen.

Miért ég el az egyik fajta fa gyorsabban, mint a másik?
Az első dolog, amit meg kell értened: nem minden tűzifa egyforma. A sűrű faanyag lassan parázslik, és sok hőt ad le. Ilyen „hosszan tartó” fajta például az akác, a kőris, a szilva és a bukszus. Közepes sűrűségű a tölgy, a nyír, a körte, a vörösfenyő, az alma, a bükk és a juhar. A fenyő, a nyárfa, a hárs, a rezgőnyár, a lucfenyő és a fűzfa viszont gyorsan elég, különösebb hőleadás nélkül.
Szóval a fafajta kiválasztása számít, de ez csak a megoldás egyik fele. Még a legtömörebb fát is el lehet égetni egy óra alatt, ha rosszul pakolod be.
Rostély – barát vagy ellenség?
Nálam otthon rostélyos kályha van. Klasszikus felállás: bőségesen kapja az oxigént, a láng tombol, a fa fáklyaként ég, a meleg pedig a füsttel együtt távozik a kéményen át. Falun sokan áttérnek emiatt a rostély nélküli kályhákra: ott a fa teljesen elég, alig marad hamu, a tűzteret meg elég félévente takarítani. Régen a kemencében sem volt rostély, nem véletlenül. Az ilyen kályhák fő feltétele, hogy az alján legyen legalább 9 centiméteres hamuréteg, különben átég a feneke. De ha már rostélyos kályhád van, mint nekem, más trükkökhöz kell folyamodni.

A falusi gazdák titka
Egyszer az egy haverom, aki a fél életét falun töltötte, mutatott egy módszert, amivel tényleg spórolni lehet a fával. Kipróbáltam, és azóta csak így fűtöm be a kályhát. Általában papírt vagy nyírfakérget teszünk alulra, alulról gyújtjuk meg, így minden gyorsan és nagy lánggal ég, de nem sokáig tart.
Ehelyett pont fordítva kell csinálni:
- alulra fektess szorosan 3–4 vastag hasábot,
- középre a közepes méretűeket,
- felülre pedig a vékony gyújtóst és a nyírfakérget.
És felülről kell meggyújtani. Így a tűz lassan halad lefelé: először a gyújtós, aztán a közepes fák, és végül a vastag hasábok kapnak lángra. Az égés folyamata egyenletes lesz, a fa teljesen elég, és nagyságrendekkel több hőt ad.
Mi az eredmény?
Ez a módszer hihetetlen eredményt hoz: egyetlen adag fa 3–5 órán át kitart a kályhában. Alig van füst, a kémény tisztán üzemel, a meleg pedig elég az egész házhoz. A tüzelőanyag-megtakarítás 35–55% – gyakorlatilag feleannyi fa fogy.

A trükk egyszerű: megváltoztatjuk a berakás logikáját, és felülről gyújtunk be. A kályha tovább üzemel, a fa megmarad, a meleg pedig addig tart, ameddig a gazda akarja. Ennyi, a fa tovább ég, több a meleg, és kevesebb a hamu. Én mostmár élvezetből fűtöm az otthonom, a fa pedig sokkal gazdaságosabban fogy.

Ti próbáltátok már ezt a módszert? Osszátok meg kommentben a saját kályhás vagy kandallós trükkjeiteket!


