Az ő vagyonuk azonban eltörpül egy több mint 700 évvel ezelőtt élt uralkodó gazdagságához képest. I. Mansa Múszát, a XIV. századi Mali Birodalom császárát joggal tartják az emberiség történetének leggazdagabb emberének.
Ki is az a Mansa Músza?
I. Mansa Músza 1312-től 1337-ig uralkodott a Nyugat-afrikai Mali Birodalom felett. Ebben az időszakban Mali területét és erőforrásait tekintve a világ egyik legnagyobb állama volt. A birodalom igazi gazdagsága azonban a föld mélyén rejlett: Mali felügyelte a legnagyobb aranylelőhelyeket, az arany pedig a XIV. században általános fizetőeszköz és a világkereskedelem kulcsfontosságú erőforrása volt.
Músza nemcsak uralkodó volt, hanem ügyes szervező, a vallás támogatója és mecénás is. Aktívan fejlesztette a kereskedelmet, egyetemeket, mecseteket és utakat építtetett, ezzel is hozzájárulva a térség gazdasági és kulturális virágzásához.
Összehasonlítás a kortársakkal
*Megjegyzés: A történelmi személyiségek vagyonbecslése mindig hozzávetőleges, mivel az akkori GDP-ből való részesedésükön, az erőforrások birtoklásán és a befolyásukon alapul, nem pedig készpénzben vagy könnyen mozgósítható vagyonon.
A zarándoklat, ami megváltoztatta a világot
1324-ben Mansa Músza teljesítette a haddzsot – a muszlimok mekkai zarándoklatát. Az utazása legendássá vált:
- A kíséretében körülbelül 60 000 ember volt, köztük rabszolgák, őrök és szolgák.
- Tonnányi aranyat vitt magával, és útközben bőkezűen, mérték nélkül osztogatta szét.
- Kairóban annyi aranyat osztott szét, hogy az inflációt idézett elő, ami több mint egy évtizedig tartott.
Ez a zarándoklat Mansa Músza nevét ismertté tette az egész iszlám és európai világban, és hozzájárult ahhoz is, hogy a neve felkerüljön az első világtérképekre.
Mekkora is volt a vagyona?
Mansa Músza vagyonát pontosan felbecsülni lehetetlen, mivel olyan erőforrásokat birtokolt, amiket nem lehet közvetlenül mai pénzre átváltani. A történészek és közgazdászok azonban úgy becsülik, hogy:
- Vagyona mai pénzre átszámítva 400 milliárd dollártól akár az 1 billió dollárig (ezermilliárd) is terjedhetett.
- Egyes gazdasági modellek szerint a világgazdaságra gyakorolt befolyása alapján még olyan „óriásokat” is megelőzött, mint John Rockefeller vagy Augustus császár.
Az öröksége
Mansa Músza nemcsak a gazdagságával szerzett hírnevet, hanem az erőforrásokkal való bölcs gazdálkodás jelképévé is vált. Timbuktut az iszlám tudomány és kultúra központjaként alapította meg, és jelentős összegeket fordított az oktatási rendszerre, a vallási építészetre és a közlekedési infrastruktúrára.
Ma iskolák, utcák és kulturális projektek viselik a nevét világszerte. Az afrikai országokban nemzeti hősnek számít, és a gyarmatosítás előtti Fekete-Afrika virágkorának jelképe mindmáig.
Összegzés
Mansa Músza egy olyan alakja a történelemnek, aki körül legendák és valós gazdasági tények fonódnak össze. Nem egyszerűen óriási vagyont birtokolt – képes volt azt a politikai befolyás, a kulturális felemelkedés és a gazdasági virágzás eszközévé formálni.
A mai milliárdosok mellett nem is annyira vagyonának mértékével emelkedik ki, hanem azzal, hogy személyesen és uralkodóként mekkora hatást gyakorolt a világra.
