Teljesen váratlanul megszólalt valaki mögöttem:
– Te, fiatalember, nem a megfelelő csavarhúzókat választottad!
Ez hat évvel ezelőtt történt. A frissen épült garázsomhoz kerestem csavarhúzókészletet a kéziszerszámos polc előtt állva. Forgattam ezt-azt, végül kiválasztottam egy tetszetős szettet, és betettem a kosárba. Ekkor hallottam meg hátulról ezeket a szavakat.
Azóta is hálás vagyok a véletlennek, ami összehozott egy hozzáértő emberrel, egy veterán mesterrel, aki hosszú évekig dolgozott szaktanárként.
Végül is, mit tudunk mi egy egyszerű csavarhúzóról? Ott van, és kész, a lényeg, hogy kézre álljon, megfelelő méretű legyen, és stimmeljen… az ára.
Kiderült azonban, hogy a csavarhúzók esetében más paraméterekre is figyelni kell, és ezek határozzák meg, hogy mennyire lesz kényelmes a használat és meddig fog tartani a csavarhúzó a műhelyedben.
És fogadjunk, hogy a legtöbb ilyen paraméterről még nem is hallottál!
Na, akkor vágjunk bele!
1. A csavarhúzónak meghatározott hosszúságúnak kell lennie.
Természetesen a rövid csavarhúzókra is szükség van a háztartásban, de… még a háború előtti Németországban, amikor a németek tömegesen készültek a harmadik birodalom kiépítésére és gyorsabban gyártották a tankokat, mint a kávéfőzőket, egy tudóscsoportot bíztak meg kényelmes népi szerszámok kifejlesztésével.
Mellesleg innen ered az antropotechnika tudománya, amit ma ergonómiaként ismerünk.
Szóval ezek a bácsik pontosan megállapították, hogy egy 152 milliméter hosszú szár maximális nyomatéka mekkora. Vagyis a fickók ott ültek és milliméterre kiszámolták, hogy kényelmes lesz-e vagy sem, jobban meghúz-e vagy sem. A csavarhúzó optimális munkatartományát 120 – 155 mm-ben határozták meg. A birodalmat nem építették fel, a világot nem hódították meg, de az ergonómiában megtették a magukét.
2. Hatszögletű erősítés a szár tövénél.
A minőségi csavarhúzókon, amelyek komoly terhelésre készültek, és amelyek gyártója nem fél attól, hogy a terméke „kudarcot vall” az első használat során, van egy hatszögletű erősítés. Ez a jó minőségű fém és a jobb anyagmegmunkálás, azaz a keményebb edzés jele. A hatszögletű rész arra szolgál, hogy kulcsot lehessen beleilleszteni, erősen rányomni a csavarhúzóra, akár mellkassal is ránehezedni, és a kulcs segítségével elfordítani a makacs csavart. Ez különösen fontos, ha csak egy esélyünk van a kicsavarásra.
3. „Durva” fémmegmunkálás a végeken.
Sokan panaszkodnak mostanában a gyártókra. Azt mondják, hogy a minőség romlott – még a fémet is durván megmunkálják. Azonban ez a durvaság nem véletlen – minél durvább a marás, annál kevésbé csúszik ki a csavarhúzó a csavarból terhelés hatására. Sok minőségi gyártó szándékosan durvítja a fémet, némelyik (a nagyon drága csavarhúzók esetében) volfrám-karbid bevonatot is alkalmaz.
Tehát ha a csavarhúzód vége tökéletesen csiszolt fémként csillog… jobb, ha ezt a szépséget azonnal a kidobod a kukába. Vagy ajándékozd oda egy embernek, akit nem nagyon szeret dolgozni – hadd szenvedjen anélkül, hogy tudná, pusztán emiatt a sima vég miatt 45%-kal kevesebb erőt tud kifejteni. Ezt is a németek számolták ki. Ezért van az, hogy a minőségi csavarhúzók szárát soha nem készítik fényes krómozott acélból. Mivel a fényes, olajjal szennyezett csavarhúzó még csúszósabbá válik, és munka közben folyamatosan kicsúszik a kézből és a csavarból.
4. Széles lyuk a markolatban
Sokan úgy gondolják, hogy ez a lyuk a szerszámok kampóra történő akasztására szolgál. Ez igaz is, de ennek a „lyuknak” van még egy harmadik funkciója is – bele lehet dugni egy másik csavarhúzót és karként használni. Egyes csavarhúzók markolata direkt olyan lyukkal van ellátva, amikbe bele lehet dugni egy speciálisan erre a célra kifejlesztett erősítő-kart. Azonban én még soha nem láttam ilyen karokat a magyarországi üzletekben. A drága szerszámokból álló német készletekben néha előfordulnak.
5. A markolat illeszkedése a kézhez.
A markolatnak szorosan illeszkednie kell a tenyérhez, vagy annál egy kicsit nagyobbnak kell lennie. Kiderült, hogy a vékony fogás kevesebb erőt biztosít, ami még kevesebb lesz, ha kesztyűben használjuk a csavarhúzót.
Érdekesség, hogy Angliában még mindig létezik egy kéziszerszámokat gyártó manufaktúra, amely a jövőbeli tulajdonos kezéhez igazítja a szerszámokat. A megrendelőtől kézlenyomatot vesznek, majd a manufaktúra mesterei a kiszámított méretek alapján elkészítik a szerszámok markolatát. Az ár… ne is kérdezd, ez olyan, mint a Ferrari a Zsigulihoz képest.
És még egy dolog a markolattal kapcsolatban. Kétkomponensűnek kell lennie, de mindenféle dudor, kiálló rész, szőr és egyéb bóvli nélkül. A kemény és puha anyag csíkjainak kombinációja biztosítja a legjobb fogást az ujjaknak.
A fölösleges „dudorok” olyan vízhólyagokat okozhatnak, hogy utána még egy kanalat sem tudsz majd a szádhoz emelni, annyira fájni fog mindened.
Egy szó mint száz, ott álltam és tátott szájjal hallgattam a mestert 6 éve a boltban, miközben hátam mögött szép kis tömeg gyűlt össze. Voltak köztük eladók, vásárlók, és mindannyiunk számára hasznosak és oktató jellegűek voltak az idős férfi szavai. Egyébként rögtön utána hazamentem, megnéztem a szerszámaim között rejtőzködő csavarhúzóimat, és természetesen egyetlen darab sem felelt meg a mester által említett minden kritériumnak.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK