HIRDETÉS BEZÁRÁS

4 géniusz, akik a saját találmányaik miatt haltak meg

Az innováció története mindig is kétélű fegyver volt.

    Miközben előreviszi az emberiséget, néhány feltaláló a saját találmányai miatt szenved.

    HIRDETÉS

    Ebben a bejegyzésben négy nagyszerű feltalálóról fogok mesélni, akiknek az életét idő előtt kioltották a saját találmányaik.

    Franz Reichelt

    Eiffel-torony, feltalálók, halálos találmányok, innováció, Marie Curie, találmányok, történelem, tragédia, tudomány, veszélyes felfedezések

    Franz Reichelt egy osztrák származású francia szabó és feltaláló volt. Arra törekedett, hogy biztonságosabbá tegye a világot, különösen a repülés területén. A 20. század elején a repülőgépek még csak a fejlődésük elején jártak. Reichelt felismerte, hogy szükség van egy olyan mentőeszközre, amelyet vészhelyzet esetén lehetne használni.

    Reichelt zseniális ötlete egy ejtőernyős ruha megalkotása volt. Ez egy olyan ruha volt, amelybe beépített ejtőernyő volt, és amelyet a levegőben ki lehetett nyitni. Ha ez a találmány sikeres lett volna, sok életet menthetett volna meg a repülés korai szakaszában.

    Azonban Reichelt szeretete a repülő szerkezetének megalkotása iránt a halálához vezetett. 1912. február 4-én a párizsi Eiffel-tornyon Reichelt úgy döntött, hogy személyesen mutatja be találmányát.

    Eiffel-torony, feltalálók, halálos találmányok, innováció, Marie Curie, találmányok, történelem, tragédia, tudomány, veszélyes felfedezések
    HIRDETÉS

    A barátai és a hivatalos személyek megpróbálták lebeszélni, de ő eltökélt volt abban, hogy bebizonyítsa az igazát.

    Reichelt, ejtőernyős ruhájába öltözve, felmászott az Eiffel-torony első emeletére, 57 méter magasságba a föld fölé. A nézőkre és az operatőrökre nézve széttárta a karjait, és leugrott.

    A szomorú része a történetnek az, hogy az ejtőernyő nem a várakozásoknak megfelelően nyílt ki, és Reichelt meghalt. Reichelt tragikus halála egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a feltalálók sincsenek védve azoktól a veszélyektől, amelyekkel a céljaik elérése érdekében szembesülnek. Története a mai napig felkelti az emberek figyelmét, és elgondolkodtat azon, hogy milyen vékony a határ a kreativitás és az abszurditás között.

    William Bullock

    Eiffel-torony, feltalálók, halálos találmányok, innováció, Marie Curie, találmányok, történelem, tragédia, tudomány, veszélyes felfedezések

    William Bullock egy amerikai feltaláló volt.

    Hatalmas mértékben hozzájárult a nyomdaipar fejlődéséhez a 19. században. Legnagyobb találmánya a rotációs nyomdagép volt. Ez egy olyan gép volt, amelyet újságok előállítására használtak, és amely jelentősen megnövelte a nyomtatás sebességét.

    Bullock gépét a technológiai fejlődés nagy vívmányának tekintik. Óránként akár 12 000 lapot is képes volt kinyomtatni, ami jelentősen gyorsabb volt a korábbi konstrukcióknál. Ez a találmány fontos szerepet játszott abban, hogy az információ tömegesen eljuthasson az emberekhez, ami elősegítette a tömegmédia és a tájékozott társadalmak kialakulását.

    Azonban éppen ez a gép, amely Bullocknak hírnevet hozott, okozta a feltaláló korai halálát.

    1867. április 3-án Bullock ráesett az egyik gépére, amelyet a Philadelphia Public Ledger újságnál használtak. A lába beszorult a hajtótengelybe. A sérülés szövődményekhez vezetett, és 1867. április 12-én meghalt, miközben a sebészek megpróbálták amputálni a súlyosan sérült lábát.

    Bullock találmánya éppen a halála pillanatában érte el népszerűsége csúcsát. Sajnos ez az ember nem élt sokáig, de a nyomdagépét még évekig használták és modernizálták, befolyásolva ezzel a nyomtatott média jövőjét.

    Thomas Midgley Jr.

    Eiffel-torony, feltalálók, halálos találmányok, innováció, Marie Curie, találmányok, történelem, tragédia, tudomány, veszélyes felfedezések

    Thomas Midgley Jr. egy amerikai gépészmérnök és vegyész volt. Több szempontból is meghatározó szerepet játszott a 20. század alakulásában, amelyeknek a következményei a mai napig vitatottak.

    Midgley leginkább két nagy újításáról ismert. Ezek az ólmozott benzin és a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k).

    Az 1920-as években Midgley kifejlesztette a tetraetil-ólmot, mint benzinadalékot. Ez az újítás segített jelentősen csökkenteni a kopogás jelenségét az autómotorokban, javítva azok teljesítményét és az üzemanyag hatékonyságát. Ez egy forradalmi felfedezés volt az autóipar területén, és gyorsan népszerűvé vált.

    Az 1930-as években Midgley kutatócsoportja kifejlesztette a CFC-ket, amelyeket hűtőközegekként és aeroszolos hajtógázként használtak. A CFC-ket kevésbé veszélyesnek és nem gyúlékonynak bizonyultak a hűtőrendszerekben használt többi vegyülethez képest.

    HIRDETÉS

    Ezeknek a találmányoknak a hosszú távú következményei azonban negatívak voltak. Az ólmozott benzin használata ólomszennyezéshez vezetett a környezetben, aminek katasztrofális következményei voltak az egészségre és az ökológiára nézve. A biztonságosnak vélt CFC-k pedig jelentős károkat okoztak az ózonrétegben.

    Talán szimbolikus, hogy nem ezek a veszélyes találmányok vezettek Midgley halálához, hanem egy másik találmánya. 1940-ben Midgley gyermekbénulást kapott, ami súlyosan befolyásolta az egészségét, és bénuláshoz vezetett. Az örök feltaláló ezért egy bonyolult kötél- és csigarendszert talált ki, hogy felkeljen és lefeküdjön az ágyban.

    Sajnos 1944. november 2-án Midgley belegabalyodott ebbe a rendszerbe, és megfulladt.

    Midgley története az egyik legjobb példa arra, hogy az innováció hasznos lehet a társadalom problémáinak megoldására, de ugyanakkor előre nem látható negatív következményekkel is járhat.

    Marie Curie

    Eiffel-torony, feltalálók, halálos találmányok, innováció, Marie Curie, találmányok, történelem, tragédia, tudomány, veszélyes felfedezések

    Marie Curie egy híres lengyel-francia fizikus és kémikus volt. A radioaktivitás felfedezéséről ismert. Ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és az egyetlen ember a történelemben, aki két különböző területen – fizikában és kémiában – is Nobel-díjat kapott.

    Curie briliáns elméje két új elem felfedezéséhez vezette: a polóniumhoz és a rádiumhoz. Munkája utat nyitott a radioaktivitás számos modern alkalmazásának, például az orvosi technológiáknak. Curie hozzájárulása a tudományhoz és az orvostudományhoz felbecsülhetetlen.

    Azonban az ő idejében az ionizáló sugárzás hatása az emberekre, valamint a növény- és állatvilágra még nem volt ismert. Curie védelem nélkül dolgozott a radioaktív izotópokkal, sőt a zsebében hordta a kémcsöveket, és a fiókjaiban tárolta őket.

    Ez a sugárzásnak való kitettséggel járó munka befolyásolta az egészségét élete utolsó éveiben. Curie sajnos aplasztikus vérszegénységben halt meg, valószínűleg a többéves sugárzással végzett munka miatt.

    Sajnálatos módon, e betegség miatt Marie Curie 1934. július 4-én elhunyt. A jegyzetfüzetei a mai napig túl szennyezettek a radioaktív izotópokkal ahhoz, hogy védőruha nélkül kézbe lehessen venni őket.

    Bár halála tragikus volt, Marie Curie a mai napig inspirációt jelent a tudósok számára szerte a világon. A találmány iránti elkötelezettsége, még személyes áldozatok árán is, sok feltaláló és kutató szellemét tükrözi.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni