„A szerelem kémiája.” – gyakran használjuk ezt a kifejezést, de ritkán értjük meg igazán, mi is áll mögötte. Ahhoz, hogy ezt felfogd, először is meg kell értened, mi zajlik le az agyadban, amikor szerelmes leszel.
Vajon ki esik gyorsabban szerelembe: a nők vagy a férfiak? Mi történik az agyban, amikor felébrednek bennünk a romantikus érzések? A modern tudomány ma már rengeteg mindent tud a szerelemről. A kutatók régóta próbálják felírni az összetört szív képletét, de a legújabb felfedezések azt mutatják, hogy ez csak részben lehetséges.
Ha a biokémia ennyire fontos a szerelemben, vajon elő lehet-e idézni mesterségesen, egyszerűen csak hormonok beadásával? A tudósok ezt is letesztelték. De hogy jobban megértsd az eredményeket, érdemes megnézni, hogyan is működik a szervezet biokémiája ezekben a pillanatokban.
Nézzük meg a szerelmet a neurobiológia szemüvegén keresztül, és lássuk, miben különbözik a női agy a férfiétól a szerelem időszakában. És egyáltalán: meddig tart ez a fázis?
A szerelem első kilenc hónapja
A lángoló szerelem állapota nem tart örökké; ez csupán az alapja annak, hogy kialakuljon az érzelmi intimitás a kiszemelteddel. Ebben a szakaszban erős pszichológiai függőség alakul ki: folyamatosan a szerelmeden jár az eszed, és minden ürügyet megragadsz, hogy találkozhass vagy beszélhess vele.
Ez a viselkedés kísértetiesen hasonlít egy mentális zavarra, azonban Georgij Kurakin biokémikus szerint nincs benne semmi kóros:
„Ez a neuromediátoros zűrzavar idővel lecseng – függetlenül attól, hogy a szerelem boldog volt-e vagy sem, ez csupán egy rövid távú reakció.”
Az imádat első kilenc hónapjában az agy egy bonyolult kép- és asszociációs láncot épít fel a szeretett személy körül, ezzel rögzítve az erős érzelmeket. A tudósok kiderítették, hogy a szerelmes állapot kialakulásához az agynak kémiai jeleket – konkrétan dopamint és adrenalint – kell szétküldenie az egész testben. Ezek a hormonok arra kényszerítenek, hogy elérd a célodat, és maximális fókuszálást biztosítanak a szenvedélyed tárgyára. Az örömhormon, a szerotonin szintje viszont paradox módon csökken, és pont ennek a hiánya vezet a szerelmi szenvedéshez.
Előfordul, hogy a lángoló szerelem szakasza jóval tovább tart kilenc hónapnál. Ez leggyakrabban akkor esik meg, ha az érzés viszonzatlan – a reménytelen szerelem ugyanis nem ismer fékeket. Boldog forgatókönyv esetén a természet mindent okosan kitalált: a forró lángolás idővel csendes, nyugodt családi tűzhellyé szelídül. Helen Fisher antropológus kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a viszonzott szerelem képes kigyógyítani az embereket a súlyos függőségekből, a gyászból és a betegségekből is.
Frédéric Beigbeder francia író híres regényének címe: A szerelem három évig él. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy tiszta kémiai szinten még egy évig sem lehet meghosszabbítani ezt az állapotot. Pszichológiai szinten viszont nagyon is lehetséges!
A szerelmes női agy
A szerelem kutatói ma már agyi képalkotó eljárásokat, például fMRI-t (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot) használnak. Hogy megmérjék és kamerán rögzítsék az érzelmeket, a kísérleti alanyoknak a szerelmük fényképét mutatták meg.
Az első ilyen kísérletet 2000-ben végezte Semir Zeki és Andreas Bartels. Az eredmények megmutatták, hogy a fotó nézegetése közben az agy bizonyos, az emlékekért felelős területei aktiválódnak, ami rendkívül erős érzelmeket vált ki. Ha a kapcsolat rosszul végződött, az MRI-n olyan területek villantak fel, amelyek fizikai fájdalomérzetet okoznak.
A nők nemcsak fizikailag, hanem pszichológiailag is különböznek a férfiaktól, ezért a párkapcsolatokban is másképp viselkednek. Tudományosan bizonyított, hogy a nők agyféltekéi között sokkal jobb a kapcsolat, így könnyebben fejezik ki az érzelmeiket: a jobb agyféltekében születő érzések gyorsan átkerülnek a beszédért felelős bal agyféltekébe.
Az intimitás után is eltérő folyamatok zajlanak a női agyban: a morálért felelős dorzális prefrontális kéreg, valamint a környezetet és a veszélyeket pásztázó orbitofrontális kéreg aktivitása drasztikusan lecsökken. Ezzel egy időben hatalmas mennyiségű oxitocin, a bizalom hormonja szabadul fel. A valóságérzékelés torzul, a koncentráció pedig zuhan.
„Az érzéseinket az agy által termelt biológiailag aktív anyagok: az amfetaminok, az endorfinok és az oxitocin irányítják. A ‘pillangók a gyomorban’ érzés egy komplett vegyület-komplexum műve, amelynek hatására megnő az idegvégződések érzékenysége, és összehúzódnak a gyomor simaizmai” – magyarázza Jekatyerina Bankovszkaja gyógyszerkutató.
Bármilyen kóros szerelem vagy szexuális viselkedészavar az esetek többségében valamilyen agyi sérüléshez köthető. A megcsalás viszont a biokémikusok szerint az emberi fiziológia normális megnyilvánulása.
A nők például a menstruáció előtti időszakban a leghajlamosabbak a szerelmi kalandokra, amikor a szervezetükben nagy mennyiségű tesztoszteron termelődik. Bár a tesztoszteront férfihormonnak tartjuk (a férfiakban átlagosan 10-szer annyi van belőle), a nők is termelik, és erősen hat a viselkedésükre. Fiziológiailag tehát ez természetes, de természetesen ott van még a sokkal fontosabb pszichológiai és morális aspektus is.
A szerelmes férfi agya
A szerelem első jelei a férfiaknál is hasonlóak. A tudatalatti a kiszemelt nőre mint valami nyugtalanító tényezőre tekint, elindítva a kémiai láncreakciót. Először a stresszhormon, a kortizol aktiválódik, majd jön az oxitocin, ami kötődést okoz, és arra késztet, hogy bizalommal nézzen a nő szemébe.
Ezután viszont a férfi fejében a kémia teljesen más utat választ. Ennek oka a tesztoszteron, ami serkenti az agressziót és a vágyat, hogy meghódítsa a kiszemelt nőt; a viselkedése magabiztossá, sőt néha kihívóvá válik. Ha nem sikerül azonnal „megszerezni a zsákmányt”, egyre több tesztoszteron termelődik, míg a szerotonin szintje csökken, ami stresszt és szerelmi vívódást okoz.
Az intimitás után a férfiaknál nem jelentkezik az az óriási oxitocin-löket, ami a nőknél, ezért nem is alakulnak ki azonnal a nőhöz kötődő erős asszociációk. Az agresszív hódító viselkedés leáll, és felváltja egy mély, nyugodt állapot.
A további kötődésre a vazopresszin hormon van hatással, ami a gondoskodásért és a kontrollért felelős. Ha a nő továbbra is érdekes és vonzó számára, a férfi elkezd befektetni a kapcsolatba (érzelmileg és anyagilag is), majd szépen lassan megszokja és kötődni kezd hozzá.
Biológiailag tehát a nőknél a kötődés általában az intimitás után erősödik fel igazán. A férfiaknál viszont azután, hogy elkezdenek gondoskodni a nőről. Épp ezért az évezredek alatt kialakult udvarlási szokások biológiailag is tökéletesen segítik az érzések elmélyítését.
Elő lehet-e idézni a szerelmet mesterségesen, hormonokkal?
A 20. század végén a vegyészek megpróbáltak egy izgalmas kísérletet: hormonok segítségével akarták „beindítani” a szerelmet. Számtalan kombinációt és összetevőt kipróbáltak, de mindhiába. Kiderült, hogy az érzés az, ami kiváltja a hormonok tombolását, és nem fordítva.
Végtére is, elsősorban emberek vagyunk, és egy ekkora érzéshez a puszta biokémia egyszerűen nem elég.
A hormonok persze hatnak a viselkedésre. Azok a férfiak például, akik extra adag oxitocint kaptak orrspray formájában, sokkal figyelmesebbek lettek másokkal, és jobban felismerték az idegenek érzelmeit. Az empátiájuk jóval magasabb volt, mint a placebót kapó csoporté.
Marija Arzamaszova pszichológus szerint nemcsak az érzéseket, hanem magát a szerelem biokémiáját is lehet magasan tartani. „Gyakran előfordul, hogy amit a partnerek a kapcsolat elején megéltek, azt az évek során felemészti a szürke hétköznapi rutin. Ebből az állapotból ki kell törni: új dolgokat kell belevinni a kapcsolatba, új közös élményeket kell átélni.”
Rendkívül fontosak az új, intenzív közös élmények: kirándulások, közös sportolás, utazás. Ezek újra beindítják a boldogsághormonok termelését. Ideális esetben ezt legalább hetente egyszer érdemes megtenni!
