Olyanokat, amelyek nélkül Izrael nem képes megsemmisíteni a legmélyebben fekvő föld alatti célpontokat – jelentette a Fox News amerikai tévécsatorna. Hogy pontosan miféle fegyverről van szó, azt mindjárt elmesélem.
Ennél már csak az atomfegyver erősebb
Az Egyesült Államok vasárnapra virradó éjjel csapást mért három iráni nukleáris létesítményre Natanzban, Fordóban és Iszfahánban. Donald Trump amerikai elnök szerint a támadás célja Teherán nukleáris képességeinek korlátozása volt. Kijelentette, hogy Iránnak vagy bele kell egyeznie, hogy „befejezi ezt a háborút”, vagy sokkal súlyosabb következményekkel kell szembenéznie.
A GBU-57A/B Massive Ordnance Penetrator a világ legnagyobb bunkerromboló bombája. A 2000-es évek elején fejlesztették ki, amikor kiderült, hogy a meglévő robbanófejek teljesítménye nem elegendő a mélyen fekvő, megerősített célpontok megsemmisítésére.
A robbanófej tömege meghaladja a 13,5 tonnát, hossza hat méter, átmérője pedig körülbelül 80 centiméter. A bomba közel 2,5 tonna robbanóanyagot tartalmaz. Úgy tartják, hogy pusztító erejét tekintve csak a taktikai atomfegyver múlja felül.
Az áthatolóképességére vonatkozó adatok eltérőek. A legelterjedtebb becslések szerint a GBU-57 akár 60 méterrel a föld alatt is képes célpontokat megsemmisíteni. Ez azonban csak azokra a célpontokra vonatkozik, amelyek kis sűrűségű talaj alatt helyezkednek el. Ezzel szemben például a betont egy ilyen bomba csak 19 méter mélységig képes áttörni.
Ismert tény, hogy a fordói iráni nukleáris létesítmények gránit sziklaképződmények alatt fekszenek. Nyugati elemzők becslései szerint ezért a megsemmisítésükhöz legalább öt „megabombára” van szükség. Ráadásul egy fontos feltétellel: mindegyiknek hajszálpontosan célba kell találnia, ami a robbanófej súlyát figyelembe véve rendkívül nehéz feladat.
Ráadásul az Irán elleni csapások voltak ennek a fegyvernek az első éles bevetése. Éppen ezért nem tudni, hogyan teljesített, mivel a következmények objektív felmérését lehetővé tévő helyszíni fotók vagy videók egyelőre nem nyilvánosak.
Lopakodók és légi utántöltők
Hatalmas súlya miatt a bombát a B-2 Spirit stratégiai bombázó juttatja célba, amellyel az Izraeli Légierő nem rendelkezik. Ez a világ legdrágább repülőgépe, amely korábban részt vett Jugoszlávia bombázásában, az Egyesült Államok iraki és afganisztáni hadműveleteiben, valamint 2011-ben líbiai célpontok megsemmisítésében.
A tervek szerint a bomba hordozója lesz az amerikai stratégiai bombázók következő generációja, a B-21 Raider is. Ez a gép egyelőre a tesztelési fázisban van, és még nem állították hadrendbe.
A stratégiai lopakodó bombázók a Missouri állambeli Whiteman légibázison állomásoznak – a Légierő 509. bombázószárnyánál, amely az első és egyetlen, ilyen fegyverekkel felszerelt egység. A repülési idő Iránig körülbelül 30 órát vesz igénybe, ezért a légi utántöltés elengedhetetlen.
Erről a Pentagon előre gondoskodott. Már egy héttel ezelőtt több mint 30 KC-135 és KC-46 típusú légi utántöltő repülőgépet csoportosítottak át Európába. A parancsnokság a manővereket a NATO-hadgyakorlatokon való részvétellel indokolta, azonban az elemzők egy fontos részletre hívták fel a figyelmet: a „repülő tankerek” átlagéletkora 52 év, ezért komoly ok nélkül aligha emelnék őket a levegőbe.
