A magyar megyéket azóta már vármegyéknek hívjuk, az Everest pedig kb. 5 centimétert nőtt. Szóval minden változik, ráadásul a geográfus tudósok sem csak úgy kapják a fizetésüket, hanem időről-időre tesznek is valamilyen felfedezést.
Az Antarktisz zöldül
Az utóbbi nagyjából 40 évben az Antarktisz észrevehetően zöldebbé vált. Növénytakarójának területe több mint tízszeresére nőtt. A hőmérséklet egyre gyakrabban haladja meg a +20°C-ot, ami azt jelenti, hogy az ottani éghajlat egyre melegszik.
Ugyanakkor az Antarktisz teljes kizöldülése nehézkes lesz. Hiszen a területén található a világ legszárazabb helye: az Antarktiszi Száraz-völgyek. A tudósok számításai szerint itt már körülbelül kétmillió éve nem esett csapadék.
Annak ellenére, hogy az éghajlat melegszik, itt is előfordulnak rendkívül alacsony hőmérsékletek. Például 1982-ben a „Vosztok” állomás közelében rekord hideget mértek: -89,2 Celsius-fokot. Ez például pont egy olyan rekord, ami az iskolás éveim óta nem dőlt meg.
Fehéroroszországban rengeteg víz van, de nem fog elsüllyedni
Fehéroroszország területén több mint 20 ezer folyó kanyarog. Egy ilyen kis területhez képest ez óriási szám. Ráadásul számos mocsár is található itt, amelyek az ország területének több mint 14%-át borítják.
Egyébként, a gleccserolvadás felgyorsulása esetén, aminek a csúcspontja nagyjából 2100 körül várható, állítólag Fehéroroszország lesz az egyetlen európai ország, amely nem szenved majd kárt. Pedig ez furcsa, tekintve, hogy a legmagasabb pontja még a 350 méteres tengerszint feletti magasságot sem éri el. De hát nem vitatkozom a tudósokkal.
Az összes legmagasabb hegy Ázsiában található
Bolygónkon 14 olyan hegycsúcs van, amelynek magassága meghaladja a nyolcezer métert, és mindegyik Dél-Ázsiában található, azaz Kína, India, Pakisztán és Nepál területén. A leghíresebb és legmagasabb közülük – az Everest vagy Csomolungma – 8848 méter magas és a Himalájában helyezkedik el. A nyolcezresek közül a legalacsonyabb pedig a Sisapangma, szintén a Himalájához tartozik, 8027 méteres magassággal.
Viszont Hawaiin van egy hegy, amelynek teljes magassága 10 203 méter. Ez a Mauna Kea. Igaz, a lába az óceán fenekén van, és a vízből csupán 4205 méter emelkedik ki.
Az Északi- és Déli-sark nem forog
Ez teljesen logikus, és néhány földrajztanár erről mesél is az órákon. Az északi féltekén csupán egyetlen pont létezik, amely nem vesz részt a Föld napi forgásában. Vagyis a bolygó tengelyéhez képest az Északi-sark nem változtatja a helyzetét. Itt nincs nappal és éjszaka váltakozás, a földrajzi hosszúság, a nyugati, keleti és északi irányok pedig értelmezhetetlenek. Ez azt jelenti, hogy az Északi-sarkhoz képest a Földön minden más hely délen található.
Hasonló a helyzet a Déli-sarkkal. Ha ráállsz a Föld földrajzi Déli-sarkára, minden irány észak felé mutat. De amint teszel egy lépést bármely irányba, máris elkezdesz forogni a Földdel együtt, és meg tudod különböztetni az égtájakat. Igaz, az iránytű a sarkokon menthetetlenül összevissza fog mutatni.
Sok város neve megegyezik a Földön
Ne gondold, hogy az egyetlen Párizs Franciaországban van. Az USA-ban rögtön kilenc is van belőle! És még egy Párizs található Fehéroroszországban is, bár ott csak kb. 300 ember él. Az USA-ban van három Peru nevű város is, ha pedig a volt Szovjetunió területén lévő azonos nevű településekről beszélünk, azokból rengeteg van.
A soknemzetiségű India
A világ legsoknemzetiségűbb és legsoknyelvűbb államának Indiát tartják. Több mint 500 törzs és népcsoport él itt többé-kevésbé békében, akik több mint 800 nyelven beszélnek és körülbelül 1600 dialektust használnak. Az indiai népesség szerkezetében akár 72% is indoárja népekre jut, körülbelül 26%-ot tesznek ki a dravidák, és nagyjából 3%-ot a mongoloidok. A népcsoportok között találkozhatsz marathikkal, hindusztániakkal, pandzsábiakkal, telugukkal, bengáliakkal, kannadákkal, tamilokkal, malajálikkal és még sokan másokkal.
A Transzszibériai vasútvonal csaknem 4000 hídon kel át
A Transzszibériai vasútvonal, amely Vlagyivosztoktól Moszkváig tart, 3901 hídon halad át! Ez óriási mennyiség. A világon nincs még egy ilyen útvonal ennyi híddal. Ezek a hidak átszelik a Volgát, Obot, Okát, Irtist, Vjatkát, Zeját, Amurt, Kámát, Tobolt, Tomot, Csulimot, Jenyiszejt, Szelengát, Bureját, Usszurit és más folyókat. Korábban ezeken a folyókon való átkeléshez kompátkelést kellett igénybe venni, vagy meg kellett várni a téli jégzajlást (a folyók befagyását).
A bolygónk egyáltalán nem hasonlít egy gömbre
A Föld bolygó, ellentétben azzal, amit az iskolában tanultunk, egyáltalán nem gömb alakú. Pontosabban, a számítások és a megértés egyszerűsítése végett tekintik gömb alakúnak, de valójában geoid alakú. A folyamatos forgása miatt annyira lapított, hogy a sarkoknál és az Egyenlítőnél mért átmérők közötti különbség körülbelül 42 kilométer.
Pontosan emiatt a gravitációs erő különböző a földi „gömb” (ami nem is gömb) különböző pontjain. Az iskolában fizikaórán azt tanultuk, hogy a g-vel jelölt szabadesési gyorsulás állandó, értéke körülbelül 9,8 m/s2. Valójában ez nem állandó. Például, ha egy tehervonatot küldünk az Egyenlítőtől valamelyik sarkpontig, meglepődve tapasztalnánk, hogy a súlya a kiindulási és a végponton eltérő lesz. Az Egyenlítőn a tehervonat valamivel könnyebb lesz – nagyjából néhány newtonnal.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
