- nyugatról – a Golf-áramlat,
- északról – az Észak-atlanti-áramlat,
- keletről – a Kanári-áramlat,
- délről – az Észak-egyenlítői-áramlat.
- különleges halfajok, köztük a sargassumhal,
- fiatal tengeri teknősök, amelyek a sargassumbokrokat menedékként használják,
- ritka angolnafajok, amelyek csodálatos utat tesznek meg idáig, hogy szaporodjanak.
- Az angolnák ívása a legrejtélyesebb fejezet. Miért éppen a Sargasso-tenger? Milyen jelek mutatják az angolnáknak az utat az óceánon keresztül? Ez mindmáig ismeretlen.
- Rendellenesen magas műanyag-koncentráció. A Sargasso-tenger az Észak-atlanti szemétsziget közepén található. Néhány tudós azt gyanítja, hogy ez hatással lehet az algák mikrofaunájára, sőt az ott élő szervezetek genetikájára is.
- Energetikai anomáliák? Egyes paratudományos körökben a Sargasso-tengert a Bermuda-háromszöghöz (amely egyébként részben fedi a Sargasso-tengert) hasonló rejtélyes jelenségekkel hozzák összefüggésbe. „Eltűnt” hajókról, működésképtelen műszerekről és mágneses anomáliákról beszélnek. Tudományos bizonyítékok erre nincsenek, de a mítosz él.
- Szénmegkötési potenciál. A kutatók a sargassumot az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik eszközeként tartják számon – ezek az algák aktívan nyelik el a CO₂-t. Lehetséges, hogy a jövőben termesztésük az ökológiai egyensúly új stratégiájává válik.
Nincsenek partjai, sem megszokott körvonalai, mint más tengereknek, és szinte lebeg az Atlanti-óceán közepén. Ez nem csupán földrajzi különlegesség – a Sargasso-tengert mítoszok, tudományos rejtélyek és ritka természeti jelenségek szövik át.
Partok nélküli tenger
A Sargasso-tenger az Észak-atlanti-körforgás áramlatai között fekszik, és éppen ezek a vízáramlatok képezik természetes „határait”. Határai:
A térképen az óceán egy darabjának tűnik, de egyértelmű biológiai és fizikai önazonossággal bír. A tenger mérete változó, de területét általában körülbelül 5 millió négyzetkilométerre becsülik – ez nagyobb, mint az Európai Unió területe.
Miért „Sargasso”?
A nevét a barnászöld sargassum algákról kapta, amelyek sűrűn borítják a felszínét. Ezek az algák nem kötődnek a tengerfenékhez, mint a szokásos tengeri növények, hanem szabadon sodródnak, úszó szigeteket alkotva. És bár úgy tűnhet, hogy ez csupán „szemét”, a sargassum egy egész ökoszisztémát tart fenn – a mikroszkopikus szervezetektől kezdve a tengeri teknősökön át a ritka halfajokig.
Érdekes tény: a sargassum algák még gyenge fényviszonyok mellett is képesek fotoszintetizálni, ami azt jelenti, hogy olyan körülmények között is életben maradnak, ahol más növények elpusztulnának.
Az élet úszó oázisa
Annak ellenére, hogy a Sargasso-tenger az Atlanti-óceán kellős közepén található, ahol kevés a tápanyag, továbbra is magas biológiai aktivitású zóna. Itt élnek:
Az európai és amerikai angolnák – mindkét faj több ezer kilométert küzd le Európa és Észak-Amerika partjaitól, hogy éppen a Sargasso-tengerben szaporodjon. Hogy pontosan hol történik az ívásuk, az a biológia egyik legnagyobb rejtélye. Eddig egyetlen tudós sem figyelte meg ezen angolnák ikrarakását a valóságban.
Hipotézisek és rejtélyek
A Sargasso-tenger a rejtélyek tengere, és nem csak a természeti rejtélyeké. Legendák övezik elsüllyedt kincsekről, eltűnt hajókról és elfeledett értékekről, amelyek máig rejtőzhetnek hullámai és algabozótjai alatt. Íme néhány különösen érdekes tény és történet lehetséges kincsekről az Atlanti-óceán ezen rejtélyes részén.
Kalózútvonalak húzódtak a közelben
A Sargasso-tenger a XVII–XVIII. században a fő kereskedelmi és kalózútvonalak közelében helyezkedett el. Az Újvilágból származó arannyal és ezüsttel megrakott spanyol gályák rendszeresen átszelték az Atlanti-óceánt – útvonalaik egy része a Sargasso-tenger peremén vezetett. Némelyikük nyom nélkül eltűnt. Úgy tartják, hogy a szélcsend és a moszatok lelassíthatták a hajókat, így könnyű prédává váltak a kalózok számára, vagy éppen balesetet szenvedtek.
Pletykák az „Arany Karavelláról”
A XIX. század végi nem hivatalos krónikák szerint egy brit tiszt a Karib-térségben mesélt az „Arany Karavella” legendájáról, amely a XVI. században tűnt el a Sargasso-tenger vidékén. A történet szerint legalább 15 tonna, a spanyol koronának szánt arany volt a fedélzetén. Állítólag a legénység egyik túlélő tagja halála előtt félrebeszélt, és azt mondta, hogy a hajó „fűbe és égbe merült”.
A történészek nem erősítették meg ezt a történetet, de az 1930–1940-es években önjelölt kincsvadászok egész hullámát indította el, akik azonban üres kézzel tértek haza.
Mágneses anomáliák és eltűnések
A Sargasso-tenger részben beletartozik az úgynevezett Bermuda-háromszög területébe. Sok kutató, különösen a XX. században, próbálta összefüggésbe hozni a hajók és repülőgépek eltűnését tenger alatti geológiai képződményekkel – és feltehetően olyan hajókkal, amelyek fedélzetén drágaságok, értékpapírok vagy ősi leletek lehettek.
Néhány oceanográfus feltételezi, hogy a csekély hajóforgalom és az úszó algák miatt sok elsüllyedt hajót egyszerűen soha nem találtak meg, és egyes területeken a mélység meghaladja a 7000 métert – ott hihetetlenül nehéz bármit is találni.
Az „elnyelő algák” elmélete
A búvárok és elméletgyártók körében él egy olyan elképzelés, hogy a sűrű sargassumtelepek egész hajóroncs-darabokat, sőt, szétesett hajókról szétszóródott kisebb kincseket is elrejthettek. Néhány búvár állította, hogy a moszatok alatt fa szerkezeti elemek és kerámiatöredékek maradványaira bukkant, bár a kincsek létezésére semmilyen hiteles bizonyíték nem került elő.
Modern kutatások
Léteznek magánprojektek, amelyek víz alatti régészettel foglalkoznak az Atlanti-óceánon, beleértve a Sargasso-tenger területét is. Némelyikük befektetőktől kap finanszírozást, akik az elveszett spanyol kincsek felfedezésében reménykednek. Bár a leletek eddig hajótest-töredékekre és horgonyokra korlátozódnak, a régió iránti érdeklődés továbbra is fennáll – különösen alacsony kutatottsága és misztikus hírneve miatt.
Érdekes tény
2015-ben egy kutatócsoport, amely műholdak segítségével vizsgálta a sargassumok mozgását, tenger alatti tárgyak rendellenes felhalmozódását fedezte fel, amely egybeesik az 1570-es évek spanyol flottájának feltételezett útvonaláról készült archív térképpel. Ez eddig nem vezetett felfedezésekhez, de új elméleteknek adott táptalajt.
Ökológiai problémák
A Sargasso-tenger ökoszisztémája veszélyben van. A műanyagszennyezés, az éghajlatváltozás és a növekvő hajóforgalom a törékeny egyensúly megbomlásához vezet. 2014-ben egy csoport tudós és ökológus még azt is javasolta, hogy hozzák létre a világ első partok nélküli tengeri rezervátumát, hogy megvédjék ezt az egyedülálló természeti képződményt.
Következtetés
A Sargasso-tenger nem csupán egy vízterület. Ez egy rejtélyes világ, amelyben egyedülálló életformák, megoldatlan tudományos kérdések és az éghajlatváltozás elleni küzdelem lehetőségei egyesülnek. Mintha önmagában lebegne az óceánban – partok nélkül, de óriási jelentőséggel az egész bolygó számára.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
