Szinte mindenhol fehér falak, rengeteg fény – még ha maguk az ablakok nem is nagyok –, és 90 négyzetméteres átlagos alapterület!
Még a régi panelházak is úgy néznek ki, mintha újak lennének: teljes körűen felújították őket, kicserélték az összes vezetéket, szigetelték és lefestették a falakat, így most semmivel sem maradnak el az új építésű házaktól…
Ráadásul a legtöbb német nem vásárol saját lakást – egész életükben bérleményben élnek, mégis otthon érzik magukat, hiszen itt a lakásokat 10–20 évre veszik ki, és a bérlők jogait az állam nagyon szigorúan védi.
De mi van még náluk másképp?
1. Minimalista vizesblokk, ahol a csempe nem ér a mennyezetig
Németországban gyakran láthatsz egyszerű, egyszínű, vízszintesen rakott csempét. Nincsenek „virágocskák”, fali képek, bordűrök vagy betétek.
Ami meglepő lehet: két fürdőszoba van a lakásban. Az egyik helyiségben egy WC (WC) és egy mosdó, a másikban kád vagy zuhanyzó, mosdó és még egy WC található. Ez lényegében nem a hagyományos értelemben vett különálló WC, hiszen a fürdőben is van egy, ez inkább egy vendégvécé.
2. Hálószobák kis ablakokkal
Németországban tényleg rengeteg olyan hálószoba van, ahol kicsik, és gyakran kényelmetlenül nyithatók az ablakok. Ennek az az oka, hogy egy három- vagy négyszobás lakásban a legkisebb háló alapterülete sokszor csupán 7-8 m². Ez teljesen általános jelenség.
3. Egy tipikus lakás portréja: a szegényeknek és a középosztálynak is
Németországban még a régi házakban is minden úgy működik, mint a karikacsapás: tiszta a lépcsőház (Treppenhaus), rendezettek a postaládák (Briefkasten) és működik a kaputelefon (Klingelanlage).
Egy német lakás átlagos alapterülete (teljes) 92 m². Németországban az összterület számításakor csak a ténylegesen használt és fűtött helyiségeket veszik figyelembe (plusz az erkélyeket és loggiákat általában 25-50%-os arányban, a komfortfokozattól függően). A pincék, padlások, lépcsőfordulók és technikai helyiségek egyáltalán nem számítanak bele. A területet a belső válaszfalaknál mérik, maguknak a falaknak a vastagsága nélkül.
Így a hivatalos statisztikák szerint Németországban egy lakosra átlagosan 47 m² lakóterület jut.
De a legfontosabb dolog Németországban az utca. Azt, hogy milyen hatalmas munkát végeztek a térkövezéssel, a rendezett szegélykövek telepítésével, a bejáratok megszépítésével, valamint az autók, babakocsik és kerekesszékek számára kialakított lehajtókkal, itt nézheted meg:
Nézz meg még egy példát egy német „panelre”, és figyeld meg a térkövezés színvonalát és praktikusságát (ez a fotó nem felújítás után készült, hanem a valóságot tükrözi):
És íme egy tipikus lakás egy ilyen német házban:
A háromemeletesnél magasabb házakban szinte mindig van lift (Aufzug). Mindez nem csupán „kényelmi szolgáltatás”, hanem a polgári tisztelet jelképe: a szomszédok, az építészet és önmagunk iránt.
A panelházakban találhatunk ilyen, egészen szerény fürdőszobát is:
És még ha egy régi házban laksz is München külvárosában, a lépcsőházban akkor sem lesz étel- vagy felújításszag, mert jó a szellőzés.
Most nézzünk egy régi házat:
A fenti ház az 1920-as években épült, és az épület komplex felújításon (Sanierung) esett át, melynek része volt a padlástér lakótérré alakítása is (ezt az állam végezte), hogy növeljék a lakások hasznos alapterületét. Egyszobás lakások itt nincsenek: a kétszobás lakások átlagos területe 65 m², a háromszobásoké 75 m², a négyszobásoké pedig 80-100 m², a belmagasság pedig 3 méter vagy annál is több.
Egy kiváló példa a 2019-ben épült városi parkra (Osnabrück, Németország):
4. Mindenki albérletben él
Ez is igaz, meg nem is. Németországban a többség bérli az otthonát: a 2023-as adatok szerint a háztartások 54%-a élt bérlakásban, és csupán 46%-nak volt saját tulajdonú ingatlana.
5. Konyha – 50 éve a fehér szín uralkodik
Tipikus német konyha egy régi házban; a németek már akkor szerették a fehéret, mielőtt az egész világon divattá vált volna, még az 1970-es években.
A német konyha valójában nem az ihlet, hanem a precizitás helyszíne. Szinte mindig beépített konyháról van szó (Einbauküche), világosan elrendezett zónákkal: mosogató, főzőlap (Kochfeld), munkapult (Arbeitsplatte), sütő (Backofen) és beépített gépek. Páraelszívó (Dunstabzugshaube) mindig van – a németek nem tűrik meg a sült hal szagát a hálószobában.
Még ha a konyha alapterülete csak 6–7 m² is, maximálisan funkcionális lesz: fiókok behúzó mechanikával, beépített kosarak, konnektorok a megfelelő helyeken és átgondolt világítás.
Az asztalnál általában ketten-hárman ülnek egy csésze kávéval, egy tányér zsemlével, és elmaradhatatlan a szalvéta. A németek tisztán esznek, tévé nélkül, de gyakran szól a háttérben a rádió.
6. Tárolók, pincék, szárítóhelyiségek
A németek imádják a rendet és a logisztikát. Ez az építészetben is megmutatkozik: minden lakáshoz, még a legszerényebbhez is tartozik saját pince (Keller). Itt mindent lehet tárolni, a biciklitől a téli cipőkig, a karácsonyfától a könyvekkel teli dobozokig. A pince száraz, szellőzik és zárható, mint egy mini szoba.
Ezenkívül szinte minden házban van mosókonyha (Waschküche) és szárítóhelyiség (Trockenraum). A németek nem teregetnek az erkélyen – megbíznak a pincei szárítókötélben és a beosztásban, hogy ki mikor használhatja a mosógépet.
Magában a lakásban pedig mindig van egy kis kamra (Abstellraum), ahol a felmosókat, a porszívót és a szelektív hulladékgyűjtőket tartják. A lakás nincs telezsúfolva, mert mindennek megvan a helye.
A németek szeretik a redőnyöket is:
Mutatom a lépcsőházakat egy 1986-ban épült házban, ez is Berlin (tisztaság, kőpadló, friss festés, minden egyenes, szép és világos – ez az állami nagyfelújítás ereje):
Az előszobákat egyébként mostanában Németországban divatos nyitottra tervezni:
Így néznek ki a régi házak a központban: mindegyik restaurálva, virágágyásokkal, járdákkal és teljes körű felújítással:
7. Nincs bútor, de minden készen áll
A német lakásokat szinte mindig bútorozatlanul adják ki. Még konyhabútor sincs bennük, kivéve, ha új építésű lakásról van szó. De ez nem az az „üresség” a magyar értelmezés szerint. Ez egy rendszer: szépen lefestett falak, egyenes padló, átgondolt villanyszerelés, csempézés, háromrétegű üvegezésű ablakok tökéletes kávákkal. Neked csak a kanapédat, a lámpádat és a szekrényedet kell hoznod – és már lakhatsz is.
Ugyanakkor a németeknek nincsenek „ideiglenes” szekrényeik – minden bútort hosszú távra vesznek. A beépített gardróbok, konyhák, ágyak mind tartósak, tömörfából vagy minőségi bútorlapból készülnek. Az IKEA itt korántsem a legfontosabb szereplő, különösen a 20 évnél idősebb házakban. Bérleményben egy lakásban simán leélnek 20 évet is.
8. Fűtés
Németországban a fűtés szabályozható, és a fizetés a tényleges fogyasztás alapján történik. Minden szobában van termosztát (Thermostatventil) a radiátoron, így te döntöd el, hány fok legyen a hálószobádban. Egyébként a németek leginkább 18 °C-ban szeretnek aludni, és a nyitott ablak télen is teljesen normális.
Minden lakásnak van „hideg bérleti díja” és „meleg bérleti díja” (utóbbi tartalmazza a fűtést és a közös költséget, ez általában 80–400 euróval magasabb az alapárnál, a ház korától és alapterületétől függően). Egy régi házban a rezsi közelebb van a 100 euróhoz.
Sok berlininek van terasza, amit szeretnek fával burkolni, panorámás, energiahatékony ablakokkal kiegészítve:
Minden háznak rendelkeznie kell energetikai tanúsítvánnyal (Energieausweis): ez mutatja meg, mennyi energiát veszít az épület. Minél magasabb a besorolás (A-tól H-ig), annál drágább a lakás, de alacsonyabbak a rezsiszámlák. Ez nem puszta formalitás, hanem a tudatos fogyasztás kultúrájának része.
9. Az egyszerűség is egy stílus
A német enteriőrökben a fehér szín (Weiß) és a festhető fűrészporos tapéta (Raufasertapete) uralkodik. Ez nem a szegénység jele, hanem a semleges háttér tisztelete. Itt nincsenek aranyozott mintás tapéták, faliszőnyegek, vagy „görcsös parkettának” álcázott laminált padlók. Minden egyszerű: fehér falak, fapadló, szürke függönyök, üvegasztal.
Ez a német minimalizmus, ami nem hideg, hanem otthonos: lágy fényű lámpákkal, lenvászon szalvétákkal, a frissen sült kenyér illatával és az ablakpárkányon heverő újsággal. A német otthonosság nem a díszítésekből, hanem a rendből, a térből és a fényből születik.
Itt nem egyetlen zacskóban dobják ki a szemetet. Minden lakásban van legalább három tároló (Bio, Csomagolás, Maradék hulladék). Minden lakásban külön gyűjtik az üveget szín szerint, az elemeket, és szabályok vonatkoznak a karácsonyfa elszállítására is.
Németországban népszerűek még a „süllyesztett” erkélyek és loggiák, amelyek a lakás felől három oldalról üvegezettek:
A németek nagyon szeretik a konyhaszigeteket is, és még oda is beteszik őket, ahol úgy tűnik, nem is lenne nekik hely:
