Lássuk, mely tavakról is van szó!

A Kaszpi-tenger, amelynek mélysége 1025 méter. Lehet, hogy néhányótoknak ez újdonságként hat, de a Kaszpi számos objektív okból kifolyólag tónak számít. Az első ok a víz minimális sótartalma. A Kaszpi-tenger gyakorlatilag édesvízű, és sótartalma évről évre csökken.
A második ok, hogy nincs összeköttetése a világóceánnal. A Kaszpi-tenger teljesen zárt. A rajta érvényes hajózási szabályok is eltérnek a tengereken és óceánokon alkalmazottaktól.

A következő tavat, amely 1200 méter mély, csak a huszadik század végén fedezték fel. Az Antarktiszon található, jég alatt fekszik, és éppen ez volt az oka a kései felfedezésének. Talán ez a legrejtélyesebb tó a Földön.
A nyomás a tóban 400 atmoszféra, ami tovább nehezíti az amúgy is zord és bonyolult kutatási körülményeket. Még olyan mikroorganizmusokat is találtak benne, amelyek minden bizonnyal a legősibbek a Földön.

A következő rekorder az Afrikában található Tanganyika-tó.
Mélysége 1470 méter.
Ez mellesleg a bolygó leghosszabb tava is. Hossza számos folyóét meghaladja, területe pedig még a Bajkál-tóénál is nagyobb.
Ha van otthon édesvízi akváriumod, nagy a valószínűsége, hogy a benne úszkáló sügérek éppen a Tanganyika-tóból származnak, amely híres róluk. Itt élnek a legkülönlegesebb, a világon sehol máshol nem megtalálható halfajok.

Az abszolút csúcstartó a Bajkál, bolygónk legmélyebb tava, amelynek mélysége 1642 méter. A Bajkál átlagos mélysége 744 méter, ami szintén egyfajta rekord. Az összes többi tó átlagos mélysége jelentősen elmarad a Bajkálétól.
A Bajkál mellett még a Kaszpi-tenger is nagyon sekélynek tűnik. A Bajkál számos mélytengeri rekorddal büszkélkedhet, és itt található bolygónk édesvízkészletének 19%-a.
A Bajkál a Föld legősibb tava.


