Örökölt minden rosszat a villamostól (hozzá van kötve a dróthoz) és a busztól is (zötyög az utakon). Ha egy autós meglátja, hogy leesett az áramszedő, azonnal agyvérzést kap a dugótól. Jogos a kérdés: a mai világban, amikor már a fogkefénk is akkumulátoros, miért csúfítjuk el a városokat kilométernyi vezetékkel? A válasz egyszerűbb, mint hinnéd: a fizika és a pénztárca.
Sokan gondolják úgy, hogy a troli egy „szegény ember villamosa”, vagy egy „befejezetlen busz”, ami itt ragadt a szocializmusból. Pedig a helyzet az, hogy mérnöki szemmel nézve a trolibusz nem egy elavult roncs, hanem a létező leghatékonyabb városi jármű.
Hogy miért? Íme 4 érv, ami után máshogy fogsz nézni a fejed felett lógó kábelekre.
1. A hegyek királya (ahol a dízel megdöglik)
Próbáltál már egy megrakott dízel busszal elindulni egy meredek emelkedőn? A motor bőg, a kuplung szaga facsarja az orrod, a jármű pedig vánszorog. Ezzel szemben a villanymotor (ami a troliban van) azonnal leadja a maximális nyomatékot. Nincs váltogatás, nincs felpörgés, csak azonnali, brutális húzóerő.
És miért nem villamos? Mert a vaskerék csúszik a vason. A gumi viszont tapad az aszfalton. Nem véletlen, hogy olyan hegyvidéki városokban, mint San Francisco, Lausanne, a troli az egyetlen, ami normális tempóban fel tudja cipelni az utasokat a csúcsra.
2. Olcsóbb, mint a villamos, de tisztább, mint a busz
A villamos szuper dolog, de építeni egyet pokoli drága. Fel kell túrni az egész várost, síneket fektetni, alapozni. Egy trolivonalhoz „csak” oszlopok kellenek és a vezeték.
- A buszhoz képest: Nem pufog rákkeltő koromot a babakocsiba a megállóban. A városi levegő szempontjából a troli egy áldás.
- A villamoshoz képest: Ha egy autó rossz helyen parkol, a villamos megáll és csenget. A troli (bizonyos határokon belül) simán kikerüli.
3. A nagy kérdés: Miért nem akkumulátoros busz?
Ez a leggyakoribb érv ma. „Minek a drót? Vegyünk elektromos buszokat, mint mindenki más!” A válasz a súly és a hatékonyság.
Egy tisztán elektromos busznak (e-busz) több tonnányi akkumulátort kell magával cipelnie, hogy kibírja a műszakot. Ez azt jelenti, hogy:
- Kevesebb utast tud szállítani (mert a súlyhatár egy részét az akksi viszi el).
- Rengeteg energiát pazarol arra, hogy saját magát (az akkumulátorokat) cipelje.
- Ha lemerül, ki kell állnia tölteni.
A trolibusz ezzel szemben nem cipeli az „üzemanyagot”, hanem kapja. Ez a „végtelem hosszabbító” elve. Könnyebb, fürgébb és nem kell órákra félreállítani tölteni.
4. A jövő nem a drót nélküli világ, hanem a „hibrid”
A trolik nem hogy nem halnak ki, épp reneszánszukat élik, csak kicsit másképp hívjuk őket: IMC (In-Motion Charging), azaz menet közbeni töltés.
Nézd meg a modern budapesti Solarissokat. Van rajtuk áramszedő, de van bennük egy kisebb akkumulátor is.
- Ahol van vezeték, ott „hagyományos” troliként mennek, és közben TÖLTIK az akkumulátort.
- Ahol nincs vezeték (vagy leszakadt, vagy terelés van), ott leengedik a szedőt, és mennek tovább akksiról, mint egy e-busz.
Ez a zseniális kombináció. Nem kell mindenhová méregdrága vezetéket építeni, és nem kell dögnehéz akkumulátorokat cipelni egész nap.
Konklúzió
Lehet, hogy néha idegesítő, amikor látod a sofőrt rángatni a kötelet, hogy visszategye az áramszedőt, és tény, hogy a felsővezeték-erdő nem a legszebb látvány. De jelenleg a trolibusz a legkörnyezetbarátabb és leggazdaságosabb módja annak, hogy sok embert mozgassunk a városban árammal.
Szóval a troli nem egy dinoszaurusz, ami elfelejtett kihalni. Épp ellenkezőleg: lehet, hogy ez a jövő, csak még mindig nem becsüljük eléggé.
