Ez a kezdőknek szóló cikk elmagyarázza és fényképeken is megmutatja az elektróda mozgásirányát hegesztés közben. Kezdjük az alapoktól, nézd meg a következő fotókat.
Hegesztés előtt megfogjuk az elektródafogót, és a nyelét egy kissé lefelé döntjük. Így egész egyszerűen kényelmesebb fogni és hegeszteni is. Ebben a helyzetben az elektróda egy bizonyos hegyesszöget zár be a függőlegessel. Pontosan 90 fokban, szigorúan függőlegesen ugyanis senki sem hegeszt.
Az elektróda és a fogó ebben a helyzetében kétféle mozgásirány létezik hegesztéskor. Ez a „magadtól elfelé” vagy a „magad felé” történő hegesztés. Bár ez így elvileg érthető, mégsem érdemes így hívni, mert szakmailag nem helyes.
A pontos megnevezés a „szöggel előre” (tolva) vagy „szöggel hátra” (húzva) hegesztés. Emlékszel, az előbb mondtam, hogy az elektróda hegyesszöget zár be a függőlegessel? Pontosan ezért használják ezt a kifejezést a hegesztésben. Nézd meg a következő fotót, ennek alapján egy életre meg fogod jegyezni.
Ez a fenti képen a „szöggel előre” (tolt) hegesztés. Begyújtjuk az elektródát, és elkezdjük hegeszteni a fémet. A mozgás iránya a gyújtási ponttól úgymond magadtól elfelé, előre mutat. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az elektródafogó követi az elektródát. A következő képen pedig pont a fordítottját látod.
Így néz ki, amikor „szöggel hátra” (húzva) hegesztünk. Begyújtjuk az elektródát, és úgymond magunk felé húzzuk. Itt az történik, hogy az elektróda követi a fogót. Na, de mi is itt a különbség valójában? Hogyan hegesszen helyesen egy kezdő: szöggel előre vagy szöggel hátra?
Azonos feltételek mellett – ezen az elektróda vastagságát, a hegesztőáramot és a haladási sebességet értem – a végeredmény olyan lesz, mint a képen látható. Részletezve: „szöggel előre” hegesztésnél a beolvadási mélység kisebb, a varrat viszont szélesebb lesz. „Szöggel hátra” hegesztésnél minden pont fordítva történik: a beolvadási mélység nagyobb, a varrat szélessége pedig keskenyebb lesz.
Na de akkor melyik a jobb? A hegesztők 90 százaléka a „szöggel hátra” módszert használja. Így sokkal jobban látható a hegesztési folyamat, a hegfürdő kialakulása. Az ív nyomása hátrafelé löki a salakot, nem engedi ráfolyni a hegfürdőre, így kisebb az esélye a salakzárványok kialakulásának.
„Szöggel előre” a vékonyabb fémeket érdemes hegeszteni, ahol nincs szükség mély beolvadásra, sőt, inkább az ellenkezője a cél. Ezt a módszert azonban leginkább tompa varratoknál (lemezek síkban történő összeillesztésénél) célszerű alkalmazni. Ha sarokvarratról van szó, akkor a hegesztés során a salak a varrat elé fog folyni. A sarokvarratokat tehát mindig „szöggel hátra” kell hegeszteni.
Ennek ellenére a hegesztők többsége vékony fémeknél is inkább a „szöggel hátra” módszert részesíti előnyben. Személy szerint én „szöggel előre” szoktam hegeszteni a vékony falú zártszelvényeket, ha tompa varratról van szó, és a hézag kicsit túl nagyra sikerült. „Szöggel előre”, az ív megszakításával (pöttyözve) egy ilyen hézagot elég gyorsan fel lehet tölteni anélkül, hogy egy másik elektróda pálcáját hozaganyagként kellene hozzá használni.
Fontos tudnod, hogy ezek a hegesztési szabályok az alsó és a vízszintes hegesztési pozíciókra érvényesek. Ha függőleges varratot kell hegesztened, akkor ott minden pont a fordítottja lesz.
A függőleges varratot alulról felfelé hegesztjük az elektródával, ez pedig lényegében „szöggel előre” mozgást eredményez. Ez a módszer egyszerűbb, és a beolvadás is jobb. Vastag és vékony anyagokat egyaránt hegesztenek így.
A vékony fémeket azonban – különösen a zártszelvényeket – felülről lefelé haladva is meg lehet hegeszteni. Ilyenkor viszont az elektródát megszakítás nélkül kell vezetni. Ehhez komoly tapasztalatra és kézügyességre van szükség, ezért kezdőként jobb, ha ezzel még vársz egy kicsit. Ez a felülről lefelé haladó módszer gyakorlatilag a „szöggel hátra” hegesztés.
