Miért tilos a svédeknek függönyt akasztani az ablakaikra?

Akik jártak már Svédországban, valószínűleg észrevették, hogy a házakban és lakásokban alig találni függönyt, tüllt vagy drapériát. Olyan érzés, mintha ez a dekorációs elem szigorú tilalom alatt állna az országban.

Magyarországról nézve ez nevetségesnek és meglehetősen furcsa szokásnak tűnik, hiszen a függönyök elengedhetetlenek a magánélethez való jog védelmének eszközeként. Ezenkívül a függönyöknek köszönhetően nem lesz olyan meleg a napsütéses napokon, a bútorok, szőnyegek és falak pedig nem fakulnak ki az UV-sugárzástól.

Fedjük fel az igazságot: a svéd királyságban a 17. század eleje óta valóban tilosak a ablakokat eltakaró függönyök! Valójában ezt a törvényt nem szüntették meg, és jogilag még mindig érvényben van, bár a gyakorlatban már régóta a hagyományok, nem pedig a szigorú szabályok kategóriájába tartozik. A tilalom bevezetésének okairól gyakran írnak a svéd médiában, de Magyarországon kevesen tudnak róla, ezért kötelességünknek érezzük, hogy megosszuk veletek.

Abban az időben a harcias Gusztáv Adolf király uralkodott Svédországban a Vasa-dinasztiából. Ő hajtotta végre a hadsereg és a haditengerészet reformját, és ő rendelte el a híres Vasa hajó megépítését is, amelyet a uralkodóházról neveztek el. Ez a pazar, többszintes és közel ötven bronzlöveggel felszerelt hajó elsüllyedt az első útján, mert túl sok volt rajta a dísz, a lövegnyílásokon pedig beszivárgott a víz.

Ettől függetlenül a király szárazföldi törekvései sikeresebbek voltak. Többek között neki köszönhető a burgonya bevezetése a mezőgazdaságba, az európai kontinens első közlekedési szabályainak bevezetése, valamint egy olyan hadsereg létrehozása, amely könnyedén meghódította Dániát, Norvégiát és a Balti-tenger déli partján fekvő német államokat, rövid időre svéd belső tengerévé téve azokat.

A király szenvedélyesen rajongott az egységesítésért. Egységesítette a hadsereget, az összes gyalogos alakulatot vadászokra és muskétásokra osztotta, a lovasságot pedig könnyű ulánusokra és huszárokra. Ő dolgozta ki a tüzérségi kaliberrendszert is, és meghatározta, hogy hány lóra és fogatra van szükség a modernizált ágyúk szállításához.

A király tekintete egy nap egy kis település ablakaira tévedt, és felfedezte, hogy mindegyiken színes függönyök lógnak. Ez abban az időben történt, amikor a dicső hadseregének nem volt elegendő posztója az egyenruhákhoz! A függönyök sorsa ezzel megpecsételődött – luxuscikknek minősülve betiltották őket.

De ez csak a történet fele.

Függönyök és sötétítők hiányában a királyság minden ablakában (legalábbis a régi házakban) egy furcsa dísz található: egy kívülről a kerethez rögzített tükör. Ez leginkább a konyhákra és azokra a helyiségekre jellemző, ahol a skandinávok étkezni szoktak.

A következőképpen néz ki: az ablak keretre egy speciális ívelt, leginkább talán motorkerékpárokhoz hasonlító kis tükör van rögzítve. Előfordulnak házilag barkácsolt darabok is, de alapvetően létezik egy ipari gyártási hagyomány, amely a 18. századra nyúlik vissza. Néhány felszerelt tükör nagyon régi, és táblával van ellátva, amely a történelmi státuszát és a műemlékvédelmet jelzi.

Egy stockholmi városi legenda szerint a svédeknek a reggeli kávé melletti pletykálkodáshoz kellenek ezek a tükrök: állítólag egy pillantás a tükörbe elegendő ahhoz, hogy megtudják, mit csinálnak a szomszédok, hova megy a Harisnyás Gizi, stb. Ezeket a tükröket épp ezért „pletykatükröknek” nevezik, és ugyanazt a szerepet töltik be az országban, mint Magyarországon a lépcsőházak és udvarok melletti padok.

Számos más népszerű magyarázat is létezik erre a furcsa szokásra.

• Az egyik szerint a svédek állítólag élvezik a kukkolást, és nem is bánják, ha más leskelődik utánuk.
• Egy másik magyarázat szerint ez a fényvisszaverő eszköz nem más, mint egy innovatív 18. századi riasztórendszer. A főző háziasszony, ha a tükörben valami gyanúsat észlel, azonnal a kertbe siet megvédeni a vagyonát, akár a fán lógó körtékről, akár a kerti slagról van szó.
• Végül az utolsó változat áll a legközelebb az igazsághoz: a tükör arra való, hogy befogja a napfényt és beirányítsa a nyitott ablakokon. Skandináviában az év nagy részében borús az idő, és a helyi lakosság D-vitaminhiányban szenved. A francia királyok is egyébként tükörrendszereket használtak például a hatalmas báltermek és képtárak megvilágításához a palotáikban.

A függönyök tilalmával tehát az ország uralkodói (akarva vagy akaratlanul) az alattvalóik egészségére ügyeltek – annál is inkább, mert nem sokan voltak.