HIRDETÉS BEZÁRÁS

Hajóférgek: egy tengerész rémálma, amik útközben megeszik a hajót

Tripofóbiások, itt vagytok?

HIRDETÉS

Az ősi tengerészek réme, egzotikus finomság és az újszerű mérnöki megoldások előképe – ez a hajóféreg!

Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Na bújj elő, hiszen pont rólad van szó!

Valójában ez az állatka egyáltalán nem féreg, hanem egy tengeri kétteknőjű puhatestű a Teredo nemzetségből. Ennek a kis fickónak a teknőbillentyűi fogazott fúróvá módosultak, amellyel járatokat fúr a fába. Köpenye meszet választ ki, ami belülről megerősíti az alagutakat.

Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Íme, ő cikkünk aranyos hőse.
HIRDETÉS

Néhány faj teste több mint egy méter hosszúra is megnőhet, hátul pedig szifók helyezkednek el, amelyek kilógnak az alagútból – a puhatestű ugyanis a fűrészporon kívül fitoplanktonnal is táplálkozik.

Úgy tűnik, ez a hibrid táplálkozási mód egy nyerő stratégia. Arról, hogy a hajóféreg hogyan emészti meg a fát, és különösen, hogyan bontja le a lignint, a tudósok mind a mai napig vitatkoznak. Ehhez ugyanis a puhatestűeknek nincsenek saját enzimjeik.

Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Ez maga a puhatestű és az alagutak megerősítésére szolgáló meszes csöve.

A hajóférgek aszinkron hermafroditák: kedvük szerint váltogatják a nemüket. Egy év alatt egy egyed akár 5 millió petét is képes lerakni. A lárva, miután megfelelő fadarabot talált, megnő, és egész életére – 1-3 évre – benne marad.

Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Tipikus tinédzserek, akik soha nem jönnek ki a szobájukból.
HIRDETÉS

A hajóférgek évszázadokon át vígan éltek a meleg, sós vizekben, rágcsálták a mangrovefákat és a folyók által tengerbe hordott faanyagot, és senkinek sem okoztak gondot.

De aztán eljött a vitorlás hajók és a nagy földrajzi felfedezések kora. A puhatestűek rákaptak a vándorlás ízére, elkezdtek utazgatni, és szétterjedtek az egész világon, miközben a hajók vízalatti részeiből (és nem csak azokból) lakmároztak. A férgek nem kímélték magának Kolumbusznak a hajóit sem, felfalták Hollandia két tartományának fa gátjait, valamint a krími és San Franciscó-i mólókat.

Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Ha jártál már tengerparton, akkor észrevehetted, hogy a partra vetett faanyag gyakran lyukacsos.

Különféle, gyakran nagyon drága módszerekkel küzdöttek a hajóférgek ellen: a hajókat festették, mérgekkel itatták át, kátrányozták, bőrrel és fémmel vonták be, behajóztak velük a folyótorkolatokba (a férgek ugyanis nem bírják az édesvizet), vagy a parton kiszárították őket (de a puhatestűek képesek elzárkózni a meszes járataikban, és akár másfél hónapig is „önellátó üzemmódra” kapcsolni).

A kreozot használata jó eredményt hozott, de hamarosan a fából készült hajók korszaka is véget ért. A hajóférgek pedig mind a mai napig kárt tesznek a fából készült mólókban és csónakokban.

HIRDETÉS
Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Az emberre veszélytelenek, de a fahajókra halálosak.

A globális felmelegedés kedvez a puhatestűeknek (a kezükre… vagy inkább a lábukra játszik?) – még az egykor hideg vizekben is terjednek. A Spitzbergákon találtak egy deszkát a Teredo nemzetség élő képviselőivel, úgyhogy korai még győzelmet hirdetni ebben a csatában.

Megfigyelve a hajóférget, pontosabban a fúrásának és a járat megerősítésének elvét, Marc Brunel angol mérnök feltalálta a fúrópajzsot, és 1825-ben sikeresen alkalmazta azt az első Temze alatti alagút megépítésénél. Ma ezzel a technológiával épül a legtöbb metróalagút. Úgyhogy amíg mi itt ülünk és várjuk, hogy a mi környékünkre is végre elérjen a metró, addig a föld alatt egy, a hajóféreghez hasonló acélmasina dolgozik!

Állatvilág, Biomimikri, gasztronómia, hajózás, Invázió, klíma, Mérnökség, tenger, természet, történelem
Zabálni akar.

A Fülöp-szigeteken és Brazíliában a hajóférgeket megeszik – nyersen vagy sörtésztában kisütve. Sokkal gyorsabban nőnek, mint az osztriga, ízben nem maradnak el tőle, tápértékben pedig felülmúlják azt. Te bedobnál egy ilyen szúférget egy pohár fehérborhoz?

HIRDETÉS

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni