A mai, telt ajkú, éles arccsontú és vastag szemöldökű szépségeket 100 évvel ezelőtt aligha találta volna bárki is különösebben vonzónak. A szépségideálok nem állandóak: folyton változnak, és velük együtt változnak a nők is. Hiszen a vágy, hogy szépek legyünk, minden korszakban ott él a nőkben. Tegyünk egy kis „időutazást”, kezdve a múlt század elejével!
1910-es évek
Nos, a 20. század legelején járunk. Izgalmas időszak ez: az elektromosság, a mozi és az autók már nem számítanak ritkaságnak, és megjelennek az első repülő szerkezetek is. A nők eközben aktívan küzdenek a jogaikért.

Ami a szépséget illeti, a magas, darázsderkú és telt keblű nők voltak divatban – vagyis a kifejezetten „homokóra” alkat. Az ideális formák elérésében a fűzők segítettek. A hajnak hosszúnak, a frizurának pedig dúsnak kellett lennie. Akiket a természet nem áldott meg ilyennel, azok póthajat használtak.

1920-as évek
Ez a szépségforradalom kora. A nők megszabadultak a fűzőktől és a póthajaktól. Most a törékeny, „fiús” testalkat a menő, hangsúlyos domborulatok nélkül, valamint a rövidre vágott, simára fésült frizurák.

Hogy megfeleljenek az elvárásoknak, a hölgyek laza szabású ruhákat hordanak, amelyek elrejtik a nőies sziluettet. Emellett hódít az erős smink és a vékonyra szedett, tökéletes félkörívet formázó szemöldök.

1930-as évek
Az androgün megjelenés azonban nem sokáig maradt divatban: a harmincas években visszatértek a nőies formák, a hangsúlyos keblek és a derék. A smink továbbra is meghatározó, de visszafogottabbá vált: a szilva és bordó rúzsárnyalatokat felváltotta a korall és a bézses rózsaszín, a csillogást pedig mellőzni kezdték.

A szemöldök-őrület viszont folytatódott: a legdivatosabb lányok teljesen leborotválták a sajátjukat, és ceruzával rajzoltak helyette félköríveket. Ráadásul a rajzolt vonal általában magasabban húzódott, mint a természetes szemöldök.

1940-es évek
A háború jelentősen átformálta a női szépségideálokat. A nőknek szinte egyenlő mértékben kellett osztozniuk a férfiakkal a terheken: a hátországban nehéz fizikai munkát végeztek, vagy éppen a frontra mentek. Ám még ezekben a kemény időkben is megtalálták a módját, hogy szépek legyenek.

A háború után a telt, nőies idomok váltak az eszményképpé. Mivel a háború alatt sokan éheztek, ezt az ideált meglehetősen nehéz volt elérni.

1950-es évek
Amikor az emberek egy kicsit fellélegeztek a szörnyű háború után, divatba jött a hangsúlyos nőiesség. Ám ekkor már nem a telt, hanem a karcsú, vékony derekú alak számított etalonnak. Bár fűzőt már nem viseltek, a „homokóra” alkat ismét hódított. Az öltözködés célja a nőies sziluett kiemelése volt: jöttek a „New Look” stílusú ruhák és a ceruzaszoknyák.

A smink is élénkebbé vált: divat lett a hibátlan porcelánbőr, a mű szépségpöttyök és a csábító, fényes ajkak. A frizurák ismét dúsak lettek, hódított a tupír és a göndör fürtök.

1960-as évek
Visszatért az androgün megjelenés: lányok tömegei sanyargatták magukat, hogy hasonlítsanak Twiggyre, a vékony karú és lábú, szinte teljesen lapos mellkasú modellre. Nyugaton megjelentek a fogyasztótabletták, amelyeket úgy vittek, mint a cukrot, holott egyáltalán nem tettek jót az egészségnek.

A sminkelésben a hangsúly az ajkakról a szemekre tolódott. Abban az időben minden valamirevaló divatrajongó tussal húzta ki a szemét.

1970-es évek
Ahogy korábban, a természetellenes soványság divatja most sem tartott sokáig. A hetvenes években a sportos, azaz karcsú, de erős testalkat számított a szépségideálnak. A világot lázban tartotta az aerobik.

A sminkelésben hanyagolták az élénk színeket, és visszatért a természetesség. Ugyanez igaz a frizurákra is: semmi „betonkeményre” lakkozott haj, csak természetes, dús lobonc.

1980-as évek
Ez az első szupermodellek kora – olyan elérhetetlen szépségideáloké, akikre mindenki hasonlítani akart. A tökéletes alak a karcsú test, hosszú lábakkal; ekkor kezdődött a híres 90-60-90-es méretek kultusza.

A frizurákban és a sminkben a maximalizmus hódított. Ha frizura, akkor legyen hatalmas: tupírozott vagy dauerolt. A sminknél egyszerre hangsúlyozták a szemet és a szájat is, így a divatos kinézet leginkább a színházi maszkokra emlékeztetett.

1990-es évek
Az előző évtized trendjei ekkor még agresszívabbá váltak. A lányok, miközben a szupermodellek alakját próbálták elérni, sokszor az anorexiáig hajszolták magukat. A smink továbbra is élénk maradt, a frizurák viszont valamivel visszafogottabbak lettek.

2000-es évek
Az új évezred beköszöntével új szépségideálok is érkeztek. Divatba jött a karcsú és hajlékony testalkat: a figurának sportosnak, mégis kecsesnek kellett lennie, dús keblek és hangsúlyos fenék nélkül. Különös figyelmet kapott a has: legyen lapos és kidolgozott. A sminkelésben ezzel szemben a minimalizmus vált követendővé.


2010-es évek
Ennek az időszaknak a szépségideálja Angelina Jolie, ami azt jelenti, hogy az alak legyen karcsú, de határozott mellekkel és csípővel. Az ajkaknak „kötelezően” teltnek, a bőrnek pedig simának, tisztának és barnának kell lennie. A lányok segítségére siettek a kozmetikusok és a plasztikai sebészek.

Ezzel párhuzamosan azonban egyre népszerűbbé válik egy új mozgalom, a testpozitivitás (body positivity) is, amely igyekszik megmutatni, hogy a szépség egyéni dolog, nem pedig a szabványoknak való megfelelés.




























