Egy borostyánfeldolgozó üzem szakemberei a kövek válogatása közben egy ősi gyantadarabot fedeztek fel, mely egy zárványt rejtett.
Alább részletesebben is beszámolunk a leletről, és felidézzük az elmúlt évek legszebb és leglenyűgözőbb darabjait. Azt tanácsoljuk, hogy olvasd el a cikket egészen a végéig, mert a legérdekesebb történeteket a végére tartogatjuk.

Maguk a természetes zárványok nem számítanak újdonságnak. A borostyánban gyakran találják rovarok, pókok, puhatestűek, halak, sőt, még apró gyíkok maradványait is. Növényi részek ritkábban fordulnak elő. A tűlevél pedig kifejezetten ritka leletnek számít, mivel az az erdő lombkoronaszintjének felső részén található, és a lecsorgó gyanta általában nem ragadja magával a tűleveleket.
Ezúttal azonban szerencséjük volt a szakembereknek: a kalinyingrádi üzemben éppen egy fenyőtűt találtak a borostyánban. De nem ám csak néhány tűlevelet, hanem egy egész köteget, amely a becslések szerint legalább 50 millió éves. Lenyűgöző látvány!

Az elmúlt évek további leletei sem kevésbé elképesztőek. Tavaly nyáron például ugyanennek a borostyánfeldolgozó üzemnek a szakemberei egy rendkívül aranyos, gyermeksarokra emlékeztető formájú rögöt találtak, amelyet „gnóm lábfejének” neveztek el.

A gyanta valószínűleg egy bokor ágai között folyt le, és megszilárdulva vette fel ezt a különleges formát.
A csíkos példány
A Borostyán Múzeum kiállítása 2024-ben egy olyan darabbal bővült, amely egy őskori darazsat rejt magában. Az értékes példányt ráadásul egy iskolás fiú fedezte fel, aki egy vihar után gyűjtögetett köveket a tengerparton. A fiú átadta a leletet a múzeumnak, ahol megállapították annak különleges értékét.

Bár a borostyánba zárt őskori rovarok gyakori leletnek számítanak, ez a példány mégis különleges jelentőséggel bír. A tudósok megállapították, hogy ez az első alkalom, hogy ilyen darazsat találtak balti borostyánban – ez a faj eddig teljesen ismeretlen volt az emberiség számára.

Egy új faj
2023-ban a balti borostyán egy újabb, a tudósok számára eddig ismeretlen őskori rovarral ajándékozott meg bennünket.

Ez a gyilkosfürkészek családjába tartozó rovarfaj egykor a „borostyán-erdőben” élt, de az erdő eltűnésével kihalt. Az ősi fajt Immanuel Kant tiszteletére nevezték el, és a parányi Palaeorhoptrocentrus kanti nevű rovart azóta a Borostyán Múzeumban őrzik nagy becsben.

Az ősi növényvilág
Ugyanebben az évben egy egészen váratlan felfedezés is történt: Berlinben megtalálták a valaha talált legnagyobb, 28 mm átmérőjű, borostyánba zárt virágot. A leletet már az 1870-es évek óta a berlini múzeumban őrizték, de különösebben senkit sem hozott lázba, és csak a szerencsés véletlennek köszönhetően ismerték fel az értékét a tudósok.
A lelet a 19. század óta nem keltette fel senki figyelmét, egészen addig, amíg Eva-Maria Sadowski, a Természettudományi Múzeum paleobotanikusa 2023-ban egy ismerősétől nem hallott róla.

A mézszínű gyantában megkövült virág már több mint 40 millió éves. 150 évvel ezelőtt egy orosz gyógyszerész, Kovalevszkij találta meg és adta át a berlini múzeumnak. Az ő tiszteletére a borostyánkő a Symplocos kowalewskii nevet kapta.
A trópusi Antarktisz
Még korábban, 2017-ben egy borostyán „időkapszulát” találtak az Antarktiszon, 946 méteres mélységben. Azonban csak tavaly sikerült a tudósoknak e lelet segítségével bebizonyítani, hogy 90 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon trópusi esőerdők virágoztak.

Nem kellett időgépet feltalálni ahhoz, hogy bepillantást nyerjenek a távoli múltba. A tudósok a borostyándarabot leheletvékony rétegekre szedték, és ezekben fakéreg-maradványokat fedeztek fel.
Ajándék a menyasszonynak
Haladjunk most északabbra és keletebbre! A következő állomásunk Mianmar, ahol a gyanta éppen 99 millió évvel ezelőtt ejtett rabul egy táncoslégyfélék családjába tartozó hím legyet.
A gerinctelenek romantikája: a nyálmirigyek váladéka mint „nászajándék” a választott nősténynek.

Ez az emberi szemmel nézve nem túl költői ajándék a hím legyek esetében növeli a vonzerőt a potenciális partnerek számára. A mi hősünk is éppen teljes pompájában készült megjelenni szerelme színe előtt, de… végül nem a szíve választottja, hanem kínai paleontológusok pillantották meg.
Figyelem! Mindjárt „kirepül a kismadár”
Szintén Mianmarban, 2020-ban egy borostyándarabban találták meg az általunk ma ismert legparányibb dinoszaurusz koponyáját. A körülbelül 99 millió éves apróságot Oculudentavis khaungraae-nak („szemes-fogas madár”) nevezték el.

Később a tudományos közösségben kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az élőlény a dinoszauruszok vagy a madarak közé sorolható-e, mivel jellegzetességei között számos, a gyíkokra jellemző vonást fedeztek fel. Ez a tény azonban mit sem von le a lelet értékéből.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK