Ahelyett, hogy kőként zuhanna, a hangya általában az uralkodó légáramlatok, a szellőzőaknákból és klímaberendezésekből kiáramló levegő áldozatává válik. Ezek a tényezők messzire sodorják őt a zuhanás pontjától, és ereszkedése lassan és egyenletesen zajlik, míg végül épségben földet nem ér a járdán vagy egy szomszédos épület tetején.
A hangya túlélésének titka a rendkívül kis méretében rejlik. Testének tömege elhanyagolható a légellenálláshoz képest, ami akadályozza a zuhanását. Itt a kulcsfogalom a fajlagos felület – bármely anyagi test alapvető tulajdonsága, amely meghatározza az egységnyi tömegre (vagy térfogatra) jutó teljes felületnagyságot. A fajlagos felületet négyzetméter/gramm-ban (m²/g) mérik.
A hangya felületének nagysága és tömege közötti arány az allometrikus skálázódás törvényeit követi. Egy tipikus hangya tömege arányos a testhosszának köbével.
Sajnos ez a szabály nem vonatkozik a náluk nagyobb testekre, mint például az emberre. Az emberi test egységnyi felületre eső tömege jelentősen nagyobb, mint a hangyáé (körülbelül 17 000-szeres). Éppen ezért van az, hogy az ember számára a magasból való zuhanás általában tragikus kimenetelű.
A fajlagos felület nem a túlélés általános érvényű mércéje, és nem ez dönti el a zuhanó test sorsát.
Léteznek módszerek a fajlagos felület növelésére a testtömeghez képest (ejtőernyők, légzsákok és ütéscsillapító felületek használata), de ezek nem természetes velejárói az emberi testnek.
Zuhanás közben a hangyára két fő erő hat: a gravitációs erő (Fg), ami lefelé húzza, és a légellenállás (Fd), ami akadályozza a gyorsulását.
Amikor a hangya zuhanni kezd, a légellenállás addig nő, amíg ki nem egyenlíti a gravitációs erőt. Ebben a pillanatban a hangya abbahagyja a gyorsulást, és eléri a saját végsebességét. Ez a sebesség az ő paraméterei mellett elhanyagolható. Ha veszed a fáradságot, és behelyettesíted ide a konkrét számokat, kiderül, hogy egy következmények nélküli, hasonló zuhanáshoz az embernek – azonos testtömeg mellett – egy ejtőernyő méretű felülettel kellene rendelkeznie.
Apró méretének és a tömegéhez képest nagy felületének köszönhetően a hangyának minden esélye megvan arra, hogy túléljen egy zuhanást nagy magasságból, míg a nálánál nagyobb élőlények – mint például az emberek – számára ez a kimenetel sajnos gyakorlatilag kizárt.
Így adódik egy érdekes anomália – a hangya valójában született ejtőernyős.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
