Ez a hatalmas szakadék az Óvilág és az Újvilág között persze az autóipart is elérte. Ha például a hazai utakon látsz egy autót, egyáltalán nem nehéz megmondani, ha eredetileg az amerikai piacra szánták. Több apró jel is lebuktatja, de az egyik legfeltűnőbb: a piros indexlámpa.
Ha a magyar utakon pirosan villogó indexet látsz, könnyen hiheted, hogy a tulajdonos valami furcsa, illegális házi tuninggal rontotta el a kocsiját. Nekünk, akik a sárga villogóhoz szoktunk, ez kifejezetten zavaró: a piros index teljesen egybeolvad a féklámpával és a helyzetjelzővel, és sokszor csak a ritmikus villogásról jössz rá, hogy a másik sávot akarja váltani. Pedig rengeteg autónál ez nem sufnituning, hanem a hivatalos gyári felszereltség része.
Spórolás az apróságokon – már azelőtt, hogy divatba jött volna
A mai modern autókban már senkit sem lep meg, ha a gyártó az apróságokon spórol. A műszerfalak tele vannak vakdugókkal a drágább felszereltségek gombjai helyett, egyes modellekhez pedig még csomagtérroló sem jár alapáron. Ez a fajta, spórolást célzó szabványosítási láz azonban egyáltalán nem új keletű, nagyon is mély gyökerei vannak az autóiparban.
Európában már 1967-ben elfogadták az autók irányjelzőire vonatkozó egységes szabványt. Ez kimondja, hogy az indexeknek elöl és hátul is borostyánsárgának kell lenniük. Az amerikai szabályozás azonban teljesen külön utakon járt, ott egészen más normák honosodtak meg.
Pedig az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NHTSA) saját kutatásai is egyértelműen bebizonyították, hogy az európai módszer a jobb. Kiderült, hogy a sárga index 28%-kal hatékonyabban csökkenti a ráfutásos balesetek kockázatát a piroshoz képest. A teszteredmények azonban nem hatották meg a döntéshozókat. A háttérben – ahogy az lenni szokott – kőkemény gazdasági okok álltak.
A 20. századi amerikai autóiparban elképesztően erős volt a gigakonszernek lobbija. A féklámpával közös burkolatba épített, egyazon izzót használó piros indexszel a gyártók komoly összegeket spórolhattak a hátsó lámpatestek gyártásán. Elsőre talán minimálisnak tűnik a haszon, de egy olyan futószalagon, amelyről évente százezrével gördülnek le az autók, ez a kis trükk dollármilliókban mérhető megtakarítást jelentett.
Végül egy furcsa kompromisszum született: az amerikai szabványok elöl kötelezővé tették a sárga villogót, hátul viszont a gyártó döntheti el, hogy sárgát vagy pirosat tesz-e be. Ez a szabály a mai napig él, és a cégek természetesen élnek is a spórolás lehetőségével. Fontos viszont, hogy ez csak az ottani belpiacra vonatkozik. Ha egy amerikai modellt hivatalosan is az európai piacra gyártanak, az már tisztességes, sárga indexet kap mindkét oldalra.
Szabványok ütközése a magyar utakon
A piros indexet engedélyező laza szabályozás nem csak az USA-ban él. Dél-Koreában is ez a módi, ahonnan manapság rengeteg autót hoznak be az európai, így a hazai piacra is. Csakhogy egy tengerentúlról importált járműnek komoly bürokratikus és műszaki akadálypályán kell végigmennie, mire megkapja a magyar rendszámot.
És itt jön a bökkenő: a magyar KRESZ és az uniós szabványok szigorúan borostyánsárga indexet írnak elő, miközben a behozott autó gyárilag pirossal jött ki a szalonból. Gondolnád, hogy csak kicseréled, és kész? Tévedés. Ha kicseréled a piros indexet sárgára, az formálisan a jármű gyári konstrukciójának illegális megváltoztatásának minősülhet, ami tilos. Kész ördögi kör.
Ráadásul sokszor fizikailag sem elég csak bedobni egy sárga izzót. Az amerikai autók nagy részénél maga a teljes lámpabúra készül piros műanyagból, így az egész méregdrága lámpatestet cserélni kéne. Pont az ilyen kétségbeesett helyzetekre találták ki a zöld színű indexizzókat. Az elmélet szerint a zöld fény a piros műanyagon átszűrődve pont a kívánt narancssárga árnyalatot adja ki. A trükk azonban nem mindig válik be – nagyon sok múlik az adott lámpabúra kialakításán és anyagán.
A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy jelenleg a külföldről egyénileg behozott, piros indexes autók egy része valahogy mégis átcsúszik a vizsgákon, és sikeresen megkapja a magyar papírokat. Sokan viszont kőkemény falakba ütköznek a szigorúbb vizsgaállomásokon, és nem tudják forgalomba helyezni az álomautójukat, amíg súlyos százezrekért át nem alakíttatják a lámpákat az európai szabványra. Ahogy pedig egyre több importautó érkezik az országba, borítékolható, hogy ez a probléma csak még gyakoribb lesz.
