Az alapjárat az a működési mód, amikor a főtengely a lehető legkisebb sebességgel forog, miközben a motor nem végez hasznos munkát.
Amikor a motor terhelés nélkül jár, a főtengely alapjárati fordulatszámon pörög. A gázpedál ekkor alaphelyzetben van, az üzemanyag és a levegő pedig a szinte teljesen zárt fojtószelepen keresztül jut be az égésterekbe.

Az optimális alapjárati fordulatszámot a mérnökök minden egyes motormodellhez, sőt, minden egyes autóhoz egyedileg határozzák meg. Előfordul, hogy ugyanaz a motor más-más alapjárati fordulatszámon üzemel a különböző autókban.
De vajon mennyi ideig járhat egy motor alapjáraton anélkül, hogy az úgymond az „egészségére” menne?
Van, aki szerint legfeljebb 10-15 percig, míg mások akár 1 órát is emlegetnek.
A taxisok autói pedig szinte megállás nélkül, napokig is képesek egy helyben „pöfögni”. Veszélyes ez?
Hadd magyarázzam el neked szerelői szemmel.

Ha az alapjáratról van szó, három dolgot kell megvizsgálnunk: a motor kenését, az üzemanyagrendszert és magát a motorolajat.
Alapjárat és az olajszivattyú
Szigorúan műszaki szempontból nézve az alapjárat önmagában nem tehet kárt a motorban.
A motor alapjáraton akár 15 percig, 1 vagy 2 órán át is működhet, amíg van üzemanyag a tankban.
Azok az állítások, miszerint a súrlódó alkatrészek kenése elégtelen, mert alapjáraton nincs elegendő olajnyomás (például a főtengely vagy a vezérműtengely csapágyainál), egyszerűen laikusoknak szólnak és minden szakmai kritikát nélkülöznek.
Ugyanakkor tény, hogy léteznek olyan motorok, amelyeknél bizonyos konstrukciós hibák miatt éppen alapjáraton következik be a vezérműtengely fokozott kopása.

Egy modern motor még alapjáraton (700-900 ford./perc) is tökéletesen keringeti az olajat a kenési rendszerben. A mai olajszivattyúkat annyira nagy teljesítményűre tervezik, hogy mondhatni „bőven van bennük tartalék”. Tehát, ha nincs tervezési hiba, a kenőanyag azonnal és megfelelő nyomással jut el mindenhová.
Sőt, a legújabb trendek épp azt mutatják, hogy a gyártók különböző okokból már direkt csökkenteni kezdték a motorolaj nyomását alapjáraton (de ez most nem témája a cikknek).
A motor felépítése szempontjából van még két fontos tényező:
- Az üzemanyagrendszer
- A motorolaj
Az üzemanyagrendszer
Fontos kiemelni, hogy az üzemanyagrendszerek különböző üzemanyagokkal működnek:
Benzin – Dízel – Gáz.
Természetesen a körülmények is eltérőek lesznek.

Ha röviden áttekintjük a benzinmotorok felépítését, az üzemanyag-ellátás történhet szívócső-befecskendezéssel (elosztott) vagy közvetlen befecskendezéssel.
Benzin:
A legtöbb belső égésű motor ezzel az üzemanyaggal működik.
Szívócső-befecskendezés
Ha a motorod üzemanyagrendszere szívócső-befecskendezéses (azaz a befecskendezők a szívósorban helyezkednek el), akkor a fúvókák elszennyeződése alapjáraton minimális. Itt sokkal fontosabb a benzin minősége; minél jobb, annál lassabban koszolódnak a fúvókák.
A szívósor és a szívószelepek szennyeződése is csekély, mivel az üzemanyag-levegő keverék már a szívósorban kialakul, és a benzin maga is tisztító hatással bír.
Persze egy nagyobb futásteljesítmény (kb. 100-150 000 km) után az injektorokat már érdemes átmosni.

Közvetlen befecskendezés
A modern motorokban ma már jellemzően közvetlen üzemanyag-befecskendezést alkalmaznak (a befecskendező fúvókája közvetlenül az égéstérben található).
Ebben az esetben a korommal és szénlerakódásokkal való szennyeződés alapjáraton sokkal jelentősebb.
Nyilván nem 5000-10 000 km alatt rakódik le vastag réteg, de mivel a fúvóka közvetlenül az égéstérben van, sokkal jobban ki van téve a kokszosodásnak.
Fontos azonban megérteni, hogy nem is ez a legnagyobb probléma.
Alapjáraton nem a megtett kilométer, hanem a működési idő számít. Helyesebben fogalmazva: az alapjáraton töltött üzemórák száma.
A közvetlen befecskendezéses motoroknál alapjáraton a szívósor és annak minden eleme jobban szennyeződik. Emellett a szívószelepek tányérjait és vezetőit is beborítja a szénlerakódás, ami rontja a hőátadást, a gázáramlás egyenletességét és így tovább.

Ha a motor gázzal üzemel (legyen az metán vagy propán, mindegy):
A gázüzemű motor sokkal tisztább marad, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy szívócső-befecskendezéses rendszered van.
Itt az alapjárat kevésbé szennyezi a motort. Nem titok, hogy a gáz kevesebb szennyezőanyagot tartalmaz, ezért a motor is tisztább marad gázüzemben.
Ebben az esetben inkább a szelepek kopása lehet nagyobb (de ez egy másik történet).
VISZONT… Ha egy modern motorról beszélünk – mindegy, milyen befecskendező rendszered van –, a felépítésében biztosan találsz egy olajleválasztóval egybeépített kartergáz-visszavezető rendszert.
Na, ez a „nyavalya” a szívósor, a szelepek és a befecskendezők legfőbb szennyezője alapjáraton, mivel ebben az üzemmódban az olajpára a kartergáz-rendszerből többnyire közvetlenül, ezeken az alkatrészeken keresztül jut vissza az égéstérbe.
Terhelés alatt ez a csatorna lezár, és szinte semmi sem jut el a szívóoldalra, mert olyankor az olajleválasztó (szeparátor) végzi a dolgát.
Dízel:
Ez a motortípus működés közben „hidegebb” a benzinesnél.
A dízelmotor működési elve teljesen más (itt a keverék a sűrítéstől gyullad be).
A gázolaj „szennyezőbb” üzemanyag. Ugyanakkor az égéstérben nincs akkora hőmérséklet, mint egy benzinesben, a hatásfoka pedig magasabb. Szennyeződés itt is van, de az inkább csak 200-250 000 km környékén kezd megjelenni.
VISZONT… A modern dízelmotorokban van EGR rendszer (kipufogógáz-visszavezetés). Na, pontosan ez az, ami alapjáraton „teljes gőzzel” üzemel és szennyezi az égésteret. Egy jó állapotú, modern dízelmotornál a szívórendszer maga kevésbé koszolódik.

Valaki most mondhatná, hogy de hát ott a korom és a koksz a dugattyúkon és a gyűrűkön.
Igen, ez igaz, de ez nem csak az alapjárat miatt van.
Ha van égés, akkor a koromképződéstől elvileg nem lehet megszabadulni. A szénlerakódásoktól viszont igen.
Ha többnyire mész az autóval, és nem csak alapjáraton pöfögsz, akkor a motor a magasabb fordulatszám-tartományokban a lerakódások nagy részét egyszerűen leégeti magáról. Vagyis öntisztulás történik.
Nem árt időnként tisztító adalékos üzemanyagot tankolni, ami nemcsak a fúvókákat, de az égésteret és a dugattyúkat is lemossa a koromtól.
AZ OLAJ
Ez egy bonyolult kérdés. Ideális esetben olyan motorolajat érdemes használni, amelyik kevésbé hajlamos az olajfogyasztásra (égésre).
Jó választás lehet akár egy minőségi, hidrokrakkolt (HC) olaj is.
A tökéletes megoldás persze egy PAO (polialfaolefin) + ÉSZTER alapú olaj lenne. Persze ha 250-300 városi üzemóránként cseréled az olajat, az meglehetősen drága mulatság.
Sokan elfelejtik, hogy minél tovább jár a motor, a motorolaj annál inkább elveszíti a tulajdonságait. Alapjáraton az autó nem visz téged sehová, de a motor dolgozik, ami azt jelenti, hogy az olaj „fárad” és az üzemanyag is hígítja.
Lényegében a motorolaj alapjáraton „szenvedi meg” a legjobban a működést.
Ha a motorod sokat jár terhelés nélkül alapjáraton, akkor javasolt jelentősen lerövidíteni az olajcsere-intervallumot.
ÖSSZEGZÉS:
Tehát káros az alapjárat? Határozottan kijelenthetjük: NEM.
Azonban minél többet jár a motorod alapjáraton, annál gyakrabban kell motorolajat cserélned, vagyis le kell rövidítened a szervizintervallumokat.
A motornak szüksége van arra, hogy néha autópályán vagy magasabb fordulatszámon működjön, hogy a dugattyúkon lévő felesleges lerakódásoktól megszabaduljon.
A befecskendező fúvókákat pedig előbb-utóbb mindenképpen tisztítani kell.
Az alapjárat persze a közvetlen befecskendezéses motoroknak ártalmasabb, de idő és futásteljesítmény szempontjából nem annyira vészes. Éppen ezért összességében nem okoz nagy kárt.
Télen a motor alapjáraton történő melegítése sokkal hasznosabb, mint a hideg motorral való elindulás. A motor élettartama szempontjából.
Remélem, sikerült mindent érthetően elmagyaráznom, és hasznosnak találtad a cikket.