De éppen ezek a nyilak okoznak gyakran vitákat a különböző irányba haladó autósok között.
Előfordul, hogy egy autó megáll abban a sávban, amelyre a nyíl vonatkozik, és ezzel akadályozza a többi autót abban, hogy áthajtson a kiegészítő lámpa engedélyező jelzésén.
Neked éppen a világító nyíl irányába kellene menned, de kénytelen vagy megvárni, amíg a közlekedési lámpa általános zöld jelzése felgyullad.
Nézzük meg, hogy mi a teendő ilyenkor.

A kiegészítő nyíllal ellátott közlekedési lámpákat kereszteződésekben telepítik, és az a céljuk, hogy az egyik irányban szabályozzák a forgalmat.
Általában két állása van: zöld fény és inaktív.
Az első lehetővé teszi a haladást abba az irányba, amerre a nyíl mutat, míg a nem világító kiegészítő nyíl vagy annak piros jelzése egyértelműen korlátozza a mozgást.
Fontos, hogy a nyíl tiltó jelzésénél még akkor sem szabad arra kanyarodni, ha az általános lámpa egyébként zöld jelzést mutat.
A vezetőnek meg kell várnia a kiegészítő nyíl zöld jelzését, és csak ezután szabad átlépnie a STOP vonalat.

Gyakran lehet látni az utakon olyan autósokat, akik nem indulnak el a jobbra mutató nyíl engedélyező jelzésénél.
Az ok egyszerű: nekik valószínűleg egyenesen kell menniük.
Az ilyen helyzetek érthető felháborodást váltanak ki a többi autósból, akik éppen „a nyíl alatt” akarnak lekanyarodni.
Azonban korántsem mindig szegi meg a szabályokat a kiegészítő lámpa ellenére egy helyben álló autó.
Amikor egy nyíllal ellátott közlekedési lámpával felszerelt kereszteződéshez közeledsz, figyelj a „Sávok szerinti haladási irányok” tábla utasításaira. A jelzéseitől függően megértheted, hogy szabad-e megállni a kiegészítő lámpa zöld jelzésénél, vagy ez szabálysértésnek minősül.

Ha egyáltalán nincs tábla, akkor a vezetőnek joga van megállni, mivel a sávok szerinti haladási irány nincsen meghatározva.
Abban az esetben, ha abból a sávból, amelyre a kiegészítő nyíl vonatkozik, csak abba az irányba lehet haladni, amerre a nyíl mutat, a vezető köteles végrehajtani a manővert, vagyis tilos megállni.
Például, ha az autó a szélső jobb oldali sávban halad, ahonnan csak jobbra lehet kanyarodni, a vezetőnek pedig egyenesen kell mennie, akkor kénytelen lesz jobbra fordulni vagy átsorolni a bal oldali sávba. Már csak azért is, mert ilyen esetekben legtöbbször a sáv, amiben tartózkodik, a kereszteződés után megszűnik.
Ellenkező esetben pénzbírsággal sújtható.
Egyetérthetünk persze abban, hogy gyakran azok a sofőrök csinálnak ilyet, akik türelmetlenek a dugóban és így próbálják megelőzni a sort és néhány extra métert nyerni a sűrű forgalomban.

Vegyünk egy hasonló helyzetet a jobbra kanyarodással, de változtassunk meg egy tényezőt: most a szélső jobb oldali sávból lehet kanyarodni és egyenesen is haladni.
Ebben az esetben a KRESZ nem tiltja, hogy a vezető megálljon és megvárja a fő zöld jelzést még a nyíl engedélyező jelzése mellett sem.
A többi autósnak sajnos ilyen esetben meg kell állnia és várnia, amíg mindenkinek zöldre vált a lámpa. Ez gyakran felháborodást vált ki más autósokból. Innen a kérdés.
Miért csinálták ezt így?
Az ok egyszerű: néhány kereszteződésben (általában a kétsávosakban) csak így lehet megszervezni a forgalmat.
Például, ha két sáv van egy irányban, ahol a bal oldali sáv csak az egyenesen haladásra szolgál, a jobb oldali pedig lehetővé teszi az egyenes és a jobbra kanyarodást is.
Ha a közlekedési lámpa jobbra mutató kiegészítő nyíllal van felszerelve, akkor azok a vezetők, akiknek egyenesen kell menniük, mindenképpen meg kell állniuk és meg kell várniuk a fő lámpa zöld jelzését.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK