Ennek a különleges mitológiai hősnek a története részben a nevében rejlik. Észreveheted a kapcsolatot a „minószi” szóval. Mindkét szó Minósz nevéből származik – Zeusz és Európé három fia közül az egyikéből.
Zeusz bikává változva elrabolta Európé föníciai hercegnőt, aki hamarosan fiút szült neki, Minószt. Európé Krétára került, ahol feleségül ment Aszteriónhoz (Kréta királyához). Ő Európé három fiát saját gyermekeiként nevelte fel. Halála után az örökösök közül az egyiknek kellett trónra lépnie.
Minósz isteni beavatkozás révén próbált fölényre szert tenni fivéreivel szemben, és elhatározta, hogy megígéri Poszeidónnak, feláldoz neki egy bikát. Ám a fehér bika szépségétől lenyűgözve Minósz megtartotta azt magának, és helyette egy másik állatot áldozott fel.
Poszeidón felfedezte a csalást, és ravasz bosszút eszelt ki. Ebben segítségére volt Aphrodité – a szerelem istennője: elérte, hogy Pasziphaé (Minósz felesége) beleszeressen a fehér bikába. Itt tűnik fel egy másik ismert szereplő – Daidalosz, aki inkább az Ikarosz-mítoszból ismert.
Pasziphaé meggyőzte a mitológiai világ e briliáns építészét, hogy készítsen egy tehénszobrot, amelyet valódi tehénbőrrel vont be, hogy elcsábíthassa a fehér bikát. A terv sikerült. Pasziphaé belemászott, és sikerült elcsábítania a bikát. Így lett Minótaurosz e természetellenes szerelem gyümölcse.
Minószt emésztette a szégyen, de nem tudta megölni felesége fiát. Tanácsért fordult hát az Orákulumhoz. Az a döntés született, hogy Minótauroszt a Daidalosz által épített knósszoszi labirintusba rejtik Krétán, ahová a bűnözőket vetették a bikafejű és embertestű szörnyeteg elé, hogy az felfalja őket.
Minden kilencedik évben hajó érkezett Athénból Krétára, a fedélzetén 7 ifjúval és 7 leánnyal (így fizetett Athén adót Krétának).
Egy alkalommal az Athénból érkező fiatalok csoportjával jött az athéni király fia, Thészeusz is. Az ifjú hős elhatározta, hogy véget vet ennek a szörnyű adófizetésnek, és leszámol Minótaurosszal. Minósz lánya, Ariadné, beleszeretett Thészeuszba, és adott neki egy gombolyag fonalat.
Thészeusz a bejárathoz kötötte a fonal végét, és úgy legörgette a fonalat, miközben a labirintusban haladt, majd Ariadné fonala segítségével visszatalált a kijárathoz, és kivezette megmentett honfitársait is. A labirintusban Thészeusznak sikerült puszta kézzel (egy másik változat szerint karddal) megölnie Minótauroszt.
Vannak festmények, amelyek ezt az összecsapást ábrázolják. Ha hihetünk nekik, Thészeusznak sikerült letörnie Minótaurosz egyik szarvát, majd azt ellenfele fejébe döfnie, később pedig le is vágnia a fejét…
Megjegyzendő, hogy a bikák nagy szerepet játszottak Kréta mitológiájában. Ezeket az állatokat hatalmas szimbólumnak tekintették, és úgy tisztelték őket, mint a földisten, az erő és a fény megtestesítőit.
A knósszoszi minószi palota egyik leghíresebb ábrázolása a „Bikaugrás” (vagy „Játék a bikával”) freskó. Az eredeti az Irákliói Régészeti Múzeumban található.
A freskó egy hatalmas bikát ábrázol, egy férfi alak a szarvánál ragadja meg (talán innen ered a híres mondás – „szarvánál fogja meg a bikát”). Egy másik alakot ugrás közben örökítettek meg, egy harmadik pedig széttárt karokkal áll készenlétben, hogy elkapja.
A bikaugrás nemcsak a bátorság próbája volt, hanem fontos rituálé is a minósziak számára…
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
