HIRDETÉS BEZÁRÁS

Miért veszélyesebb egy repülőgép megállítása a döntési sebesség elérése után, mint a felszállás folytatása?

Sokan közülünk teljesen joggal gondolják: „Mi lehet biztonságosabb annál, mint egyszerűen a földön maradni, ha valami hirtelen balul sül el?”

De a repülésben minden egy kicsit bonyolultabb, különösen, ha a felszállás kritikus pillanatáról van szó. Nézzük meg, miért mondják a repülési szakemberek, hogy a felszállás megszakítása nagy sebességnél jelentősen veszélyesebb lehet, mint egy kisebb meghibásodással történő felszállás.

HIRDETÉS

Képzelj el egy helyzetet: egy repülőgép, például egy Boeing 767, gyorsul a felszállópályán. Létezik egy sebesség, a V1 (a döntési sebesség). Ezt elérve a pilóta köteles felszállni, még akkor is, ha valami rosszra fordult. Miért? Mert a megmaradt pályahosszon fékezni már veszélyes!

döntés, felszállás, kockázat, pilóta, repülés, repülésbiztonság, Tévhit, túlfutás, V1, vészhelyzet

Felszállási sebesség

Számoljunk egy kicsit. A V1 egy megterhelt 767-es esetében körülbelül 165 csomó (ez nagyjából 305 km/h). Ekkora sebességnél a gép másodpercenként 85 métert „fal fel” a pályából! Ha a pilótának 2 másodpercre van szüksége, hogy felismerje a problémát, reagáljon és megkezdje a fékezést, a repülőgép további 170 métert tesz meg a pályán. Vajon elég lesz a hátralévő hely a biztonságos megálláshoz? Ez itt a kérdés.

Egy gyakori tévhit itt az, hogy a guruló repülőgépre úgy tekintünk, mint egy kiskocsira vagy egy kerekes járműre. Maximum kigurul a mezőre, és akkor mi van? De itt egy sor tényező lép közbe, és a felszállópályán túli tér alapvetően veszélyes, ráadásul a repülőgép dinamikája sem olyan, mint egy kerti talicskáé.

HIRDETÉS
döntés, felszállás, kockázat, pilóta, repülés, repülésbiztonság, Tévhit, túlfutás, V1, vészhelyzet
Túlfutás a felszállópályáról.

A túlfutás veszélyét számos tényező okozza.

  • A felszállópályán túli terület általában nem arra való, hogy egy nehéz repülőgép nagy sebességgel haladjon rajta. Lehetnek ott egyenetlenségek, gödrök, laza talaj vagy akár vízakadályok is. Ha a gép ilyen közegbe kerül, az a futómű, a szárnyak vagy a géptörzs sérüléséhez, az irányíthatóság romlásához, és végső soron a gép feletti uralom elvesztéséhez vezethet.
  • A felszállópályán túl különféle akadályok lehetnek: antennák, navigációs berendezések, épületek vagy akár más repülőgépek. Az ezekkel való ütközés a repülőgép azonnali megsemmisüléséhez és emberek halálához vezethet. Még ha nincsenek is akadályok, a puha talajon történő hirtelen fékezés a futómű összecsuklását és a gép felborulását okozhatja, ami szintén súlyos sérülésekkel, valamint az utasok és a személyzet halálával járhat.
  • Még ha a gép csak kis távolságra futott is túl a pályán, és nem ütközött akadályba, fennáll a tűz kockázata. Az üzemanyagtartályok vagy a hajtóművek sérülése az egyenetlen felszínen való haladás közben üzemanyag-szivárgáshoz és gyulladáshoz vezethet. Korlátozott helyen, egy sérült repülőgépből az utasok kimenekítése rendkívül bonyolulttá és kockázatossá válik. Ja, és ha a gép felszállni indult, akkor több mint valószínű, hogy tele van tankolva.
HIRDETÉS

És ez még csak egy kis része az összes lehetséges problémának.

A repülésben van egy mondás: „Nincs haszontalanabb dolog annál a felszállópályánál, ami mögötted van.” Ezért a pályáról való túlfutást nem szabad valami megszokott és normális dolognak tekinteni. Ez egy vészhelyzet, amit igyekszenek elkerülni.

döntés, felszállás, kockázat, pilóta, repülés, repülésbiztonság, Tévhit, túlfutás, V1, vészhelyzet
Tűz.

Még ha a V1 elérésekor leáll is egy hajtómű, akkor is jobb megpróbálni felszállni, mintsem hogy túlfuss. A pilóták rendszeresen gyakorolják szimulátorokon a V1 sebességnél bekövetkező hajtóműleállás kezelését. Ez a legbonyolultabb forgatókönyv, de tudni kell irányítani. Egy tapasztalt pilóta a gép működésének legapróbb változásait is megérezheti, még mielőtt a műszerek jeleznék. Például egy enyhe lassulást is megérezhet pusztán az egyensúlyérzékével.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a felszállás megszakítása az egyetlen helyes döntés. De ez főként 100 csomós (185 km/h) sebességig érvényes. E sebesség felett a pilóták csak a következő esetekben szakítják meg a felszállást:

  • Az összes hajtómű leállása
  • Olyan tűz, amelyet nem sikerül megfékezni
  • Szélnyírás
  • Ha biztosak benne, hogy a repülőgép egyáltalán nem lesz képes repülni (például beragadt a kormányszerkezet).

Az esetek többségében, ha a gép már nagy sebességgel halad, biztonságosabb a levegőbe emelkedni, felmérni a helyzetet, és visszatérni a repülőtérre kényszerleszállást végrehajtani. Hiszen „mindent kézben tartani” a levegőben gyakran egyszerűbb és biztonságosabb, mint megpróbálni hirtelen lefékezni a felszállópályán, különösen, ha az már majdnem elfogyott! Hajlamosak vagyunk ugyanis olyan megszokott sztereotípiákra támaszkodni, amelyek a valóságban nem működnek.

HIRDETÉS

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni