Erre a filmek csak még több olajat öntenek a tűzre: a látványosság kedvéért a legkülönfélébb és legfurcsább jeleneteket mutatják be a repülőgépekről. Ezek a képsorok pedig túlságosan is jól megmaradnak az emlékezetünkben.
Ma mérnöki tudásra és tényekre támaszkodva eloszlatjuk a repülőgépekkel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
1. tévhit: A repülőgép bármeddig képes elrepülni egyetlen hajtóművel
A filmek egyik leggyakoribb kliséje: az egyik hajtóművel történik valami, de a bátor személyzet a megmaradt hajtóművel gond nélkül elrepül a célállomásig. A valóságban ez sokkal bonyolultabb, és minden eset alapos elemzést igényel.
A kéthajtóműves repülőgépek képesek folytatni a repülést akkor is, ha az egyik hajtómű leáll – ezt a tervezésnél eleve belekalkulálják. Ez azonban egyáltalán nem jelent korlátlan repülési időt. A működő hajtómű fokozott terhelésnek van kitéve, ami túlmelegedéshez és végül annak leállásához is vezethet. Emellett a gép stabilitása és irányíthatósága is romlik.
A pilótákat kiképezték az ilyen helyzetek kezelésére, és a feladatuk az, hogy a lehető leghamarabb leszálljanak a legközelebbi repülőtéren. Az, hogy a gép mennyi ideig képes egy hajtóművel repülni, számos tényezőtől függ: a gép típusától, az időjárási viszonyoktól és a terheléstől.
2. tévhit: Repülés közben kinyitni az ajtót könnyű, és azonnali katasztrófához vezet
Ismét egy rendkívül népszerű forgatókönyv. Valaki (helyettesítsd be a kedvenc akcióhősödet) valami csoda folytán kinyitja a repülő ajtaját, ami azonnal a gép lezuhanását okozza.
A valóságban repülés közben kinyitni a gép ajtaját gyakorlatilag lehetetlen küldetés. A hermetikusan lezárt utastér és a kinti nyomás közötti hatalmas különbség miatt az ajtó olyan erővel préselődik a kerethez, hogy képtelenség megmozdítani. De ha elméletileg sikerülne is kinyitni, az sem vezetne azonnali katasztrófához.
Ami viszont igaz: az utastér hirtelen nyomáscsökkenése (dekompressziója) veszélyes a bent ülőkre, a nem rögzített tárgyakat pedig a nyomáskülönbség kiszippanthatja.
3. tévhit: A turbulencia halálos veszélyt jelent a gépre
Mitől félnek a leginkább azok, akik ritkán repülnek? Természetesen attól, hogy turbulenciába kerülnek! És igen, a mozikban ez mindig katasztrófával végződik.
A turbulencia kétségtelenül kellemetlen jelenség, de ritkán jelent valós veszélyt a repülőgépre. A modern utasszállítókat úgy tervezték, hogy elviseljék a turbulencia során fellépő brutális fizikai terheléseket is. A pilóták tudják, hogyan ismerjék fel és kerüljék el a turbulens zónákat, és azt is, mit kell tenniük, ha mégis bekerülnek egybe.
Fontos megjegyezni, hogy a turbulencia csupán a légáramlatok megváltozása, nem pedig a repülőgép szerkezetének szétesése.
4. tévhit: Az oxigénmaszkok minden „furcsa” helyzetben leesnek
Miért is kellenek egyáltalán oxigénmaszkok a gépre? Azért, hogy ha a kabin nyomása hirtelen lecsökken, ne próbálj meg a nagy magasságban lévő, ritka levegőből lélegezni és ne ájulj el.
A valóságban az oxigénmaszkok automatikusan csak akkor esnek le, ha a kabinnyomás kritikus szintre süllyed (például a törzs dekompressziója miatt). Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a repülőgép zuhan vagy végzetes vészhelyzetben van.
A fő cél egyszerűen az, hogy az utasok oxigénhez jussanak, amíg a pilóták megteszik a szükséges lépéseket a nyomás stabilizálására. Szóval nem, a maszkok nem potyognak le minden apróbb gikszer esetén.
5. tévhit: A hajtómű leállása garantált katasztrófa
Ez a tévhit hasonlít az egy hajtóművel való repüléshez. Valójában minden az adott helyzettől és magától a repülőgéptől függ.
A modern gépeket úgy tervezték, hogy számolnak egy vagy akár több hajtómű leállásának lehetőségével is. A pilóták folyamatosan gyakorolják ezeket a helyzeteket, és képesek biztonságosan letenni a gépet a megmaradt hajtóművek használatával, vagy akár pusztán siklórepüléssel.
Természetesen nem minden modern repülőgép képes a végtelenségig siklani, de ezeket a vészhelyzeteket is alaposan kidolgozták. A hajtóműhiba nem egyenlő a borítékolható lezuhanással.
6. tévhit: A repülőgépek nincsenek védve a villámcsapások ellen
Gyakori kérdés: mi történik, ha belecsap a villám a gépbe? Nos, az égvilágon semmi, ez egy teljesen hétköznapi eset. A repülőgépeket repülés közben rendszeresen érik villámcsapások, de a kialakításuk miatt könnyedén átvészelik ezeket. A repülőgép szerkezete egyfajta Faraday-kalitkaként működik: a felületén elvezeti az elektromos áramot, így tökéletesen megvédi a belső rendszereket és az utasokat.
7. tévhit: Ha minden irányítórendszer leáll, a pilóta tehetetlen
Bár a pilótákat a legkülönfélébb vészhelyzetek kezelésére képezik ki, az összes irányítórendszer leállása rendkívül megnehezíti – ha nem is teszi teljesen lehetetlenné – a gép vezetését. Ilyen esetekben a személyzet minden rendelkezésre álló erőforrást bevet, hogy visszanyerje az irányítást.
De ez messze nem jelenti azt, hogy a pilóta tehetetlenül ülne. Időnként érdekes részletek derülnek ki a hírekből olyan vészhelyzetekről, amelyekből könnyen katasztrófa lehetett volna. Ennek ellenére a pilóták megoldják a problémát, és akár bármiféle elektronika nélkül is képesek letenni a gépet például egy kukoricamezőn. Minden eset egyedi, nem lehet mindent egy kalap alá venni, de sose hidd azt, hogy a berendezések meghibásodása automatikusan egyenlő a véggel.
Amikor legközelebb repülőre ülsz, jusson eszedbe ez a cikk, és érezd magad sokkal nagyobb biztonságban. Tudd, hogy a modern utasszállítók mérnökök ezreinek aprólékos munkáját dicsérik, akik mindent megtettek a te biztonságodért és kényelmedért. És ha repülés közben úgy is érzed, hogy turbulenciába kerültetek, csak gondolj arra: ez pusztán egy apró hullámzás a levegő hatalmas óceánjában, a te repülőgéped pedig pont olyan magabiztosan szeli az eget, mint előtte. Repülj okosan és biztonságban!
