Szerencsére a fényszórókban és a lámpákban a csere nem egy bonyolult eljárás, így sokan szervizlátogatás nélkül is megoldják.
Ahhoz, hogy kicserélj egy izzót, gyakran semmilyen szerszámra nincs szükség, elég az új izzó és némi kézügyesség. Kivételt talán csak a modern autók fényszórói jelentenek, ahol minden annyira zsúfolt, hogy a lámpatest kiszerelése nélkül esélytelen a dolog.
Nincs abban semmi különös, ha pár év alatt kiég egy-két izzó; aggódni csak akkor érdemes, ha ez rendszeressé válik.
Bár sokféle autót vezettem már, a gyakori izzócserével csak egynél találkoztam: egy öreg „kínai” járgánynál, ahol havonta kiégtek a ködlámpák.
Az egyik mostani autómon azonban ez a probléma folyamatosan kísértett. Kicseréltem az izzót, pár nap múlva újra kiégett, aztán jött a következő, majd a harmadik – alig győztem boltba járni értük.
Ilyenkor általában az izzók minőségét szokták okolni, de nálam az olcsó és a drága darabok is nagyjából ugyanolyan gyakran adták meg magukat.
Az igazság kedvéért el kell mondanom: minél olcsóbb volt az izzó, annál tovább bírta. A drága Boschok és Osramok hamarabb tönkrementek, pedig az áruk olykor egyáltalán nem baráti.
Ebből látszik, hogy a fő ok mégsem az izzókban keresendő, hiszen márkától és ártól függetlenül sorra kiégnek. Tehát tovább kell kutatni a hiba forrását.
Említést érdemel az a „lifehack” is, amivel tele van az internet: hogy az izzók a tulajdonosok hibájából égnek ki. Állítólag beszereléskor kötelező kesztyűt húzni, nehogy „zsíros és izzadt” kézzel összemocskold az izzó drága üvegét.
A valóságban ennek is van szerepe, de még ilyen hanyag kezelés mellett is sokkal tovább kellene bírniuk pár napnál. Persze, az üvegre tapadt zsír és egyéb szennyeződések ráégése miatt csökken az élettartam, de nem katasztrofális mértékben.
Én az elején arra gyanakodtam, hogy a lámpatestek nem zárnak rendesen – az egyiken például van egy hatalmas repedés, ahol bejuthat a nedvesség és a por. Elméletben. A gyakorlatban viszont a sérült bal lámpában egy kis porrétegen kívül semmi baj nincs, az izzók mégis a jobb oldaliban égnek ki gyakrabban.
A másik gyakori ok a magas fedélzeti feszültség. Az izzókat átlagosan maximum 14,5 voltra tervezik; a magasabb feszültség szó szerint „szétégeti” az izzószálat – ezért kell állandóan a boltba rohangálni.
Ilyenkor érdemes rámérni a generátor által leadott feszültségre. Ha a feszültségszabályzó tönkremegy, a rendszerben a normális 13,5–14,5 volt helyett hirtelen 15–16 volt is lehet.
Hasonló a helyzet akkor is, ha a vezérlés mesterségesen emeli meg a feszültséget. A modern autóknál szinte minden izzót a központi vezérlőegység (ECU) irányít, ez határozza meg, hány voltot kapjanak. A legtöbb modern autónál például szoftveresen lehet állítani a feszültséget, ezzel növelve vagy csökkentve az izzó élettartamát.
Az én öreg Audimon ilyesmiről szó sincs, a generátor és a töltés rendben van, így a vezetékek ellenőrzése következett.
Itt aztán van miből válogatni, főleg egy öreg autónál. Elrohadt vagy leszakadt vezetékek (legyen az pozitív vagy test), oxidált, megolvadt, esetleg beégett érintkezők – ezek mind okozhatják a gyakori izzóhibát.
Ilyenkor megnő az ellenállás, amitől elvileg csökken a feszültség, tehát az izzónak tovább kéne bírnia. Sajnos ez nem így működik: az érintkezés bizonytalanná válik, a feszültségingadozást pedig nagyon nem szereti az izzószál.
Ezért érdemes átnézni az összes vezetéket, ami a lámpához megy. Mivel nálam a hátsó lámpával volt gond, könnyen hozzáfértem. Alaposan meg kell tisztítani az érintkezőket a csatlakozón és a lámpatesten is. Szintén hasznos módszer és jó megelőzés a foglalatok tisztítása, mert ott még hamarabb oxidálódnak az érintkezők, mint a csatlakozóknál.
Elhanyagolt esetekben előfordulhat, hogy az érintkezőpanel teljesen eloxidálódik.
Miután végigpróbáltam a fentieket, ritkábban égtek ki az izzók, de a probléma nem szűnt meg teljesen.
Kiderült, hogy a magas feszültségről és a porról szóló „bölcs” tanácsok a gyakorlatban nem befolyásolták érdemben az élettartamot.
Végül csak a következő módszer segített.
Észrevettem, hogy a foglalatba helyezett izzók egyszerűen lötyögnek, finoman szólva sem illeszkednek szorosan. Mivel sokat vezetek és nem éppen tükörsima utakon, a rázkódástól az izzók folyamatosan mozogtak a helyükön.
Elég egy kátyú vagy egy göröngyös út, és az izzó foglalata berezeg, lötyögni kezd, az érintkezés megszakad – innentől pedig jön a már említett feszültségingadozás, ami kinyírja az izzószálat.
Mit tettem? Egy vékony csavarhúzóval egyszerűen beljebb hajlítottam az érintkezőket, hogy az izzók szorosan álljanak a helyükön, és még a kátyúkban se mozduljanak el.
Csak ezután szűnt meg végleg a probléma. Már hetek óta egyetlen izzó sem égett ki, minden rendeltetésszerűen működik, a lámpatest sérülései ellenére is.
Az izzó-gondok sajnos azonban már a második autómon kísértenek. Az utóbbi időben ugyanis a nemrég vásárolt Audimon szintén sorra elkezdtek kialudni a lámpák, ráadásul úgy, hogy egyik izzó sem égett ki. Ennek az érdekes jelenségnek a feltárása majd egy másik cikk története lesz.
