A svédasztal, avagy a svéd büfé fogalma ma már mindenki számára ismerős: egy olyan étkezési forma, ahol a vendégek szabadon válogathatnak a kínált ételek sokaságából, és annyit fogyaszthatnak, amennyi beléjük fér.
De vajon mi köze Svédországhoz ennek a fajta étkezésnek? Valóban svéd eredetű a dolog, vagy csak egy félreértésről van szó? Járjunk utána és tárjuk fel a svédasztal igazi történetét.
A svéd vendégszeretet és a „brännvinsbord”
A svédasztal gyökerei valóban Svédországba nyúlnak vissza, egészen a 18. századig. Az akkori nemesi udvarokban szokás volt nagy lakomákat rendezni, ahol a vendégeknek bőséges mennyiségű ételt és italt kínáltak.
Az ételeket azonban nem tálalva szolgálták fel, hanem egy külön asztalra helyezték, ahonnan mindenki kedvére válogathatott. Ezt a szokást nevezték „brännvinsbord”-nak, ami szó szerint „pálinkaasztalt” jelent.
A név onnan ered, hogy az asztalon a hideg ételek mellett – mint például a pácolt hering, a füstölt lazac és a különböző sajtok – különböző pálinkák is helyet kaptak, melyekkel a vendégek az étkezés előtt „felkészítették” a gyomrukat a bőséges lakomára.
A svédasztal diadalútja
A 19. században a brännvinsbord szokása a nemesi udvarokból fokozatosan átterjedt a polgári rétegekbe is. A svéd vendéglők elkezdték kínálni a „smörgåsbord”-ot, ami egyfajta bővített brännvinsbord volt, ahol a hideg ételek mellett már meleg fogások is szerepeltek. A smörgåsbord hamarosan népszerűvé vált Svédországban, majd a 20. század elején, a turizmus fellendülésével, elkezdett terjedni a világ többi részén is.
Az 1939-es New York-i világkiállításon a svéd pavilonban felállított smörgåsbord hatalmas sikert aratott, és nagyban hozzájárult a svédasztalos étkezés nemzetközi elterjedéséhez. A világ nagy része azonban a „smörgåsbord” szót túl bonyolultnak találta, ezért egyszerűen „svéd büfének” kezdték nevezni ezt az étkezési formát. Innen ered a „svédasztal” elnevezés, ami aztán a világ legtöbb nyelvében elterjedt.
A svédasztal ma
Napjainkban a svédasztalos étkezés a világ egyik legnépszerűbb étkezési formája. Szállodákban, éttermekben, rendezvényeken egyaránt találkozhatunk vele. A svédasztal előnye, hogy mindenki megtalálhatja a számára megfelelő ételt, és annyit fogyaszthat belőle, amennyi jólesik neki. Hátránya, hogy könnyen túl lehet enni magunkat, és az ételek minősége néha hagy némi kívánnivalót maga után.
Érdekességek a svédasztalról:
- A hagyományos svéd smörgåsbord legalább 7 féle hideg halételt, 10 féle hideg húst, 15 féle salátát és 20 féle meleg ételt tartalmaz.
- A svédek a smörgåsbordot általában három fogásban fogyasztják: először a halételeket, majd a hideg húsokat és salátákat, végül a meleg ételeket.
- Svédországban a smörgåsbordot gyakran ünnepi alkalmakkor, például karácsonykor vagy húsvétkor fogyasztják.
A svédasztal tehát valóban svéd eredetű, és a svéd vendégszeretet és a bőséges lakomák hagyományából fejlődött ki. A smörgåsbord a svéd gasztronómia egyik legfontosabb eleme, és a világ számos országában népszerű étkezési forma.
