Nálunk erről a témáról a vallásos körökben szinte egyáltalán nem esik szó. A külföldi oldalakon viszont simán belefuthatsz egy ilyen kérdésbe: Mi történik egy apácával, ha a tisztasági fogadalom letétele után hirtelen szerelmes lesz?
A papok persze általában pofonegyszerű válaszokat adnak erre. Például ilyesmiket:
- „Egy apácának nem szabad szerelmesnek lennie. Hiszen tisztasági fogadalmat tett, pont úgy, mint ahogy a házasok hűségesküt tesznek. Egy apáca barátkozhat férfiakkal, de nem eshet beléjük.”
Érthető, hogy téged egy ilyen nesze semmi, fogd meg jól válasz nem fog kielégíteni. Hiszen te is tudod, hogy a szerelem egyáltalán nem gombnyomásra működik.
- Viszont mindenekelőtt tisztázni kell: nem állhat akárki apácának. Annak a nőnek, aki bevonul a zárdába, nagyon erős hitűnek kell lennie, amiről a rendfőnöknőnek meg is kell győződnie a jelölttel való beszélgetések során. Nyersen fogalmazva: egy bűnre hajlamos lányt egyszerűen fel sem vesznek a rendbe, főleg nem 30 éves kor alatt.
Ráadásul már az idáig vezető út is pokolian nehéz, nem mindenki bírja végigcsinálni. 3-5 év kolostori élet után pedig sok világi vágy magától is a feledés homályába vész.
A mindennapi élet egyetlen zárdában sem fenékig tejfel. Az apácák már jóval napkelte előtt felkelnek, és a napjukat folyamatos imádkozással, illetve kőkemény munkával töltik. Van, hogy napi 7 órát is imádkoznak, hosszú istentiszteleteket végigállva, és rendkívül szigorú böjtöket tartanak.
Emellett ott vannak az úgynevezett engedelmességi feladatok is, amelyek alázatra és szelídségre tanítják őket – ilyen például a kegytárgyak készítése vagy a kórusban éneklés. Lássuk be, ha 0-24-ben be vagy táblázva, nem sok időd marad bűnös gondolatokon rágódni.
- Ha egy apácára a sötét éjszakák holdfényében mégis rátörnének a bűnös gondolatok, akkor simán kérhet a rendfőnöknőtől extra böjtöt vagy még több feladatot. Csak azért, hogy tutira kiverjen minden kísértést a fejéből.
A régi időkben az apácák olyan láncokat is magukra aggattak, amik minden lépésnél fájdalmat okoztak – így próbálták megzabolázni a test lázadását. Vagy épp ciliciumot, azaz durva szőrcsuhát hordtak, ami kíméletlenül dörzsölte és szúrta a bőrüket. A középkori zárdákban ugyanebből a célból még az önkorbácsolás is teljesen bevett szokás volt.
Végtére is, az apácák a zárdák falai között nem túl gyakran futnak össze férfiakkal, főleg nem olyanokkal, akik túlzottan vonzóak lennének a számukra. Ráadásul ők a szeretetüket leginkább a társadalomnak nyújtott önzetlen segítségen keresztül élik ki: például ápolónőként dolgoznak a kórházakban vagy árvaházakban segítenek.
Na de mit mondanak erről maguk az érintettek?
- „Igen, megesik, hogy egy apáca szerelmes lesz. Ezt azonban el kell kerülni. Mert ha beleszeretsz egy férfiba, az azt jelenti, hogy nem teljes szívedből szereted Krisztust” – meséli Mária nővér egy katolikus kolostorból. „Ha a szívedben csak az Isten iránti szeretet lángol, nem is marad ott hely semmi másnak.”
Más rendek apácái ezt egy kicsit máshogy látják. Johanna rendfőnöknő például így fogalmaz:
- „A szerelemmel meg kell küzdeni, méghozzá úgy, hogy őszintén csak a lelki üdvöt kívánod annak, akibe beleszerettél.”
Az apácáknak amúgy egy egész listájuk van a szexuális vágyak elfojtásának titkos módszereiről is. Julie nővér egy franciaországi apátságból például ezt mondta:
„Régen az apácák igyekeztek nyomós ok nélkül egyáltalán nem kimozdulni a zárdából. Eret vágtak vagy piócákat raktak magukra, hogy lecsillapítsák a testi vágyaikat. Röviden: minden elképzelhető módon sanyargatták és gyengítették a testüket, például folyamatos éhezéssel. Hiszen minél gyengébb a test, annál kisebb a vágy. Ma már elég, ha nyakon öntöd magad egy vödör jéghideg vízzel, vagy iszol valamilyen speciális, nyugtató gyógyteát. De a legfontosabb fegyver továbbra is a szüntelen ima.”
Na de, ha már tényleg teljesen borul a bili, és nem bírják tovább, az apácáknak – tartozzanak bármelyik rendhez is – ma már teljes joguk van szó nélkül összepakolni és elhagyni a kolostort. Méghozzá mindenfajta büntetés nélkül. Igaz, azzal számolniuk kell, hogy ha meggondolnák magukat, a visszaút a zárda falai közé legtöbbször már örökre el lesz vágva előlük.
