Üdvözlöm az autók szerelmeseit! Akárhogy is nézzük, a spórolás témája mindig is az egyik legfontosabb lesz az autósok körében. Bármennyit is keresünk, sokan arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebbet költsünk, és ez alól a benzinkutakon történő költekezés sem kivétel.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én a szerény futásteljesítményem mellett is körülbelül 40-50 ezret költök havonta benzinre, és ha valaki 2-3 ezer kilométert tesz meg havonta, akkor könnyen rámehet ingje-gatyája csak a tankolásokra.
Vannak, akik kifejezetten a spórolás céljából vásárolnak kis fogyasztású autókat, hogy a városban A pontból B pontba a lehető legolcsóbban eljussanak, mások a tömegközlekedést használják, ami még olcsóbb, mint a saját autó fenntartása, megint mások pedig biciklire vagy elektromos rollerre pattannak, és ezeken a „mini-motorokon” járnak dolgozni.
De van egy másik kategória is, az úgynevezett „ezermesterek”, akik minden lehetséges módon megpróbálják csökkenteni az autójuk üzemanyag-fogyasztását.
Vannak, akik mindenféle technikai „kütyüt” vásárolnak Kínából, azt gondolva, hogy a különféle apróságok csodaszerként hatnak. Mások adalékokat és mindenféle házilag kotyvasztott keverékeket öntenek az autójuk tankjába, megint mások a gyertyák elektródáit fúrják ki, vagy felraknak valamilyen gazdaságos szoftvert az autó számítógépébe, de nemrég olvastam egy nagyon érdekes témát egy autóstól, aki azt tanácsolta, hogy cseréljük le az autónk kerekeit kisebb átmérőjűekre.
Állítólag ez a trükk jelentősen csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, és a tankolás sokkal ritkábban lesz szükségszerű a kisebb kerekekkel. Nos, ezt kedvünk szerint akár alapból badarságnak is tekinthetjük, de akár ki is próbálhatjuk, és magunk is meggyőződhetünk arról, hogy az olvasott információ mennyire állja meg a helyét.
Minek köszönhetően kellene csökkennie a fogyasztásnak?
Röviden összefoglalva a lényeget, a fogyasztáscsökkenést a következő tényezőknek kellene okozniuk:
Először is, a nagyobb kerékátmérő nagyobb tömeget jelent, ami azt jelenti, hogy az autó is nehezebb lesz, és a nehezebb kerekek forgatásához több energia szükséges, ami a fogyasztás növekedéséhez vezet. Ez csak az első szempont, amit példaként hoznak fel. Van még néhány, ezekről lentebb.
Másodszor, a nagyobb átmérőjű kerék tehetetlenségi nyomatéka is megnő, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy nagyjából azonos szöggyorsulást érjünk el, nagyobb erőt kell kifejteni, ami azt jelenti, hogy több energiát kell felhasználni, minden ebből fakadó következménnyel együtt. De ez még nem minden. A fizika még nem ért véget – folytatás alább.
Harmadszor, a nagyobb átmérőjű kerék tehetetlenségi nyomatéka is nagyobb, ami azt jelenti, hogy az azonos szöggyorsulás eléréséhez nagyobb erőre van szükség, és ez is végső soron a fogyasztás növekedéséhez vezet a kisebb átmérőjű kerékhez képest.
Egyelőre ne vitassuk meg ezeknek a kijelentéseknek az értelmetlenségét vagy éppen zsenialitását, lehet, hogy mindez beigazolódik a gyakorlatban, és tényleg felfedeztük az alacsony fogyasztás titkát, amit mostantól megjegyezhetünk magunknak és továbbadhatunk az utódainknak.
De ahhoz, hogy ellenőrizzük, hogy ez a „titkos gazdaságossági módszer” működik-e vagy sem, egyszerűen el kell végeznünk egy kísérletet a saját autónkon, és meg kell mérnünk az üzemanyag-fogyasztást azonos körülmények között, pusztán a kerekeket cserélve.
Hogyan fogjuk ellenőrizni?
Azt javaslom, hogy először végezzünk mérést 90 km/h sebességgel ötödik fokozatban, bekapcsolt tempomattal, hogy ne legyenek eltérések a sebességben. Kész: kiválasztottuk a legmegfelelőbb útszakaszt, ahol nincsenek más sofőrök, akik zavarhatnának minket, és elvégeztük a fogyasztás mérését a fedélzeti számítógép szerint. A következő eredmények születtek: az átlagos üzemanyag-fogyasztás 3 km-es úton 5,4 liter volt száz kilométerenként. Nem rossz, de sokkal gazdaságosabb értékeket ígérnek nekünk, ha egyszerűen 16-osról 15 colos kerekekre váltunk.
Fel is dobtuk a kisebb kerekeket. Ugyanazt az útszakaszt választottuk, azonos sebességgel, 90 km/h-s korlátozóval megtettük ugyanazt a három kilométert.
Itt felmerülhetnek kifogások a kísérlet tisztaságával kapcsolatban, állítólag figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat, a szél irányát stb. Ezt a pontot szeretném kommentálni: mindent szó szerint másfél órán belül elvégeztünk. Az időjárás ezalatt az idő alatt biztosan nem változott, az utcán szinte teljes szélcsend volt. Összességében semmi olyan nem volt, ami az időjárási viszonyok miatt zavarhatta volna a kísérletünket.
Mit gondoltok, változott-e az átlagos üzemanyag-fogyasztás az általunk elvégzett manipuláció után? A válasz: nem, az én esetemben kiderült, hogy egyáltalán nincs különbség egy ilyen beavatkozás után. A fedélzeti számítógép kijelzőjén ugyanazok a számok jelentek meg: 5,4 l/100 km. Természetesen a fogyasztási adatokat nullára állítottuk az első mérés után.
Ez azonban nem meglepő, hiszen ha megnézzük az autóm hivatalos adatait a különböző felszereltségi szinteken (14-től 16 colos kerekekig), az üzemanyag-fogyasztás tekintetében egyáltalán nincs különbség a mutatókban.
Úgy tűnik tehát, hogy jobban járunk, ha a gyártóknak hiszünk, és nem annak, amit az interneten olvasunk. Természetesen ti is mindent személyesen ellenőrizhettek, és elvégezhettek hasonló kísérleteket a saját autótokon, aztán elmesélhetitek, hogy mi lett az eredményetek.
Ha pedig van már esetleg bármilyen tapasztalatotok a témában, akkor bátran írjatok hozzászólásban a megfigyeléseitekről.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
