Furcsán hangzik, de ez az igazság. Létezik egy fa, amelyért a gyűjtők és a parfümházak készek többet fizetni, mint az aranytömbökért.
Kinamnak vagy agarfának nevezik. Egy grammjának ára elérheti a 10 ezer dollárt is. Nézzük meg, hol nő, miért ilyen értékes, és ki az, aki mindent megtesz, hogy birtokolhassa ezt a természeti kincset.
Kinam: a fa, amely legendává vált
A kinam az úd (oud) legkiválóbb fajtája, amelyet agarfa vagy aloefa néven is ismerhetsz (ne keverd össze az aloéval). Ázsiában „az istenek fájának” nevezik. Indonéziában, Vietnámban, Mianmarban, Kambodzsában és Kína néhány déli tartományában nő.
Az úd már önmagában is értékes anyag, de a kinam különleges jellemzőivel még inkább kiemelkedik. Ez a legdrágább fa a Földön, és egyedisége abban áll, hogy csak rendkívüli körülmények között képződik.
Miért olyan nehéz kinamot találni?
Egy érdekes tény: nem minden agarfából lesz kinam. A fa belseje (gesztje) csak akkor válik értékessé, amikor egy meghatározott penészfajta megfertőzi.
Normál állapotában az úd fája halvány és szinte teljesen szagtalan. De ha behatol a P. parasitica gomba, a fa védekezni kezd, és sűrű gyantát termel. Ez a gyanta átitatja a törzset, tömörré teszi, és összetett, kifinomult aromát áraszt magából.
Ez a reakció évtizedekig is elhúzódhat. Minél idősebb a fertőzött fa, annál intenzívebb az illata és annál nagyobb az értéke. Ezért kerül ilyen sokba a kinam: gyakorlatilag lehetetlen rábukkanni, és nem lehet megjósolni, melyik fa válik a „szent gyanta” hordozójává.
A parfümkészítő álma és a vallás kincse
A kinam illatát lehetetlen bármi mással összetéveszteni. Egyszerre érezhetők benne virágos, gyümölcsös, gyantás, pézsmás, vaníliás, sőt ámbrás jegyek is. Ez egy természetes, maga a természet által alkotott „parfümkoncentrátum”, amelyet eddig nem sikerült mesterségesen előállítani.
- Pontosan ezért vadásznak erre a fára a vezető kozmetikai márkák és a niche illatszerek gyártói. De nem csak ők. A buddhista és hindu templomokban a kinamot évszázadokon át használták füstölőként, mivel úgy vélték, hogy az elégetett forgács füstje közelebb visz az istenséghez.
- Érdekesség: a fa illata akkor bontakozik ki teljesen, ha meggyújtasz egy kis darab, gyantával átitatott forgácsot.
Kinam-láz: vadászat a fára
Amikor a múlt században kiderült, hogy a fertőzött úd az aranynál is drágább lehet, Délkelet-Ázsiában valóságos vadászat indult. A fákat ezrével vágták ki, abban a reményben, hogy rábukkannak egy-egy ritka példányra.
Így jött létre a „kinam feketepiac”. Ma is létezik, annak ellenére, hogy a gazdák megtanulták ültetvényeken termeszteni az údot, és mesterségesen megfertőzni a gombával. De van egy probléma: az ültetvényről származó fa sokkal kevesebbe kerül, hiszen néhány év után ki lehet vágni, míg az igazi, „vadon növő” példányok évszázadok alatt alakulnak ki. És csak ezek adják azt a bizonyos kifinomult aromát.
Mennyibe kerül a kinam?
Az árak megdöbbentőek. 10 grammért körülbelül 100 ezer dollárt is kaphatsz. Sanghajban egyszer két kilogramm fát adtak el közel 18 millióért. Ez azt jelenti, hogy egy kilogramm a vevőnek 9 millió dollárjába került.
Ismert egy eset, amikor 16 kilogramm 600 éves kinamért 20 millió dollárt fizettek. Kambodzsában pedig, a Wat Bang Kradan templomban a mai napig őriznek egy rendkívül ritka példányt. Nemcsak a szerzetesek, hanem a katonaság is védi – annyira értékes. A pletykák szerint japán üzletemberek 23 millió dollárt ajánlottak a templomnak a fáért. De az apát elutasította az ajánlatot.
Miért drágább a kinam az aranynál?
Az aranyat újra és újra ki lehet bányászni, a kinam azonban egy egyedi jelenség, amelyet egy betegség és az idő hozott létre. Nem lehet egyszerűen „felnevelni” egy-két év alatt. Néha több száz év is kell a kialakulásához.
Ebben rejlik a varázslat: a kinam a ritkaság, a luxus és a szent érték szimbóluma. Egyesíti magában a természetet, a spiritualitást és az emberi kapzsiságot. És talán éppen ez teszi a bolygó legdrágább fájává.
Te vennél belőle egy darabkát?
