Afrika négyszer gyorsabban szakad szét, mint azt a tudósok gondolták. Ezt a folyamatot már nem lehet megállítani

A kőzetlemezek ott kezdtek szétválni, ahol erre csak évezredek múlva számítottak.

Az ilyen események nagyon hamar legalább két részre fogják hasítani Afrikát. A folyamatot a Dabbahu afrikai vulkán gyorsította fel, amely ma bolygónk legforróbb pontja.

15 évvel ezelőtti kitörése az egész világot megrémítette, és a ma megfigyelhető következmények csak megerősítik, hogy Afrika a vártnál gyorsabban hasad ketté.

De mi is történik valójában?

Az afrikai kontinens szinte teljes egészében az Afrikai-kőzetlemezen helyezkedik el, ami a földrészt biztonságossá teszi a földrengések és vulkánkitörések szempontjából. Viszont a földköpeny áramlásai miatt a kőzetlemezek a bolygónkkal együtt mozognak, évente néhány centimétert megtéve.

Az Afrikai-lemez a Föld 14 fő és egyben legnagyobb kőzetlemezének egyike. Határai messze Afrikán kívül, az óceánokban érintkeznek más lemezekkel.

Pontosan ez a hatalmas lemez repedt meg.

Ezzel utat nyitott egy új lemeznek, amelynek már látszanak a határai, és amelyet Szomáliai-lemeznek neveztek el. Ez a nyugtalanító geológiai esemény már meg is történt. Ennek a lemeznek a határain korábban számos ősi vulkán helyezkedett el, köztük a ma is működő Dabbahu.

Pontosan a működésbe lépő Dabbahu vulkán gyorsította fel a geológiai folyamatokat. Afrika délkeleti részén egy hatalmas felszíni repedés jelent meg, amely a már meglévő riftvölgy (hasadékvölgy) folytatása.

Ez a hasadék a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő szorostól egészen Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság határáig húzódik. Ez több mint 4000 kilométeres távolságot jelent.

A szétválás utolsó szakaszában:

• Mozambik,
• Szomália,
• Etiópia,
• Kenya egy része és
• Tanzánia egy része egyetlen nagy szigetté fog összeállni.

Mikor fog mindez bekövetkezni?

A földkéreg a hasadék mentén nagyon vékony, így ez csak idő kérdése. A repedés évente több centiméterrel szélesedik.

• Nem véletlen, hogy a Tanganyika-tó bolygónk leghosszabb édesvizű tava. Ez a tó is egy hasadékvölgyben fekszik, és a medre alatt húzódik maga a törésvonal. Hasonló a helyzet a Vörös-tengerrel is. Hamarosan ezek a víztömegek egyetlen új tengerré fognak egyesülni.
• Azt sem szabad elfelejtened, hogy a Tanganyika-tó vizének több mint 90%-a tele van kénhidrogénnel. Ilyen körülmények között pedig könnyen lehet, hogy egy katasztrófa is elkerülhetetlen lesz.

A modern számítógépes modellezések azt mutatják, hogy ez a természet által elindított folyamat több százezer évvel gyorsabban zajlik, mint ahogy korábban jósolták.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy egymillió év múlva Afrika egy része már biztosan sziget lesz. Érdemes azonban megjegyezni, hogy még 20 évvel ezelőtt is úgy gondolták, hogy ehhez legalább négyszer ennyi időre lesz szükség. De minden jel arra mutat, hogy a folyamat ennél sokkal gyorsabban zajlik majd.