A MythBusters készített erről egy elég részletes epizódot, ahol különböző összetevők kombinációit próbálták ki, hogy megválaszolják a kóla és a Mentos kölcsönhatásával kapcsolatos kérdést.
Valójában nem igaz, hogy bármilyen mentolos cukorka bármilyen Coca-Colával gejzírt fog kilőni az égbe. A Mentos és a diétás kóla specifikus kombinációja szükséges. Ha megpróbálod ugyanezt más szénsavas italokkal és más mentolos cukorkákkal, akkor valószínűleg más eredményt fogsz kapni. Igen, lesz sistergés, lesz intenzív buborékképződés, de ilyen nagy erejű szökőkút hatást nem fogsz látni.
Ha szinte bármilyen tárgyat beledobsz egy szénsavas italba, akkor buborékok fognak képződni, mert a tárgy egyenetlenségei kedvező környezetet teremtenek a szén-dioxid buborékok képződéséhez és oldatból való távozásához.
Ezeket az egyenetlenségeket magképződési helyeknek nevezik. A legtöbb tárgy esetében ez csupán egy kis buborékáramlást fog okozni a tárgy körül, és semmi drámaibbat. Ezekben az egyenetlenségekben levegő található. Amikor egy tárgy vízbe merül, a víz kitölti ezeket az egyenetlenségeket, kiszorítva a levegőt, amely buborékokká alakul.
Ezenkívül a folyadék általában oldott gázt is tartalmaz. Így amikor egy tárgy a folyadékba merül, még egy kicsit fel is melegítheti a maga körül lévő vizet. A hőmérséklet emelkedése csökkenti a gázok oldhatóságát, ami miatt az oldott gáz apró buborékok formájában felszabadul.
Ha egy tárgy felülete hidrofób tulajdonságokkal rendelkezik (taszítja a folyadékot), a folyadék nehezen fogja benedvesíteni ezt a felületet. Ez egy vékony légréteget hoz létre a tárgy és a víz között, amely gyorsan különálló buborékokra bomlik.
Amikor egy tárgy mélyebbre merül, a folyadék nyomása megnő. Ez ahhoz vezethet, hogy az oldott gáz (különösen, ha a folyadék telítve volt gázokkal, mint például a kóla) buborékok formájában felszabadul a tárgy körül, különösen, ha az egyenetlenségeket tartalmaz.
Általában a valódi hatás az összes említett tényező összessége. De még nem említettünk valamit – a minta kémiai összetételét.
A Mentos a sajátos felületi textúrája miatt gazdag apró magképződési helyekben, ezért több buborékot hoz létre, mint bármely más test, de ez még mindig nem az, amiről érdemes beszélni, és nem az, ami ilyen őrült áramlást indít el. Nos, az ital és a cukorka kémiai összetételének kölcsönhatása pedig egy igazi véletlenszerű csoda.
A MythBusters az erről szóló sorozatában megmutatta, hogy a diétás kólában és a Mentosban számos olyan anyag volt, amelyek fokozták ezt a hatást. Például a kólában lévő koffein és a Mentosban lévő zselatin éppen egy ilyen katalitikus páros lesz. Sok összetevő van a listán, de nem mindegyik derül ki.
Ha ezek közül bármi hiányzik az összetételből, akkor a hatás lényegesen kisebb lesz. Ezek az anyagok keveréskor látszólag megváltoztatják a felületi feszültséget, esetleg a CO2 oldhatóságát és esetleg más tulajdonságait a szénsavas italnak, a szokásos buborékképződési folyamatot egy kaszkádhatássá alakítva, ahol a buborékok felszabadulása felhabosítja a szénsavas italt, egyre több buborékot szabadít fel, egyre jobban felhabosítva azt, és így tovább.
Lényegében, teljesen véletlen, hogy ez a két termék összekeverve ideális fizikai és kémiai feltételeket teremt a szénsavas italban lévő összes szén-dioxid szinte egyidejű felszabadulásához.
Ez egy furcsa hatás, amelyről kiderült, hogy egyrészt gyakorlatilag ártalmatlan (a rendetlenséget leszámítva, amit okoz), másrészt rendkívül szórakoztató nézni.
Maga a fizikai folyamat is meglehetősen érdekes. Össze lehet hasonlítani egy azonnali láncreakcióval vagy egy szerkezet pillanatnyi összeomlásával, amikor túllépik nála a megengedett szilárdsági határt.
Ehhez hasonló folyamatokból nincs sok a fizikában, így duplán szórakoztató maga a tény, hogy egy egyszerű mentolos cukorka és egy kóla valami ilyen hihetetlen dolgot képes létrehozni.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
